Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 38. szám

986 TANÁCSOK KÖZLÖNYE' 38. szám Az állóeszköz eladása vagy kiselejtezése esetén a még el nem számolt értékcsökkenési leírás egy összegbea elszámolható. Épület, építmény alapterületének bővítése esetén a -növekmény értéke után az értékcsökkenési leírás az általános szabályok szerint számolható el Az. értékcsökkenési leírást elszámoltnak kel! tekinteni azokra az adóévekre, amelyekre a magánszemély a gépjármű hivatalos célú használatára vonatkozó rendelkezések szerinti díjat számolt el költségként [51a) pont második fordulata]. 2. Gyorsított értékcsökkenési leírás Az egyéni vállalkozó újonnan állóeszköz-nyilvántartásba, veti saját tulajdonú gép, berendezés, felszerelési tárgy és jármű értékcsökkenési leírását — döntése alapján — az I, pont szabályaitól eltérően, gyorsított formában elszáe c 11. ' ' " . ^ . 7 , \ , • év, mértéke saját döntés alapján maximum évi 50 százalék lehet. Gyorsított értékcsökkenési leírás alkalmazása eseín kc ség legíeljeb írbevéie ;__ Imolhatők el Amennyiben a bevétel 3 év alatt nem nyújt fedezetet a gyorsított értékcsökkenési leírás teljes körű elszámolására, az állóeszköz beszerzési értékének fennmaradó, eí nem számolt része évi 20 százalékos kulccsal az értékcsökkenési leírás e melléklet HI./l. pontjában rögzített szabályai szerint számolható el. Egyebekben nem lehet a gyorsított értékcsökkenési leírásról az értékcsökkenési leírás ííl./l. pontban rögzített szabályaira áttérni. 3. Nem számolható el értékcsökkenési leírás: a) az után az állóeszköz után, amelynek beszerzési költségét a magánszemély korábban egy összegben, vagy értékcsökkenési leírásként teljes egészében elszámolta. Ha az állóeszközértékét korábban csak részben számolta el költségként, a még megmaradó hányadra az értékcsökkenés költségként elszámolható; b) az egyes ingatlanok hasznosításából származó jövedelemmel (25. §) rendelkező magánszemély által az e tevékenységéből származó bevételével szemben. 4. Költségek különösen az alábbiak: — az anyag- és árubeszerzésre, a szállításra, a karbantartásra, az állóeszközök indokolt felújítására, a vásárolt fogyóeszközökre fordított összegek; — az alkalmazott részére kifizetett bér, jogszabály alapján a munkáltatót kötelezően terhelő, az alkalmazottnakjáró bérnek nem minősülő kifizetés, a befizetett társadalombiztosítási járulék; — a megrendelő, a vevő által igazolt szavatossági és jótállás során felmerült költségek; — a kizárólag jövedelemszerző tevékenységgel kapcsolatban felvett hiteire (kölcsönre) kifizetett kamat; — a jövedelemszerző tevékenység folytatásával összefüggésben, a bevétel megszerzése érdekében fizetett adó, illeték, vám, ide nem értve a magánszemélyek jövedelemadóját; — a jövedelemszerző tevékenység folytatásával összefüggésben a bevétel, illetve az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében kifizetett személyi biztosításnak nem minősülő biztosítás díja; — a tevékenység folytatásával összefüggő egyéb költségek: az üzlet bére, a fűtés, a világítás és a technológiai energia költsége, a távbeszélő díja. a saját közlekedés és szállás költsége, a telephelytől távol foglalkoztatott alkalmazott igazolt utazási, étkezési és szállásköltsége, a műszaki leírás, tervrajz költsége, a bérmunka díja, a hatóságilag előírt munkaruha, a védőöltözet, védőeszköz, a munka-, baleset- és környezetvédelmi berendezés költsége, az alvállalkozó részére adott ellenérték, a tevékenység után fizetendő társadalombiztosítási járulék, a kifizetett kötbér, a termeléssel összefüggő perköltség, az üzletvitellel összefüggésben kifizetett vám, az alkalmazottnak megítélt és kifizetett baleseti kártérítés; — a szerződéses és az átalányelszámolásos üzemeltetést folytató magánszemély jogszabály szerinti szerződés (megállapodás) alapján a gazdálkodó szerv részére teljesített befizetése, valamint azáts 1 zámc lő - - > _ i>* 'i y ' " 1 k< csökkeníeíí összege: il oi teh !e CB-rá ), telex telepbe yr i: íé beszerelése esetén a készülék ára és a beszerelés díja; - izek !i - j- §2 :;lié ésével kapcsola s drász smink és nihaköltség, a tevékenységhez szükséges szakkönyvek, folyóiratok, hanglemezek vásárlására fordított kiadások; — az érdekképviseleti szervek fenntartásához nyújtóit hozzájárulás és tagdíj összege. 5. Járművek költségei A magánszemély (illetve házastársa), vagy alkalmazottja tulajdonában lévő jármű használata után a következők • szerint számolhatók el költségek: a) a számlával igazolt fenntartási, javítási és felújítási költség, valamint az értékcsökkenési leírás (ÍII./l. vagy 2. pont) — továbbá útnyilvántartás alapján — a jogszabályban meghatározott norma szerinti üzemanyag költsége; vagy — feltéve, hogy a gépjárműre a magánszemély értékcsökkenési leírást nem számol el — a gépjármű hivatalos célú használatára vonatkozó rendelkezések szerinti díj a teljesített kilométerről vezetett nyilvántartás alapján. E nyilvántartás hiányában havi 500 kilométer utat lehet a költségek szempontjából vélelmezni, függetlenül az üzemeltetett járművek számától. b) Saját tulajdonú gépjármű, autóbusz használata esetén, ha a magánszemély nem az a) pont szerinti költségelszámolást választja, a közúti járművek költségtérítéses rendszerű üzemeltetéséről szóló jogszabályban előírt mérték 0—8 Ft-ig terjedő kilométerköitség esetén 15%-kal 8—13 Ft-ig terjedő kilométerköitség esetén 10%-kal 13 Ft-ot meghaladó kilométerköitség esetén 5%-kal csökkentett összege (költségátalány) számolható el üzemeltetési költségként. A tételes költségelszámolás helyett ezt az elszámolási módot alkalmazhatja a gépjárművet átalányelszámdlásos vagy szerződéses rendszerben üzemeitető magánszemély is. A fenti költségátalány mellett az értékcsökkenési leírás költségként külön, az értékcsökkenési leírásról szóló rendelkezések (III./l. és 2.) szerint elszámolható. A közúti járművek költségtérítéses rendszerű üzemeltetéséről szóló jogszabályban nem található járműtípus üzemeltetési költsége a Közlekedési Főfelügyelet megállapítása szerint az üzemeltetett járművel leginkább azono-