Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 6. szám

6. szám N A L O N Y E 179 "— aiórák alapbére (túlórapótlék nélküli bér), beleértve a havidíjasok túlmunkában teljesített mun­kaidejére elszámolt alapbért, valamint a gépkocsivezetők iúiDmáía;ár»'ál _ — a munkavállalóknak a selejtté vált munkadarabok miatt csökkentett összegben fizetett munkabér, •— az állásidőre kifizetett munkabér, — a mezőgazdaságban a részesmunkáért járó bér (a ré­szesmunkák végzéséén kiadott termény- vágy termékré­szesedés fogyasztói áron számítóit érteke). ALAPBÉR A munkavállaló érvényes besorolás szerinti (óra-, havi stb.) bére, amely ennélfogva nem tartalmazhat 100%-on felüli teljesítményért járó összegeket, túlóradíjakat stb. Az alapbér nem a valóban fizetett, hanem a munkaszerződés­ben (vagy annak módosításában) megállapított bérösszeg. BÉRKÖLTSÉG (BÉRALAP) TERHÉRE FOLYÓSÍTOTT PRÉMIUM ÉS JUTALOM Bérköltség (béralap) terhére folyósított prémium az előre megállapított feladatok teljesítése esetén, továbbá jutalom az elvégzett munka utólagos értékelése alapján a munkavállalók részére fizetett bérösszeg. Munkabér tehát minden olyan prémium és jutalom, amelyet a munkáltató bérköltségként, illetve a béralap terhére számolt el. Nem munkabér, de a munkaviszonyból származó kere­setnek részét képezi az adózott eredmény terhére elszá­molt, a munkavállalók részére kifizetett prémium jutalom és év végi részesedés (ideértve a vezető dolgozók részére kifizetett prémium összegét is). JUTALÉK A jutalék a munkabérnek az a része, amely jutalékos bé­rezési forma alkalmazása esetén a teljesítmény — általá­ban a kereskedelmi forgalom — nagyságától függően ille­ti meg a munkavállalót. BÉRPÓTLÉK Bérpótlék a törzsbérhez járuló, rendszerint sajátos munkakörülményekkel, valamely munkakör ellátásával kapcsolatos különleges feltétellel stb. összefüggő munka­bértöbblet, amelyet meghatározott jogszabályok arra az esetre írnak elő, ha a munkavégzés különleges körülmé­nyeit és feltételeit a munkavállaló alapbérének vagy telje­sítménykövetelményének megállapításakor nem vették fi­gyelembe. A bérpótlékok általában a következők: — a munka különleges körülményei miatt fizetett pót­lékok (például földalatti munkáért, veszélyes magasság­ban, éjszaka végzett, egészségre ártalmas munkáért, me­legüzemi pótlék stb.), — különleges beosztás vagy képesítés alapján fizetett pótlékok (pl. csoportvezetők pótléka, az államigazgatási es az igazságszolgáltatási szerveknél a tanácsosi és főtaná­csosi címmel járó pótlék, mankópénz, helyettesítési pót­lék, nyelvtudási pótlék, munkaköri pótlék stb.), — a túlórapótlékok (beleértve a munkarend szerinti szabadnapon, pihenőnapon és a munkaszüneti napon vég­zett munkák túlórapótlékait is), — a tanulók és az átképzősök oktatásáért, munkamód­szer átadásáért járó pótlékok, — személyi pótlékok, — készenléti díjak, — hűségjutalmak,' — műszakpótlékok, — a munkáltató által üzemeiteteti gépkocsi rendszeres vezetése esetén — a nem' hivatásos, de vezetői engedéllyel rendelkező dolgozóknak—a 7/1980. (IV. 4.) MüM—KPM együttes rendelet alapián fizetett gépjárművezetési pótlék, — a kiemelt szereléshelyi, építéshelyi pótlék, — a belkereskedelmi miniszter 6/1985. (V. 11.) BkM rendeletével módosított 4/1980. (IV. 4.) BkM rendelet alapján fizetett munkahelyi, nyitvatartási, takarítási pót­lék, J — a pénzintézeti nyitvatartási pótlék, — a BKV autóbuszvezetők forgalmi juttatása, — a 17/1976. (VII. 23.) ÉVM rendeiet alapján a terme­lést közvetlenül irányító építőipari dolgozóknak fizetett munkahelyi pótlékok. Megjegyzés: A családi pótlék és a különélési pótlék nem tartozik a munkabérek közé, ezért ezek nem szerepelnek a bérpótlékok között. EGYÉB BÉR Egyéb munkabérek a munkáltató állományába tartozó munkavállalók esetében a nem egyéni vállalkozás kereté­ben végzett tevékenységért történő alábbi kifizetések: — a biztonsági őrszolgálatért fizetett díj, — az állásukból felfüggesztett személyeknek járó mun­kabér, — a munkavállalók részére a munkakörükkel össze nem függő munkák (pl.: vagonkirakás, tanfolyami előadás, bedol­gozói tevékenység) címén fizetett díjak, valamint az üzemi önkéntes (társadalmi) tűzoltók díjazása, ha azokat munka­bérként számolták el, továbbá a szellemi foglalkozásúaknak a termelésben végzett fizikai munkájáért kifizetett bérek, — a 17/1979. (XII. 1.) MüM rendelet alapján külön megállapodás szerint munkaidőn túl végzett — munka­körbe tartozó — munkáért fizetett bér, — az átalányelszámolásos és a szerződéses rendszerben foglalkoztatottak munkabére a szerződés szerint megálla­pított összegben, A munkáltató állományába nem tartozó munkavállalók esetében a nem egyéni vállalkozás keretében végzett tevé­kenységért kifizetett egyéb bérek a következők: —a tanfolyami külső előadók, szakmai oktatást végzők, ellenőrök és vizsgáztatók részére megállapított díjak, füg­getlenül attól, hogy az oktatás milyen fokon történik (pl.: a polgári védelem előadói részére fizetett óradíjak; műve­zető; szakmunkásképző), — esetenként foglalkoztatott munkavállalók munkadí­jai, — pályázati dijak, — zsűridíjak, — alkalmi munkavállalók munkabérei, — a másodállásúak és a mellékfoglalkozásúak részére kifizetett bér, — az érvényes jogszabály alapján a termelő munkában részt vevő tanulókhoz beosztott felügyelők és pedagógu­sok részére fizetett külön díjazás, — az érvényes jogszabály alapján a kötelező termelési (szakmai) gyakorlatukat végző egyetemi (főiskolai) hall­gatók, középiskolai tanulók bérei, tekintet nélkül arra, hogy milyen munkakörben dolgoznak és hányadévesek, — a nem szakmunkásként bérezett szakmunkástanulók ösztöndíja (forgalmi jutaléka), — a Paksi Atomerőmű KISZ-építkezéscn dolgozó ifjú­sági brigád tagjait az eredeti (átengedő) munkáltatótól megillető különjuttatások,

Next

/
Oldalképek
Tartalom