Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 38. szám

38. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 955 a 6—7. §-hoz A Javaslat záró §-ai rendelkeznek a hatálybalépésről és a részesedés meghatározott hányadának visszatartására jo­gosultak körének átmeneti időre — 1990—91. évekre — szóló bővítéséről. A részesedést első ízben az 1990. évi adózott eredmény, illetve a tulajdonosi részesedés címén az 1990. évi adózott eredményből kapott osztalék, részese­dés figyelembevételével kell teljesíteni, beleértve az 1990. évi adózott eredmény terhére teljesített előleget is. Az élel­miszer-kiskereskedelmi tevékenységet folytató részesedés fizetésére kötelezettek a fizetendő részesedés — e tevé­kenységükből származó árbevételükkel — arányos részé­nek 1990-ben 35%-át, 1991-ben 20%-át visszatarthatják. 1989. évi XLIV. törvény a vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény módosításáról* A vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. tör­vény (a továbbiakban: VA) a következők szerint módosul: 1. § A VA 2. § (1) bekezdésének e) pontja helyébe á kö­vetkező rendelkezés lép: [(1) E törvény alkalmazásában adóalanyJ „e) a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi XLV törvény 19. §-a (5) bekezdésének a) és ej pontjá­ban meghatározott egyéni vállalkozó, valamint a 14. §-a szerinti mezőgazdasági kistermelést folytató magánsze­mély, ha e törvény hatálya alá adóalanyként az adóhatóság­nál bejelentkezett." 2. § A VA 3. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép: „3. § A lakásszövetkezet — ha törvény másként nem rendelkezik —, a társadalmi szervezet, továbbá az alapít­vány, a költségvetési szerv, a jogi személyiséggel rendelke­ző, jogi képviseletet ellátó munkaközösség és a víziközmű társulat a vállalkozási tevékenységéből származó — a gaz­dálkodásának rendjére vonatkozó külön jogszabály szerint megállapított — eredménye után a 12. §-ban meghatáro­zott mértékű adót köteles fizetni. E szervezetek igénybe vehetik az e törvényben meghatározott adókedvezménye­ket, egyébként rájuk a törvény hatálya nem terjed ki." 3. § A VA 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, a kistermelők szövetkezete és a 2. § (1) bekezdé­sének c)—e) pontjaiban felsorolt adóalany, ha éves árbe­vétele nem haladja meg a 25 millió forintot, akkor ered­ményét a befolyt adóköteles bevételek, valamint a kifize­tett termelési és kezelési költségek és az elszámolt érték­* A törvényi az Országgyűlés az 1989. november 24-ei ülésén fogad­ta el. csökkenési leírás különbözeteként állapítja meg, amelyet a vásárolt készletek állományváltozásának értékével kell módosítani. Az adóalany eredményét ebben az esetben az egyszeres könyvvitel előírásai szerint naplófőkönyvben mutatja ki." 4. § A VA 5. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekez­désre változik: „(4) Az (1)—(2) bekezdésben foglalt eredménymegál­lapítási rendszer megváltoztatásakor a számviteli szabá­lyok alapján kimutatott saját termelésű készlet és a befe­jezetlen termelés értékét a felhalmozott vagyonnal (25. §) szemben kell elszámolni." 5. § A VA 7. §-a (1) bekezdése helyébe a következő ren­delkezés lép: „(1) Az eredmény megállapítása során á költségek, il­letve a ráfordítások között számolhatók el a következők is: a) az állóeszközök értékcsökkenési leírása az 1. számú mellékletben meghatározott szabályok szerint. Az érték­csökkenési leírás összegét a 2. számú mellékletben megha­tározott Amortizációs Normák Jegyzéke alapján kell meg­állapítani; b) az adóalany által társadalmi szervezet tagjaként fize­tett tagdíj, fenntartási hozzájárulás összege, valamint az egyesülés működési költségeihez nyújtott hozzájárulás összege; c) a 2. § (1) bekezdésének b), c), d), e) pontjaiban meg­határozott adóalanyoknál a magánszemély tagok, illetve az egyéni vállalkozó személyes közreműködésének az adó­alany által meghatározott ellenértéke; d) a 4. számú mellékletben meghatározott reprezentá­ciós költségek; e) a biztosítóintézet által hosszútávú kötelezettségei­nek fedezetére és az évek közötti káringadozások kiegyen­lítésére képzett biztosítástechnikai tartalékok összege; f) a vízgazdálkodási társulat részére átadott érdekeltsé­gi hozzájárulás összege; g) a kulturális járulék alá nem eső művészeti tevékeny­ség (SZTJ 820—2) és a szerzői jogvédelem alatt álló kul­turális alkotások létrehozása érdekében kifizetett támoga­tás (mecenatúra) összege." 6. § A VA 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az eredmény megállapítása során az értékben, il­letve érték nélkül nyilvántartott vagyontárgyak (állóeszkö­zök, beruházások, vagyoni értékű jogok, készletek, érték­papírok, befektetett eszközök) értékesítéséből származó ellenértéket árbevételként, illetve bevételként kell elszá­molni. Az értékesített vagyontárgyak nyilvántartási érté­két az értékesítés elszámolt önköltségeként, illetve ráfor­dításként kell elszámolni." 7. § A VA 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A vagyontárgyak megsemmisülésével, selejtezésé­vel összefüggésben kapott ellenérték árbevételként is el­számolható. Ebben az esetben a selejtezett vagy megsem­misült vagyontárgyak nyilvántartási értékét önköltség­ként, illetve ráfordításként kell elszámolni." 8. § A VA 11. §-a (1) bekezdésének c) és d) pontja he­lyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg a bekez­dés az alábbi f) ponttal egészül ki:

Next

/
Oldalképek
Tartalom