Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 38. szám

974 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 38. szám bekezdésének d) pontjában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. (2) Külföldről behozott ingó dolog esetén forgami érték a vámkiszabás alapjául szolgáló érték. (3) Jogi személy által magánszemély részére értékesített ingatlan esetén — ha a szerződést nem kellett illeték kiszabása végett bemutatni—a szerződésben szereplő teljes vételárat kell szerzés idején képviselt forgalmi értéknek tekinteni. (4) Ha az ingatlannak, az ingó dolognak, illetve a vagyoni értékű jognak a szerzés idején képviselt forgalmi értéke nem állapítható meg, akkor az eladáskor az illetékkiszabás alapjául szolgáló forgalmi érték 25 százalékát kell jövedelemnek tekinteni. 24. § (1) Az ingatlan megszerzése időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) a földhivatalhoz — illetve 1986. július 1. napja előtt az illetékhivatalhoz — benyújtották. Öröklés esetén az örökség megnyíltának napját kell a szerzés időpontjának tekinteni. Ha jogi személy 1989. január 1. napja előtt értékesített ingatlant a magánszemély részére, az ingatlan megszerzésének időpontja a szerződéskötés napja. (2) Az ingatlan elidegenítése időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) a földhivatalhoz benyújtották. (3) A 22. § (2) bekezdésének alkalmazásában a földrendezés vagy kisajátítás során kapott csereingatlan szerzési időpontjának az eredeti ingatlan szerzési időpontját kell tekinteni. (4) Földterületre — annak megszerzését követően — épített épület (épületrész) tekintetében a szerzés napja a földterület megszerzésének időpontja. Egyes ingatlanok hasznosításából származó jövedelem 25. § (1) A szálláshely bérbeadásából, valamint építmény nem lakáscélú bérbeadásából származó bevételből az elszámolható költségek (31. §) levonása után fennmaradó rész a jövedelem. (2) Ha a magánszemély költségeivel nem kíván elszámolni, akkor a bevételből a jövedelmet a következők szerint kell megállapítani: a) a lakást és üdülőt szálláshelyként (pl. lakásbérlet, albérlet, ágybérlet, fizetővendéglátás formájában) hasznosító magánszemély e tevékenységéből származó bevételének 70 százaléka a jövedelem. Az e tevékenységgel kapcsolatban az idegenforgalmi szervezet részére fizetett jutalék nem része a bevételnek; b) az épület vagy épületrész bérbeadásából származó bevételből — ha az nem esik az a) pont hatálya alá — 80 százalékot kell jövedelemként számításba venni. (3) A (2) bekezdésben foglaltak alkalmazása esetén a bevételt az általános forgalmi adó nélkül kell figyelembe venni, és a bevételnek része a hasznosítási (bérbeadási) tevékenységgel kapcsolatban fizetett költségtérítés is. Takarékbetétből, értékpapírból származó jövedelem 26. § A takarékbetétből, a takaréklevélből (a továbbiakban együtt: takarékbetét), a kötvényből, a kincstárjegyből, a letéti jegyből, a tagsági kölcsönből, a szövetkezeti üzletrészből, a szövetkezeti vagyonrészből, a szövetkezeti részjegyből, a szövetkezeti célrészjegyből, a szövetkezeti termelés fejlesztési hozzájárulásból, vagyoni hozzájárulásból, a vagyonjegyből, a részvényből és a külön jogszabályban meghatározott egyéb értékpapírból (a továbbiakban együtt: értékpapír) származó bevétel (például kamat, prémium, osztalék, járadék, árfolyamnyereség) egésze jövedelemnek tekintendő. Kisösszegű és egyes más kifizetésekből származó jövedelem 27. § (1) A magánszemély bevételének egésze jövedelem: a) ha azt a kifizető egy szerződés alapján 2000 forintot meg nem haladó összegben, egyébként a 12. vagy 30. §-ban említett címen fizette ki; b) ha a társasház (társasüdülő) közös tulajdonban lévő helyiséget hasznosít, függetlenül a szerződések számától és attól, hogy az összeget a tulajdonostársak részére kifizeti vagy közvetlenül a közös költségek fedezetére fordítja; c) a totó-lottó szelvény árusításért elszámolt jutalék esetében. (2) Ha a magánszemély a kifizetővel írásban közli, hogy az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jövedelmét az összes adóköteles jövedelmével össze kívánja vonni, akkor az ilyen kifizetésekre a 12. vagy a 30. §-ban foglaltakat kell alkalmazni. Külföldi munkavállalásból származó jövedelem 28. § A magánszemély külföldön történő munkavállalásából származó bevételének 55 százalékát kell jövedelemnek tekinteni. A bevételnek része a természetben kapott lakás bére, illetőleg a lakbér címén kapott juttatás is. A külföldi munkáltató által elrendelt kiküldetés költségének megtérítése nem minősül bevételnek. 29. § A magánszemély külföldi magánvállalásból származó és egyébként a 11—12. §-okban említett bevétele esetén választhat, hogy jövedelmét a 11—12. §-okban vagy a 28. §-ban meghatározott módon állapítja meg. Egyéb jövedelem 30. § (1) A 9—29. §-okban nem szabályozott bevételből, továbbá a gazdasági társaságban mellékszolgáltatásként vállalt és külön szerződés szerint teljesített vagyoni értékű szolgáltatás díjából — feltéve, hogy a szolgáltatás nem tartozik a 9., 11., 12., 19. és 25. §-ok hatálya alá és a tag bevétele elérése érdekében felmerült költségét a vállalkozás költségei között nem számolja el — az elszámolható költségek (31. §) levonása után fennmaradó rész a jövedelem. (2) Az ingyenes szövetkezeti értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték [3. § e) pont] elidegenítése ese-