Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 5. szám

156 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 5. szám dő szociális támogató rendszerektől függően ez a szükség­let és kielégítési módja sokféle lehet. Példaszerűen felsorolunk néhány tipikus élethelyzetet és lehetséges ellátási formát: — családi krízisek miatt a családját elhagyni kény­szerülő családtag(ok) számára biztonságot adó szállás a krízis elhárításáig; — kényszergyógykezelésben részesült gyógyult alko­holisták ideiglenes elhelyezése a szükséges szociális reha­bilitáció biztosítása érdekében a családi kapcsolat helyre­állításáig; — egyes családtagok rendkívüli megterhelése, betegsé­ge vagy egyéb ok miatt az ellátásra szoruló családtag — gyermek, beteg vagy fogyatékos személy stb... — idiegle­nes elhelyezése a megterhelő élethelyzet csökkenéséig; — hajléktalanok, börtönbüntetésből szabadultak, az adott településen ideiglenesen tartózkodók napi szállás­helye. A felsorolása az adott település szociális struktúrájától függően bővíthető más szükségletekkel. A példák alapvető közös vonásai a következők: — olyan átmeneti ellátást és megoldást nyújt a kritikus helyzetekre, amely elkerülhetővé teszi a végleges vagy tar­tós intézményi elhelyezést; — ideiglenessége következtében kikényszeríti a csalá­di háttér és más feltételek javítását, tudatos alakítását; — szolgáltatása kiegészülhet mentálhigiénés támoga­tással; — az átmeneti szállás igénybevételével lakásbérleti jogviszony nem keletkezik, szolgáltatásszerűen műkö­dik; — a szolgáltatást igénylők térítési díjat fizetnek, mely­nek mértéke az önköltségtől a térítési díj teljes elengedé­séig terjed. Szervezetileg több megoldási forma képzelhető el: a) Az adott településen működő szociális, mentálhigi­énés intézményhez kapcsolt szolgáltatás (pl. szociális ott­hon; drog ambulancia; munkaterápiás intézet; családsegí­tő központ; védőmunkahely munkásszállás háttérrel; szo­ciális foglalkoztató intézet stb.). b) Önálló intézményként (felszabaduló munkásszállás férőhelyek, csecsemőotthoni férőhelyek, bölcsődei férő­helyek terhére, önálló családi házban, vállalati, szakszer­vezeti üdülők hasznosításával stb.). c) Önálló intézmény mentálhigiénés szolgáltatással, a krízisnek és életvezetési problémának megfelelő terápiás ellátással. Elsősorban mentálhigiénés szakellátást biztosító intéz­mények és szakrendelők irányításával javasoljuk a kialakí­tását. 3. Szociális otthoni, intézeti elhelyezést kiváltó új gondo­zásiformák, intézménytípusok kialakítása A felnőttvédelmi szociális ellátásoknak két fő típusa alakult ki: az intézményi és a területi gondozás. Az intéz­ményi gondozás — a csekély számú nyugdíjasok házait és néhány kísérleti kezdeményezést leszámítva — ma még döntő többségben a szociális otthoni, intézeti elhelyezést jelenti, amely bentlakásos formában teljes ellátást nyújt az ott lakók számára. A területi ellátási formák fejlődése nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy minél később ke­rüljön sor a szociális otthoni elhelyezésre, de alulfejlettsé­ge miatt még korán sincsenenek kihasználva a benne rejlő lehetőségek. így a feladat kétirányú, egyrészt az ellátási rendszerből hiányzó elhelyezést, gondozást biztosító intézménytípu­sok kialakítása, másrészt a kerületi gondozás keretében nyújtott szolgáltatások körének bővítése. E két feladat a gyakorlatban sokszor átfedi egymást, együttesen is meg­oldható. A szociális otthoni, intézeti ellátás alapvetően három népességcsoportot — időskorúak, fogyatékosok és elme­betegek — érint. Mivel az egyes csoportoknál a szociális intézményhálózat kiépítettségi foka különböző, valamint a gondozásuk szakmai követelményei is eltérőek, nem együttesen, hanem külön-külön mutatjuk be a pályázható szakmai feladatokat. a) Időskorúak ellátása Ma még közel sem teljeskörűen, de az időskorúak terü­leti ellátási rendszere a legkiépítettebb mind a szolgáltatá­sok, mind a területi elhelyezkedés tekintetében. Az ott­honmaradást, saját környezetben, lakáson történő segít­ségnyújtást jobban elősegítheti a hagyományos szolgálta­tások körének bővítése, az ehhez szükséges feltételek meg­teremtése. Ilyen lehet például a hétvégi és éjszakai telefo­nos segélyszolgálat megszervezése, vagy nagyobb munkák — lakásfestés, átalakítás, nagytakarítás stb. — elvégzésére „mobil segítőszolgálat" létrehozása egy-egy városban. E feladat több gondozási központ társulásával oldható meg a leghatékonyabban. De ilyen lehet kisebb társközségekben, ahol problémát okoz az idősek klubjának a megszervezése, családias főző­helyek és hozzákapcsolódó tálalók létrehozása, amely sze­rény anyagi befektetés mellett legalább a napi egyszeri me­legételt biztosítani tudja az ott élő időskorúaknak. A területi ellátás rendszerébe tartoznak a szállást bizto­sító idősek klubjai. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint

Next

/
Oldalképek
Tartalom