Tanácsok közlönye, 1988 (37. évfolyam, 1-33. szám)

1988 / 16. szám

16. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 467 műszerrel szabad üzemeltetni. A jelzéseknek a sugárzási térben és a kezelő pultnál jól látható­nak és/vagy hallhatónak kell lennie. Beépített berendezésnél a személyek véletlen besugárzá­sát kizáró, automatikus biztonsági rendszert is kell létesíteni. 3.9. 1 TBq-nél nagyobb aktivitású gamma-be­sugárzók használata esetén biztosítani kell az adott besugárzó helyiség óránként minimálisan háromszoros légcseréjét mesterséges szellőztetés­sel. 3.10. Direkt sugárnyalábba benyúlni, belépni nem szabad. A tilalom megtartását megfelelő műszaki intézkedéssel is elő kell sef íteni. E nél­kül a berendezés nem üzemeltethető. 3.11. Biztosítani kell, hogy a berendezést ille­téktelen személy ne kezelhesse, illetőleg vele ve­szélyhelyzetet ne idézhessen elő. 3.12. Zárt radioaktív sugárforrás elvesztését vagy eltűnését haladéktalanul jelenteni, kell a felügyelőségnek. 3. számú melléklet a 7/1988. (VII. 20.) SZEM rendelethez Sugárvédelmi képzés és továbbképzés 1. Alapfokú sugárvédelmi ismereteket nyújtó képzésben és öt évenként továbbképzésben kell részesíteni tanfolyam vagy egyéb oktatási for­ma útján azokat a dolgozókat, akik — az ionizáló sugárzás mérsékelt veszélyével járó munkakörben dolgoznak (pl. kis aktivitású zárt sugárforrással működő berendezést működ­tetnek vagy felügyelnek), de a sugárforrást nem kezelik; — sugárveszélyes tevékenységhez kapcsolódó munkakört töltenek be, de a sugárforrással önál­lóan nem dolgoznak (pl. takarítók, karbantartók, gépkocsivezetők, őrök stb.). 2. Bővített sugárvédelmi ismereteket nyújtó tanfolyami képzésben és öt évenként továbbkép­zésben kell részesíteni azokat a dolgozókat, akik — az ionizáló sugárzás veszélyével járó mun­kakörben — beleértve a nyitott vagy zárt sugár­forrást felhasználókat is — dolgoznak, a sugár­forrást önállóan kezelik, illetőleg ilyen munka­kört felügyelnek; — esetenként ionizáló sugárforrást alkalmazó egészégügyi munkahelyen pl. traumatológia, pul­monológia,v stomatológia stb.) dolgoznak. 3. Átfogó sugárvédelmi ismereteket nyújtó tanfolyami képzésben és öt évenként továbbkép­, zésben kell részesíteni azokat a dolgozókat, akik — az ionizáló sugárzás fokozott veszélyével járó önálló vagy vezető i munkakörben dolgoznak (pl. nukleáris létesítmények, gyorsítók, nagy akti­vitású besugárzók, radioaktív anyagok előállítá­sára, termelésére, feldolgozására és tartós táro­lására szolgáló létesítmények, A és B szintű izo­tóp-laboratóriumok felsőfokú végzettségű dolgo­zói) illetőleg ilyet felügyelnek vagy sugárbizton­sági szémpontból ellenőriznek (pl. sugárvédelmi szolgálat vezetője); — sugárveszélyes munkahelyek sugárvédel­mét tervezik vagy az ilyen terveket sugárvédel­mi szempontból elbírálják; — egészségügyi munkahelyen ionizáló su­gárzást alkalmazó diagnosztikai vagy gyógyásza­ti eljárást terveznek, irányítanak, végeznek, il­letőleg sugárvédelmi szempontból felügyelnek; — a közegészségügyi-járványügyi intézmé­nyekben dolgozó, azokat a felsőfokú végzettség­gel rendelkező személyeket (orvosok és más dip­lomások), akiknek feladatai közé tartozik a su­gárveszélyes munkahelyek hatósági ellenőrzése. 4. számú melléklet a 7/1988. (VII. 20.) SZEM rendelethez Személyi dozimetriai ellenőrzés 1.1 A sugárveszélyes munkahelyeken rendsze­resen foglalkoztatott dolgozók, röntgen-, illetőleg gammasugárterhelésének személyi dozimetriai el­lenőrzése azoknak a munkahelyeknek, illetőleg munkaköröknek a dolgozóira terjed ki, akiknél az ebből eredő évi sugárterhelés meghaladhatja az évi effektív dózisegyenérték korlát 1/10 részét. 1.2. A személyi dozimetriai ellenőrzést az OSSKI szervezi és végzi térítési díj ellenében. 1.3. Az ellenőrzéshez szükséges dózismérőket (kazettákat és — egy-három havonta — a Szá­mozott fimeket) az indokolt mennyiségben az OSSK szerzi be a munkáltató részére., 1.4. Azokon a munkahelyeken, ahol fennáll an-f nak a lehetősége, hogy egyes munkafolyamatok során vagy 1 hónap alatt kapható vagy előre ter­vezhető röntgen- vagy gammasugárterhelés 100 mGy-nél nagyobb, az 1.3. pontban megjelölt dó­zismérő mellett a helyszínen leolvasható dózis­mérőt vagy egyéni dózisszint jelzőt is kell hasz­nálni; ezek beszerzéséről a munkáltató gondosko­dik. 2.1. A munkáltató — a sugárvédelmi szolgá­lat útján — köteles gondoskodni arról, hogy az 1.1. pontban megjelölt dolgozók a számozott fil­met tartalmazó dozimétert kézhez kapják és a teljes munkaidő alatt viseljék. Ha a dolgozó a. dózismérőt, az egyéni dózisszint jelzőt (a további­akban együtt: dózismérő) figyelmeztetés ellené­re sem viseli, illetőleg nem rendeltetése szerint használja, a munkavégzéstől el kell tiltani. 2.2. Munkaidőn kívül a dózismérőt olyan he­lyen kell tárolni, ahol járulékos (természetes hát­tér feletti) sugárzás nem érheti, a film nem me­het tönkre és illetéktelenek nem juthatnak hozzá. 2.3. A sugárvédelmi szolgálat a dózismérőkről nyilvántartást köteles vezetni, amelyben fel kell tüntetni az érintett dolgozók adatait, a dózismé­rő (film) számát, a kiadás (csere) és az OSSKI ré­szére való továbbítás napját. Az adatokat és az azokban beálló változásokat az OSSKI-val közöl­ni kell.

Next

/
Oldalképek
Tartalom