Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 4. szám

4. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 129 A Belügyminisztérium közleménye a tanácsi jogi szakvizsga elővizsga-bizottsága tagjairól A belügyminiszter-helyettes a tanácsi jogi szakvizsga elővizsgabizottsága tagjainak — öt évi időtartamra — az alábbi személyeket kérte fel, illetve részükre a megbízást kiadta: Dr. Bartiis Imre Dr. Boócz Endre Dr. Breznay Tibor Dr. Csiba Tibor Dr. Kádár András Dr. Károlyi Józsefrié Dr. Kiss Zsigmond Dr. Kovács Ferenc Dr. Krajcsi Edéné Lehoczkyné dr. Kóllonay Csilla Dr. Lukács Eva Dr. Mészáros József Dr. Miholics Tivadar Dr. Nagy Zsuzsanna Dr. Papp László Raffaelné dr. Rikli Erzsébet Dr. Sárosi József Dr. Shaffer Mária Dr. Tóth Éva Dr. Tóth Mihály Dr. VirághPáí Dr. Weiszenberger István (az elővizsga-bizottság elnöke) * Tájékoztató az Országos Érdekegyeztető Tanács 1989. február 8-i üléséről 1. Az OÉT megvitatta a 40 órás munkahét bevezetésének lehetőségét. Egyetértett azzal, hogy a kormány csak keretszabályokat szabjon meg; a konkrét döntéseket az érintettekre kell bízni, azaz helyi — gazdálkodó szervezetek, néhány esetben ágazati — szintű megállapodásokkal kell szabályozni a munkaidőt. A kormány a 40 órás munkahét bevezetéséhez központi forrásokat nem tud nyújtani, vagyis az átállásra csak ott lát lehetőségei, ahol ehhez megfelelő forrásokkal rendelkeznek. Az OÉT hangsúlyozta, hogy a 40 órás munkahét bevezetése nem járhat a szolgáltatások, az ellátás színvonalának romlásával, sőt olyan munkarendet szorgalmaz, amely alkalmazkodik a lakossági igényekhez. Az ÓÉT kéri a tanácsokat, hogy az érdekeltekkel közösen a helyi adottságok és lehetőségei: rugalmas mérlegelésével segítsék az optimális munka:. •. munkarend, és nyitvatartási íúő kialakítását. 2. Az OÉT ismeteltén áttekintette a deee^.heri megállapodásokat és azokat a következők szerint módosította, illetve kiegészítette: a) Az OÉT egyetértett azzal, hogy a munkabérek legkisebb összegét [az ún. minimális bért, amelyet a 12/1987. (X. 25.) ÁBMH rendelkezés szabályoz] — a decemberben elfogadott július 1-i időpont megváltoztatásával — 1989. március 1-től a jelenlegi 3000 Ft/hóról 3700 Ft/hóra kell emelni. Ennek értelmében a teljes munkaidőben foglalkoztatott időbéres dolgozó részére fizetendő személyi alapbér nem lehet 3700 Ft/hónál kevesebb. Teljesítménybérben — ideértve a jutalékos bérformát is — a 3700 Ft a teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozó havi munkabérére (teljesítménybérre, illetve a személyi alapbér és a teljesítményhez kötött mozgóbér összegére) értendő. A teljesítménykövetelmények 100%-os normára, valamint a teljes munkaidő teljesítése esetén fizetendő összegre vonatkoznak. E rendelkezés valamennyi munkáltatóra és a velük munkaviszonyban álló dolgozókra (szövetkezeti tagokra) vonatkozik. Az OÉT tagjai — a SZÖVOSZ és a TOT kivételével — egyetértettek azzal, hogy az előzőek szerint értelmezett minimális bért október 1-től 4000 Ft/hóra kell emelni. Az OÉT megállapodott arról, hogy a fogyasztási szövetkezeteknél és a mezőgazdasági szövetkezeteknél a minimális bért december 1-től kell 4000 Ft/hóra emelni. Az OÉT ajánlja, hogy a 4000 Ft-ot el nem érő béreket ahol a feltételek adottak — már a jogszabály hatályba lépése előtt emeljék fel. b) Az OÉT egyetért azzal, hogy a főleg közszolgáltatást végző gazdálkodó szervezetek, valamint a MÁV dolgozóinak bérnövelési lehetőségeit a szabályozás is javítsa. Ezért úgy döntött, hogy ha a gazdálkodó szervezet közszolgáltató tevékenységből származó árbevételének részaránya a teljes árbevétel 50%-át eléri, a bérköltség növekedéséből 3% — a hozzáadott érték alakulásától függetlenül — adómentes legyen (az agrárszervezetekre, az élelmiszer-kiskereskedelemre, valamint az ÁFÉSZ-ekre decemberben elfogadott kedvezménnyel azonos módon). Ugyanez a kedvezmény vonatkozzon a MÁV-ra is. c) Az OÉT egyetért azzal, hogy szokásos államigazgatási rend keretében április 30-ig indokolt megvizsgálni azoknak a gazdálkodó szervezeteknek a helyzetét, amelyeknek a minimális bérek összegére vonatkozó megállapodások és a minimális béremelés mértékére vonatkozó ajánlás végrehajtása jelentős problémát jelent. d) Az OÉT az 1989. évi vállalati kollektív szerződések megkötéséhez, illetve a szövetkezeti munkaügyi szabályzatok módosításához a decemberi ülésen hozott megállapodást — amely szerint a felhasználható bértömeg minimum 3 és maximum 10% közötti sávban emelkedjen a már elfogadott értelmezés szerint megerősítette. Emellett az OÉT indokoltnak tartja, hogy az alacsony jövedelmű, különösen az SZJA-t nem fizető dolgozók béremelése erezhető mértékű legyen. Ezzel összefüggésben a SZOT képviselője bejelentette, hogy a szakszervezetek számára ajánlásként a 250—300 Ft-os béremelést tekinti elfogadható mértéknek a kollektív szerződései (munkaügyi szabályzatok) módosításánál, kiegészítésénél. e) Az OÉT ajánlja v gazéáTa ' ) szerve. : kogy éves eredményüktől. Illetve f-m? 'ál . év végén, k. oev ' fÍácv* *' 'm. 1 "• • 'tj n . • fl A megállapodásokon túl í SZOT képybeié?k Kérte, 'H)Ö\ CL icf w/ • I'Í' •> «. . es kui • .Z'-ge^ i-visíka-