Tanácsok közlönye, 1988 (37. évfolyam, 1-33. szám)
1988 / 16. szám
16. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 463 leslegessé vált, de még használható nyitott radioaktív készítményt az intézménynek felajánlani. Az intézmény a biztonságosan már nem kezelhető zárt sugárforrás vagy nyitott radioaktív készítmény esetében haladéktalanul, egyébként pedig 60 napon belül nyilatkozik az átvételről (2) Az engedélyes — a végleges elhelyezés érdekében — köteles bejelenteni a radioaktív hul^ ladétókezelő és -feldolgozó telepnek (a továbbiakban: telep) tazt a már nem használható radioaktív anyagot, valamint a radioaktív szennyezéstől nem mentesíithető anyagot és eszközt, amely közönséges hulladiókként nem kezelhető; ezek begyűjtésiéről és a telepre szállításáról az ország egész területén a telep gondoskodik. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az atomerőmű műlködésévél összefüggésben keletkező radioaktív hulladékra. Záró rendelkezés 21. § (1) Ez a rendelet — a 18. és 19. §rának az intézményre vonatkozó rendelkezései kivételével — 1988. augusztus l-jén lép hatályba. Az intézményre vonatkozó rendelkezések hatálybalépésének időpontját külön jogszabály állapítja meg. (2) A rendeletet — a 6. § (5) bekezdése kivételével — a hatálybalépésekor folyamatban levő Ügyeikben is alkalmazni kell. A folyamatban levő szakvéleményezés díjazása a korábban megkötött szerződés szerint történik. A rendelet hatálybalépése előtt kiadott engedély a benne megjelölt időpontig, legfeljebb azonban 1988. december 31-ig érvényes. (3) Az az üzembentartó, aki nem rendelkezik a felügyelőség (Főifelügyelőség) által jóváhagyott MSSZ-szel, a rendelét hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül köteles az MBSZ-t elkészíteni és a felügyelőségnek (Főfelügyelőségnek) jóváhagyásra bemutatni. (4) Az a dolgozó, aki a rendelet hatálybalépésekor nem rendelkezik az előírt sugárvédelmi ismeretekkel, az alapifokú képzésben 6 hónapon belül, bővített vagy átfogó képzésben 18 hónapon belül köteles részt venni. Mentesül az e rendeletben előírt sugárvédelmi képzésben való részvétel alól az a dolgozó, aki a korábbi jogiszabályban a munkakörére előírt sugárvédelmi ismereteket megszerezte, mindaddig, amíg e munkakörben dolgozik. (5) Az OSSKI éves költségvetésében a sugárvédelmi minősítéshez szükséges szakvéleményezéssel kapcsolatos bevételi előírásokat és költségeket az előírt külön szakfeladaton ke'lll tervezni és elszámolni. Az e jogcímen befolyt bevétel felhasználását és elszámolását a mindenkor érvényes jogszabálypk figyelembevételével a Szociális- és Egészségügyi Minisztérium szabályozza. (6) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a sugárzó (radioaktív) anyagokról és készítményekről szóló 10/1964. (V. 7.) Korm. rendelet végrehajtásáról szóló 1/1964. (V. 7.) EüM rendelet, az ennek módosításáról szóló 1/1965. (II. 21.) EüM rendelet, 1/1967. (I. 6.) EüM rendelet, 5/1970. (IV. 26.) EüM rendelet és 2/1972. (I. 18.) EüM rendelet, a sugárártalomnak kitett munkahelyen dolgozók sugárterhelésének ellenőrzéséről szóló 4/ 1965. (XII. 7.) EüM rendelet, az atomerőművel kapcsolatos egészségügyi szabályokról szóló 4/1979. (V. 29.) EüM rendelet, a sugárzó (radioaktív) anyagokra és készítményekre vonatkozó egyes rendelkezések végrehajtásáról szóló 8/1965. (Eü. K. 5.) EüM utasítás és az ennek módosításáról szóló 8/1967. (Eü. K. 3.) EüM utasítás, a „Sugárzó (radioaktív) anyaggal dolgozók balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabálya" kiadásáról szóló 19/1971. (Eü. K. 12.) EüM utasítás. Dr. Osehák Judit s. k., szociális- és egészségügyi miniszter l. számú melléklet a 7/1988. (VII. 20) SZEM rendelethez Az atomenergia alkalmazása körében foglalkoztatott dolgozók és a lakosság egyes tagjainak sugárterhelésére vonatkozó dózishatárértékek A baleset elhárítási és intézkedési tervekben figyelembe veendő szintek meghatározásának elvei 1. Az atomenergia alkalmazási körében foglalkoztatott dolgozók külső és belső sugárforrásoktól származó összes sugárterhelése — a természetes és az orvosi sugárterhelésen kívül — nem haladhatja meg az évi 50 mSv effektív dózisegyenérték korlátot. Az egyes szervekre és szövetekre vonatkozó évi dózisegyenérték korlát 500 mSv, kivéve a szemlencsét, amelyre 150 mSv. 2. A fogamzóképes állapotban lévő nődolgozók esetében gondoskodni kell arról, hogy minden indokolt sugárterhelés — az évi effektív dózisegyenérték korláton belül — időben közelítőleg egyenletes elosztású legyen. A terhes nőkre, szoptató anyákra és az anyatejet adó nőkre vonatkozó foglalkoztatási tilalmat külön jogszabály* állapítja meg3. A középfokú szakoktatási inézmények tanulói esetében gondoskodni kell arról, hogy a tanuló oktatási célból származó sugárterhelése ne haladja meg az évi 0,5 mSv effektív dózisegyenér* 6/1982. (VI. 12.) EüM rendelet a nők és a fiatalkorúak egészségének és testi épségének védelméről