Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 38. szám

972 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 38. szám (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában munkaviszonyon kívüli szerződésből származik az a bevétel, amelyet a magánszemély a munkáltatójától munkaköri kötelezettségének körébe nem tartozó feladat ellátásáért, vagy szolgálati találmány feltalálóját megillető díjként kap. (3) A11—12. §-ok szerint kell eljárni a társas vállalkozás tagja azon jövedelmének megállapítása során is, amely nem a tag személyes közreműködési kötelezettsége körébe tartozó feladat ellátásából, hanem külön szerződés alapján a 11—12. §-okban említeti bevételből attól a vállalkozástól származik, amelynek tagja, feltéve, hogy a vállalkozás a tagnak a bevétele elérése érdekében felmerült költségeit nem számolja el. (4) Ha a 11. vagy 12. §-ok alá eső bevétel részben külföldről, részben belföldről származik, az összes ilyen bevétel alapján megállapított jövedelemét a bevételek arányában kell külföldről, illetve belföldről származónak tekinteni. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a magánszemély a 32. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti jövedelernmegosztást választja a 11—12. §-okban említett valamely jövedelme vonatkozásában. (5) A költségelszámolás választása esetében a 11. vagy 12. §-on belül, az adott évben megszerzett összes ilyen bevétellei szemben kell az annak megszerzése érdekében felmerült kiadásokat elszámolni. Mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelem 14. § (1) A mezőgazdasági kistermeléssel (15. §) elért 2 millió forintot meg nem haladó bevételnek a 7. § (2) bekezdése 36. pontjában említett adómentes összeget meghaladó részéből élőállatok tenyésztése és állati termékek előállítása esetén 10 százalék, minden egyéb esetben 30 százalék tekintendő jövedelemnek. (2) Ha a mezőgazdasági kistermelés bevétele részben állattenyésztésből, részben növénytermesztésből származik, a 7. § (2) bekezdésének 36. pontja szerinti adómentes részt a bevétel részekbői olyan arányban kell levonni, amilyen arányban az összbevétel az állattenyésztés és a növénytermesztés között megoszlik. (3) Mezőgazdasági kistermelés esetén bevételnek a termékvagy állat eladási árát kell tekinteni abban az esetben is, ha az eladási ár egy része nem a kistermelőt illeti meg. A gazdálkodó szervezet által kihelyezett állat értékesítéséért kapott bevételből a kihelyezéskori értéket le kell vonni. (4) A közös háztartásban élő, 16. életévüket betöltött közeli hozzátartozók [Ptk. 685. b) pontja] által elért bevételt— ha a mezőgazdasági kistermelést közösen folytatják — egybe kell számítani és az ebből származó jövedelmet közöttük egyenlő arányban meg kell osztani. Ebben az esetben a 7. § (2) bekezdésének 36. pontjában meghatározott mentesség csak együttesen illeti meg a kistermelőket. (5) A mezőgazdasági kistermelést folytató magánszemély az (1) bekezdésben meghatározott jövedeíemszámítási mód helyett — a 31. §-ban foglalt szabályok alkalmazásával — tételes költségelszámolást is választhat. Ebben az esetben költségeit a mezőgazdasági kistermelés összes bevételével szemben kell elszámolnia. Az így megállapított jövedelmének olyan hányada adómentes, amilyen hányadot a 7. § (2) bekezdésének 36. pontjában meghatározott adómentes bevétel a mezőgazdasági kistermelés összes bevételében képvisel. 15, § (1) E törvény alkalmazásában mezőgazdasági kistermelésnek minősül a munkaviszony keretén kívül végzett: a) növénytermesztés (METJ 91); b) kertészeti termékek előállítása, ültetvénytelepítés (METJ 92), kivéve a virágokat és a dísznövényeket (92— 4); c) élőállatok tenyésztése és állati termékek előállítása (METJ 93), kivéve — a sportlovat (93—42—01) — a versenylovat (93—42—02) — az élővadat (93—71) — a lőtt vadat (93—72) — a kutyát (93—82—01) — a macskát (93—82—02) — a laboratóriumi állatokat (93—85) — a dísz- és állatkerti állatokat (93—86) — a hullatott agancsot (93—91—07) — az agyart Í93—91—08) — a trófeát (93—91—09); d) erdei magok és csemeték előállítása és gyűjtése, erdősítés (94—1) és az erdei, mezei melléktermékek (94— 39) előállítása és gyűjtése. (2) Ha a tevékenységhez jogszabály szerint iparjogosítvány vagy magánkereskedői engedély nem szükséges, mezőgazdasági kistermelés az alábbi termékek előállítása is, feltéve, hogy az saját termelésű alapanyag felhasználásával történik: METJ 82 83—11 83—12 83—13 83—14 83—15 83—16 83—23 83—26 83—35 83—4 83—7 88—31—1,2 88—31—3 88—31—4188—39—U 2 88—39—3 88— 39—49 89— 11 89—4 89—81-ből 69—99—31 tejipari termékek befőttek püré, dzsem ízek szárított, aszalt, porított, cukrozott gyümölcs folyékony gyümölcs gyümölcsszörp és sűrítmény szárított és porított főzelék és zöldség zöldség alapú ivólé paradicsom ivólé savanyúságok tartósított fél- és előtermékek szőlőmust, sűrített szőlőmust félkész szőlőbor bortermelési célokra -1,2,3 hordós szőlőbor gyümölcsmust, sűrített gyümölcsmust félkész gyümölcsbor bortermelési célokra egyéb gyümölcsbor mesterségesen szárított dohány magbéi tisztított, koptatott és hámozott burgonya és a zöldségfélékből a sárga-, fehérrépa és a hagyma műlép. 16. § (1) E törvény alkalmazásában mezőgazdasági kistermelés a 15. § (!) bekezdés szerinti tevékenység akkor is, ha azt külön megállapodás alapján a munkakörön és munkaidőn kívül részes munkavállalás keretében végzik, felté-