Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 2. szám

2. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 37 „(1) A részközgyűlések — az alapszabályban megállapított hatáskörrel és létszámmal — területi intéző bizottságot és területi ellenőrző bizottságot választhatnak." 11. § A Ttvr. 33. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép: „33. § (1) A takarékszövetkezet tagja vagyoni hozzájárulásként legalább egy részjegyei köteles jegyezni és befizetni. A részjegy összege 500 forintnál alacsonyabb nem lehet (minimális részjegy). (2) A tagot a befizetett részjegy után a,z eredménytől függő osztalék, a célrészjegy után a költségek terhére elszámolható jövedelem (részesedés) illeti meg. (3) A befizetett minimális részjegy összege, illetőleg a mérleg szerinti részjegyalap reá eső hányada a tagot Csak a tagsági viszony megszűnése esetén illeti meg." 12. § A Ttvr. 45. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép: „45. § A törvényességi felügyelet a jogszabályok és az alapszabály ismételt és súlyos megsértése esetén elrendelheti a takarékszövetkezet felosztását. A felosztáshoz ki kell kérni a pénzügyminiszter véleményét." 13. § (1) Ez a törvényerejű rendelet 1989. február l-jén lép hatályba. Egyidejűleg a Ttvr. 3—5. §-ai, a 6. § (1) bekezdésének d) pontjában „továbbá a tagértekezlet hatásköre" szövegrész, 6. §-ának (2) bekezdése, 7. §-a, 28. §ának (1) bekezdése, 35. §-a, 42. §-a hatályát veszti. (2) A Ttvr. e törvényerejű rendelettel megállapított 2. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feltétel az 1989. február 1-je után megalakuló takarékszövetkezetekre vonatkozik. (3) A Ttvr. e törvényerejű rendelettel megállapított 33. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezést az 1989. február 1. napja után jegyzett és befizetett részjegyre kell alkalmazni. (4) Ahol a Ttvr. tagértekezletet említ, helyette részközgyűléseket kell érteni. (5) A takarékszövetkezetek 1989. június 30-ig kötelesek alapszabályaikat, egyéb belső szabályzataikat, illetve önkormányzati szabályaikat felülvizsgálni és amennyiben az alapszabály módosítása szükséges, azt harminc napon belül az állami törvényességi felügyeleti szervnek, valamint az Állami Bankfelügyeletnek jóváhagyás végett megküldeni. Dr. Straub F. Brúnó s. k., Katona Imre s. k., a Magyar Népköztársaság a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának Elnöki Tanácsának elnöke titkára A Minisztertanács 11/1989. (II. 5.) MT rendelete a gazdaságilag elmaradott és a központi struktúrapolitikai döntésekkel érintett térségekben működő vállalkozások nyereségadó kedvezményérői A vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény (a továbbiakban: VA) 15. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli: M A rendelet hatálya az 1. és 2. számú mellékletben felsorolt, gazdaságilag elmaradott vagy központi struktúrapolitikai döntésekkel érintett településen belüli székhellyel vagy nyilvántartott telephellyel működő, valamint az e településekhez tartozó termőterülettel, illetve művelés alól kivett területtel rendelkező VA adóalanyra .{a továbbiakban: adóalany) terjed ki. 2. § (1) Az adóalanyt a mellékletekben meghatározott településeken végzett beruházási tevékenység után a naptári évben elszámolt beruházási költségek — a (2) bekezdésben felsoroltak kivételével — 20%-ának megfelelő mértékű, a számított adóból — adóvisszatartás formájában igénybe vehető — adókedvezmény illeti meg. (2) Nem illeti meg az adóalanyt az adókedvezmény a beruházási költségek azon hányada után, amelyet állami alapjuttatásból vagy vagyonként juttatott, vissza nem térítendő költségvetési támogatásból finanszírozott. (3) Az adóalany az igénybe vett adókedvezmény összegének befizetésére köteles, ha a beruházást üzembehelyezés előtt vagy az üzembehelyezést követő három éven belül értékesíti, selejtezi, más, e rendelet hatálya alá nem tartozó adóalanynak átadja, vagy nem a mellékletekben meghatározott településeken működteti tovább. 3. § (1) A mellékletekben meghatározott településen működését megkezdő, újonnan, nem jogutódlással létrejött adóalanyt, a működés első három évében — adóvisszatartás formájában igénybe vehető — adókedvezmény illeti meg. (2) Az adókedvezmény mértéke a számított adó a) 50^a az első évben, b) 35%-a a második évben, c) 20%-a a harmadik évben. (3) Az adókedvezmény igénybevétele szempontjából első évnek azt az évet kell tekinteni, amelyben az adóalany a termék, illetve a szolgáltatás értékesítését megkezdi. (4) Ha az adóalany az (1) bekezdés szerinti időtartam alatt átalakul, a jogutód adóalany a még hátralévő időben a jogelődjét megillető adókedvezményt igénybe veheti. 4. § A 2—3 §-ban meghatározott adókedvezmények igénybevételére és az azzal kapcsolatos eljárásra a VA, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1981. évi I. törvény és az adóigazgatási eljárásról szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. 5.1 Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit 1989. január l-jétől keli alkalmazni. Németh Miklós s. k., a Minisztertanács elnöke