Tanácsok közlönye, 1988 (37. évfolyam, 1-33. szám)

1988 / 19. szám

550 TANÁCSOK IKÖZLÖNYE 19. szám Ebbe a munkakörbe kell besorolni azt az egészségügyi szakdolgozót, aki az intézetekben, intézményekben (területi ellátásban) több beosztott munkáját irányítja [vezető dietetikus (diétás nővér), tejkonyha vezető, anyatejgyűjtő állomás vezetője, közegészségügyi-járványügyi ellenőr stb.]. Ide kell besorolni továbbá — az időseik klubjának vezetőjét — azt a gondozási központban dolgozó vezető gondozót, aki két vagy annál több házi gondozó munkáját irányítja." 2324 — Beosztott a besorolási feltételek első mondata helyébe a — 2328 szakdolgozó következő rendelkezés lép: „A 2324—2328 kulcsszámú IV. számjelű munkakörbe kell besorolni — a munkaviszonyban eltöltött időtől függően — azt a szakdolgozót, aki e munkaikörök ellátásához szükséges főiskolai végzettséggel rendelkezik (pl. védőnő, gyógytornász, mentőtiszt, szociális szervező, gyógypedagógus, könyvtáros, logopédus, közegészségügyi-járványügyi ellenőr, konduktor)." ' Vegyes rendelkezések diákönkormányzatok, öntevékeny diákcsoportok támogatásának módszereiről Az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény és a középfokú nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 15/1986. (VIII. 20.) MM rendelet diákönkormányzatokra és öntevékeny diákcsoportokra vonatkozó előírásai végrehajtásának segítése érdekében a tanácsok, illetve a művelődési, valamint az ifjúsági és sportfeladatokat ellátó szakigazgatási szervek számára a következő tájékoztatót adjuk ki. A felnövekvő korosztályok társadalmi aktivitása, közéleti szerepvállalásának mértéke és tartalma nagymértékben múlik azon, milyen gyakorlatot szereznek diákéveik alatt saját életük, közösségeik tevékenységének szervezésében, kapnak-e megfelelő gyakorlőterepet az önszervezés, önkormányzás képességének kialakításához, a demokratikus módszerek elsajátításához. A Művelődési Minisztérium és az ÁISH elő kívánja segíteni a demokratizmus elveinek érvényesülését, e képességének kibontakozását a középfokú tanintézeti diákság körében. E képességek megszerzéséhez az alapvető és elsődleges lehetőségeket a nevelési-oktatási intézmények nyújtják azáltal, hogy az általános nevelési célokhoz igazodva, saját nevelési-oktatási programjukba ágyazottan biztosítják a tanulók száimára az intézmény életében és irányításában való aktív, öntevékeny részvételt. Az aktív állampolgári szerepvállalásra való felkészítésben tevékenységüknek megfelelően részt vállalnak a politikai, társadalmi szervezetek, s a jövőben egyre inkább támaszkodni lehet és kell a fiatalok alanyi, állampolgári jogon szerveződő közösségeire is. A tanácsi szervek, különösen pedig a művelődési, valamint az ifjúsági és sport feladatokat ellátó szakigazgatási szervek úgy járulhatnak hozzá a tizenévesek közéleti felkészítéséhez, ha támogatják az azt szolgáló szervezeti formák — az öntevékeny, önszervező diákcsoportok (közösségek, társulások, egyesületek) kialakítását, működését, — a nevelési-oktatási intézményi diákönkormányzatok, továbbá — a társadalmi szervezetek tevékenységét. 1. Az iskolai, kollégiumi (diákotthoni) önkormányzatok struktúrájának, hatáskörének meghatározása az intézmény nevelési programjának része. Az e tekintetben is érvényesülő önállóság azonban nem nélkülözheti a segítségnyújtást a tanácsi szervek részéről, mindenekelőtt a diákok törvényben biztosított alanyi jogosultságainak érvényesülése érdekében. Az iskolai önkormányzatok kiépítésében mintául szolgálhatnak a jól működő kollégiumi, illetve diáksportegyesület: diáksportköri önkormányzatok. A Művelődési Minisztérium és az Állami Ifjúsági és Sporthivatal 8001/1988. (Műv. K. 15.) MM tájékoztatója a tanácsok, a (művelődési és az ifjúsági és sportfeladatokat ellátó szakigazgatási szervek számára a középfokú nevelési-oktatási intézményi