Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 6. szám

6. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 177 — a mur- t szefüggő egyes- rendelkezések módosításáról szőlő 3/1986, (V. 6.) MÉH rendelet 4. §-a, és — egyes munkaügyi rendelkezések módosításáról szóló 2/1987. (X. 25.) MEH rendelet 9. §-a, —a gazdasági társulások, leányvállalatok és egyes jogi személyek vállalatai munkaügyi kérdéseiről szóló 4/1988. (II. 2.) ABMH rendelkezés, — az 1989. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló 21/1988. (Xí. 29.) ÁBMH rendelkezés 2. §-ának a november 4-i és november 6-i munkarendre vonatkozó rendelkezései, — a KPM Légiforgalmi és Repülőtéri igazgatóságnál a kollektív szerződés megkötésének engedélyezéséről és dolgozóik munkabérének megállapításáról szóló 118/1975. (Mü. K. 13.) MüM utasítás 1. pontja, — a másodállás, a mellékfoglalkozás és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történő foglalkoztatásról szóló 6/1980. (A. K. 4.) MTA—F. utasítás és az annak módosításáról rendelkező 14/1982. (A. K. 4.) MTA— F. utasítás hatályát veszti, — a vállalati középvezetők egyes foglalkoztatási feltételeiről szóló 6001/1987. (Mü. K. 5.) ÁBMH elvi állásfoglalást visszavonom. (2) Ha az 1988. évre történő átlagkereset fizetésnél a számítás alapja az 1987. évi (negyedévi) vagy az azt megelőző kereset, annak összegét — kollektív szerződés szabálya szerint — bruttósítva kell megállapítani. Dr. Bukta László s. k., az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökhelyettese Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének 3/1989. (IV. 1.) ÁBMH rendelkezése a munkabérek legkisebb összegéről A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet 58. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján — az érdekelt miniszterekkel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben — a következőket rendelem: l.§ E rendelkezés hatálya kiterjed minden munkáltatóra [Mt. V. 99. § (2) bekezdés c) pont] és azokkal munkaviszonyban álló dolgozókra. 2.1 (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott időbéres dolgozó részére fizetendő személyi alapbér alsó határa havibér alkalmazása és a teljes munkaidő teljesítése esetén — 1989. március 1. napjától 3700 forint, órabérben dolgozóknál 20,50 forint, — 1-989. októberi, napjától — a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezeteknél, a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél 1989. december i. napjától —4000 forint, órabérben dolgozóknál 22 forint. (2) Teljesítménybérnél a teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozó havi munkabérének (teljesítménybér, illetve személyi alapbér és teljesítményhez kötött mozgóbér együttes) legkisebb összege — a teljesítménykövetelmények száz százaiékos, valamint a teljes munkaidő teljesítése esetén — 1989. március 1. napjától 3700 forint, 1989. október 1. napjától — a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezeteknél, a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél 1989. december 1. napjától 4000 forint. : '. 3.§ .. :, (1) Ez a rendelkezés a kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg a munkabérek legkisebb ősszegéről szóló 12/1987. (X. 25.) ÁBMH rendelkezés hatályát veszti. (2) E rendelkezés alapján valamennyi tarifa-rendelkezés érintett bércsoportjainál a személyi alapbér alsó határát a 2. §-ban foglaltak szerint kell módosítani. Dr. Halmos Csaba s. k., államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke Vegyes rendelkezések A Központi Statisztikai Hivatal elnökének 8001/1989. (SK 2.) KSH tájékoztatója a bér- és a létszámadatok számbavételéről a munkaügyi statisztikában Az anyagi érdekeltségi rendszer egyes kérdéseiről szóló 84/1988. (XII. 15.) MT rendelet mellékletének 1. pontja szerint a bér és a létszám számbavételénél — eltérő rendelkezés hiányában — a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott „Egységes munkaügyi statisztikai utasítások" tárgyévben hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. A bér és a létszám számbavételéhez, a bérszabályozási rendelkezések helyes értelmezéséhez összeállítottuk a leginkább szükséges statisztikai fogalmakat. (A kiegészítő fizetés tartalma nem változott.) Az összeállítást az alábbiakban közöljük: MUNKAVISZONYBÓL SZÁRMAZÓ KERESET A munkaviszonyból származó kereset a vállalatok (1988. IX. törvény hatálya alá tartozó jogi személyek) esetében munkavállalók részére kifizetett (nyilvántartott) munkabérek, a munkadíjak, továbbá a 84/1988. (XII. 15.) MT rendelet 7. §-a alapján az adózott eredményből teljesített anyagi ösztönzési célú kifizetések, a vezető dolgozók prémiuma, a költségvetési rend szerint működő gazdálkodó szervezetek esetében a béralap és a jutalom megfelelő tételei terhére fizetett összeg. Nem tartoznak sem a munkabér, sem a munkaviszonyból származó kereset fogalmába az alábbi tételek: — a munkabér után járó, a munkáltatót terhelő adók és a társadalombiztosítási járulékok, — a kiküldetési, külszolgálat! és különélés! díjak, útiköltségek és átalányok, szerszámhasználatért vagy a munkavállaló tulajdonában levő jármű használatáért fizetett díjak, áthelyezési költségek, bedolgozóknak fizetett rezsitérítés, — a társadalombiztosítási ellátások (családi pótlék, anyasági segély, táppénzek) — beleértve az 1007/19/6. (III. 18") MT határozat alapján (a munkáltatót terhelő) fizetett táppénzeket is,