Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 5. szám

146 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 5. szám gálíatást) végző részlegét átalányelszámolásos rendszerben is üzemeltetheti (a továbbiakban: átalányelszámolásos részleg). A kizárólag belkereskedelmi tevékenységet folytató részleg átalányelszámolásos rendszerben nem működtethető. (2) Az átalányelszámolásos rendszer akkor alkalmazható, ha az árbevétel legalább 51%-a az (1) bekezdés alapján végezhető tevékenységből származik. (3) Az átalányelszámolásos részleg legfeljebb 40 fővel működhet. (4) Az átalányelszámolásos részleg a szövetkezet önelszámoló egysége, amely a szövetkezet által meghatározott keretek között működik. 2.§ (1) Az átalányelszámolásos részlegben csak a szövetkezettel tagsági viszonyban, illetve munkaviszonyban álló dolgozó foglalkoztatható, akivel a szövetkezet az átalányelszámolásos részlegben történő foglalkoztatásáról külön megállapodást köt. (2) A szövetkezet az átalányelszámolásos részlegben végzett tevékenységre saját tagjával vagy alkalmazottjával (a továbbiakban együtt: dolgozó) mellékfoglalkozásként is köthet megállapodást. (3) A dolgozó munkamegállapodásában, illetve munkaszerződésében az átalányelszámolásos rendszerben való foglalkoztatást is rögzíteni kell. 3.§ (1) Az átalányelszámolásos részleg dolgozóinak munkadíját, illetve munkabérét (a továbbiakban együtt: munkabér) az azonos vagy hasonló munkakörben dolgozóknak járó munkabér figyelembevételével kell megállapítani. (2) . A munkabér magában magában foglalja a bérköltséget terhelő összes díjazást. 4.§ (1) Az előző évek tényszámai, illetve a hasonló tevékenységet folytató dolgozók egy főre jutó termelési értékénekfigyelembevételével a külön megállapodásnak különösen tartalmaznia kell: a) a tevékenységi kör részletes meghatározását; b) a telephely megjelölését; c) a várható évi árbevételt (tevékenységenként); d) a várható évi árbevétellel kapcsolatban felmerülő költségek összegét a következő költségnemenkénti részletezéssel: anyagköltség, dolgozónként részletezett bérköltség, társadalombiztosítási járulék; e) a részleg által közvetlen fizetendő költségek megnevezését; f) az átalány évi összegét és a befizetés időpontját; g) a részlegnek használatra átadott álló- és fogyóeszközöket, valamint a használattal kapcsolatos egyéb megállapodást; h) az anyag- és alkatrész beszerzés (ellátás, elszámolás) módját; i) garanciális javítás végzése esetén annak elszámolási módját; /) az állóeszközök fenntartására, felújítására, cseréjére és selejtezésére vonatkozó rendelkezéseket; k) a dolgozó szabadsága, keresőképtelenséget okozó betegsége, illetőleg egyéb igazolt, huzamos (15 napot meghaladó) távolléte esetén, valamint ha a tervezett árbevétel elérését más objektív körülmény akadályozza a befizetendő átalány időarányos és megfelelő csökkentésének módját; l) adókedvezményre jogosító tevékenység végzése esetén az annak igénybevételére vonatkozó megállapodást; m) az általános forgalmi adóra vonatkozóan a szövetkezet és a részleg közötti elszámolás módját. (2) Há a külön megállapodást a részlegben dolgozókkal együttesen kötik meg, azt minden dolgozónak alá kell írnia. Ebbert az esetben a bevétel kezelésére, az abból visszatartható munkabér kifizetésére, a részleget terhelő átalány befizetésére, valamint a működéssel kapcsolatos más feladatok ellátására megbízott jelölhető ki. A külön megállapodásnak tartalmaznia kell a részleg belső gazdálkodását érintő, a dolgozók egymás közötti elszámolására vonatkozó szabályokat, továbbá — ha megbízottat jelöltek ki — a megbízott nevét. (3) A részlegnek átadott eszközök gondos megőrzése és karbantartása a részlegben dolgozók feladata. Az állóeszközök felújításáról és szükség szerinti cseréjéről, valamint a selejtezésről — a külön megállapodás szerint — a szövetkezet gondoskodik. (4) Az átalányelszámolásos részleg a szövetkezetre és a tevékenységre vonatkozó árrendelkezéseket, illetve a szövetkezet által ennek figyelembevételével megállapított árakat (díjakat) köteles megtartani.