Tanácsok közlönye, 1988 (37. évfolyam, 1-33. szám)

1988 / 26. szám

26. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 641 (2) Szükség szerint rendelkezik a társasági szerződés a következőkről: a) a nem pénzbeli betétekről és azok értékéről; b) a tagokat terhelő egyéb vagyoni értékű szolgáltatá­sokról (mellékszolgáltatás), azok feltételeiről és a mellék­szolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén fize­tendő kötbér mértékéről; c) a taggyűlés feljogosításáról pótbefizetés előírására; á) jogutódlás esetén az üzletrész átszállásának és az üz­letrész felosztásának kizárásáról; e) az üzletrész bevonásának megengedéséről; /) valamennyi tag feljogosításáról az ügyvezetésre és a képviseletre; g) az ügyvezetők képviseleti jogának korlátozásáról; h) felügyelő bizottság létrehozásáról, ha az nem kötele­ző; i) könyvvizsgáló választásáról, ha az nem kötelező. (3) Az egyszemélyes társaság alapításához alapító okirat kibocsátására van szükség. Az alapító okirat tartalmára a társasági szerződésre vonatkozó szabályokat kell megfele­lően alkalmazni. Ahol e törvény a társasági szerződésről rendelkezik, ott az alapító okiratot is érteni kell. 158. § (1) A társaság törzstőkéje az egyes tagok törzsbe­téteinek összességéből áll. (2) A törzstőke összege nem lehet kevesebb egymillió fo­rintnál. 159. § (1) A tagok törzsbetétei különböző mértékűek le­hetnek, az egyes törzsbetétek nagysága azonban nem lehet kevesebb százezer forintnál. A törzsbetétnek forintban ki­fejezettnek és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie. (2) Minden tagnak egy-egy törzsbetéte van; egy törzsbe­tétnek azonban több tulajdonosa is lehet. 160. § A pénzbetétek összege alapításkor nem lehet ke­vesebb a törzstőke harminc százalékánál és ötszázezer fo­rinthál. 161. § (1) A társaság alapítását — bejegyzés és közzété­tel végett —be kell jelenteni a cégbíróságnak. Abejelentést valamennyi ügyvezetőnek együttesen kell megtennie. Egy­személyes társaság esetében azt is be kell jelenteni, hogy a társaságnak csak egy alapítója van. (2) Bejegyzésre csak azután kerülhet sor, ha minden egyes pénzbetétnek legalább a felét, egyszemélyes társaság esetében a teljes összegét befizették, illetőleg a nem pénz­beli betéteket teljes egészében a társaság rendelkezésére bocsátották. (3) Ha a pénzbetétek teljes összegét a társaság létesíté­sekor nem fizették be, a fennmaradó összegek befizetésé­nek esedékességét és módját a társasági szerződésben kell meghatározni. A társaság bejegyzésétől számított egy éven belül valamennyi pénzbetétet be kell fizetni; e rendelkezés­től a társasági szerződés érvényesen nem térhet el. 162. § (1) Ha a társaságnál könyvvizsgáló működik, tilos a nem pénzbeli betét értékét a könyvvizsgáló által meghatá­rozottnál magasabb értékben megállapítani. (2) Azok a társasági tagok, akik valamely tag nem pénz­beli betétjét tudomásuk ellenére a valódi értéket meghala­dó értékkel fogadtatták el a társasággal, vagy akik a létesí­tés során egyébként csalárd módon jártak el, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek minden ebből eredő kárért. A fe­lelősség alóli felmentés a társaság hitelezőivel szemben ha­tálytalan. A társaság és a tagok közötti jogviszony 163. § (1) A társaság tagjai kötelesek a pénzbetéteket be­fizetni és a nem pénzbeli betéteket rendelkezésre bocsáta­ni. (2) A társasági tagok nem mentesíthetők a betétek befi­zetésének kötelezettsége alól, és a társasággal szemben be­számításnak sincs helye. Ettől a rendelkezéstől a társasági szerződés érvényesen nem térhet el. 164. § (1) Az a tag, aki a törzsbetétére eső összeget a tár­sasági szerződésben meghatározott időpontig nem fizeti be, évi húsz százalék kamatot köteles a társaságnak fizetni. (2) Késedelem esetén a tagot — legalább harminc napos —póthatáridő kitűzésével fel kell hívni a teljesítésre. A fel­hívásban utalni kell arra, hogy az újabb határidő elmulasz­tása a társaságból való kizárást vonja maga után. (3) A póthatáridő elmulasztása esetén a társaság a tagot kizárja; erről a tagot értesíteni köteles. (4) Az a tag, akinek társasági tagsága a (3) bekezdés alap­ján megszűnt, a befizetés elmulasztása miatt a társaságnak okozott kárért felelősséggel tartozik. 165. § (1) A kizárt tag üzletrészét (169. §) a társaság nyil­vános árverés útján eladja. Csak a kizárt tag hozzájárulásá­val szabad az üzletrészt más módon értékesíteni. (2) A befizetett vételárból először a társaságnak a kizárt tag törzsbetéte be nem fizetett részére eső lejárt követelé­sét kell kielégíteni, míg a fennmaradó összeg a kizárt tagot illeti meg. 166. § (1) Ha az üzletrész értékesítése a 165. § alapján nem lehetséges, a társaság az üzletrészt bevonhatja, vagy a kizárt tag teljes törzsbetétjét a többi társasági tag — törzs­betéte arányában — köteles befizetni. Az így befizetett összegekkel a tagok törzsbetéte arányosan növekszik. (2) Az üzletrészbevonása, illetőlegatörzsbetétneka töb­bi tag által történő befizetése esetén a kizárt tag csak törzs­betétének általa befizetett hányadára jogosult.

Next

/
Oldalképek
Tartalom