Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 38. szám

38. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 983 szociális körülményei miatt, s a magánszemély társadalmi munkavégzésének jutalmazásaként átvállalt, évi 2000 Ft­ot meg nem haladó része is. E meghatározást kell alkal­mazni a munkavégzési kötelezettséggel- nem járó szövet­kezeti tagsági viszonyban álló szövetkezet i tagok esetében 6. A 7. § (2) bekezdésének 10. pontjában említett felté­telen azt kell érteni, hogy a szerződésben kikötik a letele­pedési támogatás visszafizetését a munkaviszony meghatá­rozott időszakon belüli megszűnésének esetére. Pályakez­dő: a felsőfokú oktatási intézményben diplomát (okleve­let) szerzett magánszemély a diploma megszerzését köve­tő 12 hónapon át, legfeljebb azonban a 28. életévének be­töltéséig. 7. A 7. § (2) bekezdésének 11. pontja alkalmazásában természetbeni juttatás az ellenérték nélkül nyújtott ter­mék (termény), vagy szolgáltatás. 8. Lakásbővítés [7. § (2) bekezdés 16. pont] a lakás alap­területének vagy szobaszámának növelése. 9. A 7. § (2) bekezdésének 25. és 39. pontjaiban említett ­ösztöndíjon az oktatási intézményben folytatott tanul­mányokra, külföldi tanulmányútra, illetve a tudományos kutatásra folyósított összeget kell érteni. 10. A 7. § (2) bekezdésének 27. pontja alkalmazásában donor az, aki például saját vért, anyatejet, bőrt, szervet ad, vagy enged át. 11. A 7. § (2) bekezdésének 32. pontja alkalmazásában nem minősül ajándéknak az a juttatás, amelyet valamely szolgáltatással összefüggésben, vagy bármilyen előny meg­szerzése vagy nyújtása érdekében adtak (pl. borravaló, há­lapénz). 12. A 7. § (2) bekezdésének 33. pontjában említett tárgy­jutalom körébe nem tartozik az értékpapír, a vásárlási utalvány (a könyvutalvány kivételével), a nemesfémtárgy és az ékszer. 13. A 7. § (2) bekezdésének 37. pontja alkalmazásában az értékesítés akkor üzletszerű, ha annak folytatásához ha­tósági engedély szükséges, vagy a magánszemély egyébként ingó vagyontárgyakat rendszeresen értékesít. 14. Egyházi személy [7. § (2) bekezdés 45. pont] az, aki az egyház részére végzett egyházi feladatainak ellátásáért az adott egyháztól rendszeres, havi díjazásban részesül. 15. Munkaviszony a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszony, valamint a munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszony és a bedolgozói jogvi­szony. 16. A fegyveres erők, fegyveres testületek és rendészeti szervek hivatásos és továbbszolgáló állományú tagját, va­lamint az egyházi személyt munkaviszonyban állónak kell tekinteni. 17. Munkaviszonyban töltöttnek az a hónap minősül, amelynek minden munkanapján munkaviszonyban áll a magánszemély. 18. A 7. § (2) bekezdésének 35. pontjában és a 11. §-ban említett találmány az, amely belföldön szabadalmi védett­ség alatt áll és amely után szabadalmi jogcímen az eredeti jogosultnak jövedelme keletkezik. Találmányból szárma­zó bevétel az államilag minősített állat és növényfajta után a fajta előállítójának fizetett jutalék is. 19. A 7. § (2) bekezdése 47. pontjának alkalmazásában társadalmi szervezetek által adományozott kitüntetés az, amelyet a társadalmi szervezetek országos szervei alapítot­tak. Egyéb kitüntetésnek minősül minden olyan más szer­vezet által alapított kitüntetés, tudományos és művészeti kitüntető cím és díj, valamint kitünető jelvény, emlékérem, érdemérem és más hasonló elismerés, amely átlagon felüli teljesítmény elismerésére szolgál, ha az adományozás, ille­tőleg az adományozás kezdeményezésének joga jogsza­bályban, utasításban, kollektív szerződésben, alapszabály­ban meghatározott. 20. A12. § (3) bekezdésének a) pontjában említett mű­szaki szakértői tevékenység: a) az iparjogvédelem alá tartozó műszaki alkotások (18. pont) megvalósításában való közreműködés, ha a köz­reműködői tevékenységet műszaki szakértői megbízás alapján, munkaviszonyon kívül, munkaköri kötelességet meghaladó feladatként végzik és az olyan önálló alkotó te­vékenységet jelent, amely nélkül az iparjogv lét á tar­tozó szellemi alkotás műszaki megvalósítása nem, vagy nem az eredeti alkotó által tervezett és a fe • as - áití ál al elvárt műszaki színvonalon és gazdasági feltételek betar­tásával lehetséges. Nem tekinthető műszaki szakértői te­vékenségnek az a közreműködés, amely az iparjogvédelem alá tartozó szellemi alkotás vagy annak egy része, részegy­sége, eleme egyszerű fizikai megvalósítására, kivitelezésé­re irányul; b) a tevékenységet végző magánszemély szakmai, szak­értői és tudományos minősítésétől függetlenül, a tevé­kenység tartalma alapján: — egyes szabadalmi bejelentések elbírálása körében, az Országos Találmányi Hivatal megbízása alapján végzett újdonságkutatás; — a költségvetési kutatóhelyek (ideértve a felsőoktatá­si intézményeket is) által megbízásra végzett, kutatásfej­lesztéshez kapcsolódó, munkaviszonyon kívül teljesített műszaki szakértői munka; — a központi műszaki fejlesztési alapból fedezett mű­szaki kutatómunka, műszaki tanulmány, szakvélemény ké­szítése; — az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, valamint a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsé­ge és tagegyesületei által tanulmány, szakvélemény készí­tésére adott megbízás alapján végzett munka; c) a 24/1971. (VI. 8.) Kormányrendelet 1. §-ának (1) és (2) bekezdése értelmében szakértői működésre jogosult magánszemély műszaki szakértői megbízás keretében vég­zett tevékenysége; d) műszaki szakértői tevékenységnek tekintendő to­vábbá: — a műszaki alkotó munkája alapján Kossuth- vagy Ál­lami Díjban részesült és felsőfokú (műszaki-gazdasági) végzettséggel rendelkező magánszemély; — a Műszaki és Természetudományi Egyesületek Szö­vetsége és tagegyesületeinek szakértői névjegyzékében szereplő, és erről igazolással rendelkező szakember, mű­szaki szakértői megbízás keretében végzett tevékenysége. 21. Műszaki szakgrafikai tevékenység a tudományos és műszaki mű ábraanyagának elkészítése. 22. Előadóművészi tevékenység: a) a hivatásos előadóművészi működési engedély vagy ilyen működésre jogosító képesítés alapján; b) művészeti főiskolai hallgató és c) színház alkalmazottja, színházi stúdió tagja által folytatott előadóművészi tevékenység. 23. A19. § (2)—(3) bekezdésének alkalmazásában saját találmány megvalósítása: a találmánynak, vagy csak a talál­mánnyal működőképes terméknek az eredeti jogosult ál­tal értékesítés céljából történő előállítása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom