Tanácsok közlönye, 1988 (37. évfolyam, 1-33. szám)

1988 / 26. szám

26. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 653 b) különböző részvényfajták kibocsátása esetén azok megnevezéséről, számáról, névértékéről és azazokhoz kapcsolódó jogokról; c) átváltoztatható vagy elővásárlási jogot biztosító kötvények kibocsátása esetén az azokra vonatkozó szabályokról; d) a részvénybevonás lehetőségéről és a követendő eljárásról; e) az alaptőke felemelésénél az igazgatóság részére adott felhatalmazás feltételeiről (306. §); f) mindarról, amit a részvényesek az alapszabályba felvenni kívánnak. A részvénytársaság bejelentése a cégbírósághoz 262.§ (1) A részvénytársaság megalakulását—bejegyzés és közzététel végett — be kell jelenteni a cégbírósághoz. A bejelentést- a részvénytársaság igazgatóságának tagjai együttesen kötelesek megtenni. (2) Bejegyzésre csak akkor kerülhet sor, ha igazolták, hogy a) az alakuló közgyűlés összehívása szabályszerűen történt; b) a részvényjegyzők a teljes alaptőkét lejegyezték; c) az alaptőke legalább harminc százalékát ténylegesen befizették. 263. § A cégjegyzékbe történt bejegyzés előtt a részvényjegyző a részvényjegyzési ív aláírásával szerzett jogait a részvénytársaságra kiható hatállyal másra nem ruházhatja át. 3. Cím A részvényes jogai és kötelezettségei 264. § (1) A részvényes köteles a részvénytársaságnak a cégjegyzékbe való bejegyzésétől számított egy éven belül a részvények teljes értékét befizetni. Ezen időszakon belül teljesítésre akkor kötelezett, amikor az igazgatóság az alapszabályban meghatározott feltételek szerint a részvényeseket arra nyilvános felhívással felszólítja. A névre szóló részvények tulajdonosait külön is fel kell szólítani.. (2) Ha a részvényes az esedékes befizetést késedelmesen teljesíti, évi húsz százalék kamatot köteles fizetni. (3) Ha a részvényes az esedékes befizetést a felhívástól számított hatvan napon belül nem teljesíti, az igazgatóság jogosult az ideglenes részvényt—annak egyidejű érvénytelenné nyilvánításával és a részvényesi jogok megszüntetésével — nyilvános árverés útján értékesíteni. A befolyt öszszegből először a részvénytársaságnak a részvénnyel kapcsolatos követelését kell kielégíteni, míg a fennmaradó rész a korábbi részvényest illeti meg. 265. § Ha a részvényes a teljes névérték befizetése előtt ideiglenes részvényét másra átruházza, kötelezettségeiért kezesként felel. 266.§ (1) A részvényesnek joga van a közgyűlés által felosztani rendelt, mérleg szerinti nyereségnek a részvényeire jutó arányos részére (osztalék). (2) A részvénytársaság jogutód nélküli megszűnése esetén a részvényesnek a végelszámolás eredményeként jelentkező felosztható vagyon részvényeivel arányos részére van joga. (3) Az (1)—(2) bekezdés rendelkezései nem érintik az alapszabályban az egyes részvényfajtákra meghatározott különjogokat. (4) Az alaptőke leszállítását kivéve, tilos az alaptőke terhére a részvényesnek kifizetést teljesíteni. 267. § (1) A részvényes teljesített vagyoni hozzájárulását sem a részvénytársaság fennállása alatt, sem annak megszűnése esetén nem követelheti vissza. (2) A részvényes a jóhiszeműen felvett Osztalék visszafizetésére nem kötelezhető. 268. § (1) Minden részvényes jogosult a közgyűlésen résztvenni, felvilágosítást kérni és észrevételt tenni. A szavazati joggal rendelkező részvény alapján a részvényes jogosult indítványt tenni és szavazni. (2) A közgyűlés napirendjére tűzött ügyre vonatkozóan az igazgatóság minden részvényesnek — a közgyűlés napja előtt legalább nyolc nappal benyújtott írásbeli kívánságára —a szükséges felvilágosítást köteles megadni. Az igazgatóság csak akkor tagadhatja meg a felvilágosítást, ha az a részvénytársaság jelentős gazdasági érdekét vagy üzleti titkát sértené. (>) Az igazgatóság a mérleg, az eredményfelosztási javaslat és az igazgatóság, valamint a felügyelő bizottság jelen-