Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 3. szám

3. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 83 ezen munkákra is vonatkozott, és erre tekintettel többlet­költséget a felperes annak ellenére sem számolhatott vol­na el, amennyiben a szolgáltatás tárgyának megvalósításá­hoz más melíékm unkákra is vagy a kiírt ilyen jellegű mun­kák nagyobb mennyiségére lett volna szükség. Az eljárás adatai alapján nem volt vitás, hogy a felperes a felvonulá­si utakat más módon helyettesítette, a talajvízszint süly­lyesztés elmaradását pedig a kedvezően alakult időjárási körülmények tették lehetővé. Mindezek kockázatát a fel­peres átallányárban magára vállalta. Természetes tehát, hogy a munka racionálisabb megszervezésének eredmé­nyét, a körülmények kedvezőbb alakulásának hatását is maga élvezheti. Ezzel szemben nem hozható fel eredmé­nyesen, hogy a felperes e munkákat nem végezte el és ezen az alapon feltűnő aránytalanságra hivatkozással, a szerző­dés megtámadásának sincs helye. Tekintettel a továbbiak­ban arra, hogy a felek egyező előadása és a fellebbezési el­járásban történt szakértői nyiltkozatra is tekintettel a fel­peres kereseti követelése kizárólag a melléklétesítmények keretében megépítendő utakkal, valamint a víztelenítéssel kapcsolatos, a felperes a teljes vállalkozói díjat levonás nélkül igényelheti. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elfő­fokú bíróság ítéletét a Pp 253. §-ának (2) bekezdése alap­ján a fellebbezett részében megváltoztatta, és a maraszta­lás összegét a felperes teljes kereseti követelésének meg­felelően felemelte. (Legf. Bír. Gf. V. 514/1988. sz.) Névváltozás az ELTE Állam- és Jogtudományi karon A művelődési miniszter az 1985. évi I. tv. végrehajtásá­ra kiadott 41/1985. (X. 5.) MT rendelet 8. § (1) bekezdésé­nek g) pontjában foglalt jogkörében 1988. június 15-i yi­szamenőleges hatállyal engedélyezte, hogy az ELTE Ál­lam- és Jogtudományi Karának Mezőgazdasági Jogi Tan­széke elnevezése „Szövetkezeti Jogi és Földjogi Tanszékre" változzon. A névváltozás nem érinti a Tanszék egyéb jogi helyze­tét. (126. 247/1988.) Művelődési Minisztérium Egyetemi és Főiskolai Főosztály Pályázati felhívás külföldi egyetemeken és főiskolákon magyar vendégtanári és lektori állásokra L A Művelődési Minisztérium Egyetemi és Főiskolai Főosztálya, valamint a Magyar Lektori Központ pályáza­tot hirdet külföldi vendégtanári és lektori munkahelyekre. II. A vendégtanár (vendégprofesszor) feladata a külföl­di oktatóhely igényeitől függően előadások tartása, illetve szemináriumok vezetése a magyar nyelv leíró és történeti nyelvtana, a magyar társadalom, irodalom, illetve a magyar kultúra története és aktuális kérdései köréből. A fogadó intézmény igényének megfelelően esetenként finnugor összehasonlító nyelvészeti órákat is el kell látnia, illetve be kell kapcsolódnia a magyar nyelv oktatásába. A lektor feladata elsősorban a kötelező és fakultatív ma­gyar nyelvi órák ellátása, továbbá felkérhető szemináriu­mok és gyakorlatok tartására magyar nyelvészet, a magyar irodalom, a magyar kultúra stb. körébői. A vendégtanár és lektor köteles megtartani a fogadó in­tézményben érvényes kötelező óraszámú foglalkozásokat, ezen kívül mind a magyar, mind a fogadó fél igénybe vehe­ti segítségét más szakmájába vágó, illetve kiküldetésével összefüggő munkák elvégzésére is (pl. szükség esetén el kell készítenie a megfelelő oktatási anyagokat stb.). III. A külföldre távozó vendégoktató besorolása hazai beosztásától és szakmai tevékenységétől függ. Illetményét a fogadó intézmény biztosítja. A kormányközi egyezmé­nyek alapján kiutazó vendégoktatókat a Művelődési Mi­nisztérium — itthoni beosztásától és családi állapottól füg­gően — meghatározott összegű illetménykiegészítésben részesíti. A vendégoktató besorolásáról, hazai illetménykiegészí­téséről, valamint az ezzel összefüggő kötelezettségekről és kedvezményekről a 107/1985. (Mü. K. 20.) ÁBMH—PM utasítás intézkedik. IV. A vendégoktatói megbízás elnyerésének előfeltéte­le a magyar szakos középiskolai tanári képesítés, továbbá az adott ország nyelvének, illetve az ott alkalmazható köz­vetítő nyelvnek a magas szintű ismerete, valamint többé­ves felsőoktatási gyakorlat. Előnyt jelent a magyar mint idegen nyelv, valamint a hungarológia oktatásában szer­zett gyakorlat. Külföldi oktatóhelyek elnyerésére csak állandó hazai munkahellyel rendelkezők nyújthatják be jelentkezésüket. V. A pályázat pályázati kérelemből és mellékleteiből áll. A három példányban benyújtott pályázati kérelemnek tar­talmaznia kell: — a külföldi oktatóhely(ek) megnevezését, — lektori vagy vendégtanári állást vállal-e, — a külföldön vállalt évek számát, — a pályázó jelenlegi munkahelyét és annak címét, — a pályázó jelenlegi besorolását és fizetését, — a családi helyzet vázolását (a külföldre távozó és az itthon maradó családtagok száma és helyzete), — a pályázó lakáscímét, munkahelyi- és lakástelefon­jának számát. A pályázati kérelemhez csatolandó mellékletek: — a pályázó részletes önéletrajza öt példányban, — a pályázó tudományos önéletrajza öt példányban (munkáinak, cikkeinek, tanulmányainak bibliográfiája, fontosabb előadásainak, tanulmányútjainak felsorolása, kiküldetésével kapcsolatos tudományos terveinek vázo­lása), — diplomamásolat két példányban, — ha az adott ország nyelvéből (esetleg közvetítő nyelvből) nincs egyetemi vagy főiskolai végzettsége, nyelv­vizsga-bizonyítvány másolat, — a munkahely szakvéleménye és olyan értelmű nyilat­kozata, hogy a külföldi munkavállaláshoz hozzájárul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom