Tanácsok közlönye, 1988 (37. évfolyam, 1-33. szám)

1988 / 16. szám

16. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 455 e) a közgyűlés és az elnök hatáskörét, f) az elnökön kívüli egyéb tisztség létesítését, vezetőség alakítását és ennek hatáskörét, bizottságok alakítását és ezek feladatkörét, továbbá munkahelyi tanácskozás működését, g) a tagsági viszony megszűnése esetén a volt taggal (örökösével) való elszámolás módját, h) a szövetkezet megszűnése esetén a vagyon tagok közötti felosztásának módját. (2) A szövetkezetben az elnökön kívüli egyéb tisztség létesítése, vezetőség és bizottságok alakítása, továbbá munkahelyi tanácskozás működtetése nem kötelező. (3) Ha a szövetkezetben vezetőség nem működik, annak a jogszabályban megállapított hatáskörét az elnök gyakorolja. (4) A tagsági és munkaügyi vita eldöntése — ha a szövetkezetben döntőbizottság nem működik —, a közgyűlés hatáskörébe tartozik. A vita eldöntése érdekében a közgyűlést harminc napon belül össze kell hívni. 3. § (1) A szövetkezet közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik — az alapszabályon kívül — a szövetkezet más belső szabályzatainak elfogadása és módosítása is. (2) A közgyűlést az elnök, illetve a vezetőség — az alapszabályban meghatározott esetekben és időközökben, de legalább évente egyszer — köteles összehívni. A közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha a tagok legalább tíz százaléka — húsznál kevesebb tag esetén legalább két tag — az ok és a cél megjelölésével azt kéri. 4. § A törvényességi felügyeletet ellátó szerv a szövetkezetet feloszthatja akkor is, ha legalább egy éven át a szövetkezet a) vagyona már nem éri el az alapszabályban meghatározott induló vagyon mértékét, illetve b) tagjainak száma ötnél kevesebb. 5. § (1) A tagsági viszony megszűnése esetén a volt tagnak (örökösének) ki kell adni a tag által teljesített vagyoni hozzájárulást és más befizetéseket, valamint ezek hozadékát. (2) Ha a szövetkezet jogutód nélkül szűnik meg, a felszámolási eljárásról szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. A hitelezők követeléseinek teljesítése, valamint a részjegyek összegének felosztása után fennmaradó vagyon — az alapszabály rendelkezései szerint — a tagok között felosztható. Nem osztható fel azonban az a vagyon és annak hozadéka, amely más szövetkezeti formából való átalakulás során került a szövetkezet tulajdonába. 6. §; A szövetkezet tagja részjegyét — kivéve ha ennek folytán a vagyoni hozzájárulása megszűnik — a szövetkezet más tagjára átruházhatja. 7. § (1) A szövetkezet közös tevékenységében foglalkoztatott tag munkavégzésével összefüggő kérdésekben a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A tagsági viszonyból származó, nem a közös munkavégzéssel kapcsolatos anyagi felelősségre a polgári jog szabályai aa irányadók. (2) Ha a szövetkezet veszteséges, a közös te« vékenységből az abban résztvevő tagoknak csak a munkabérek jogszabályban meghatározott leg« kisebb összegének megfelelő díjazás jár; a már felvett díj megfelelő részét vissza kell fizetni. 8. §A szövetkezet törvényességi felügyeletét ellátó szerv vizsgálatot csak jogszabály vagy az önkor* mányzati szabályzatok megsértésére utaló bejelentés alapján köteles végezni. 9. § Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben — a kisszövetkezetekre vonatkozó rendelkezések kivételével — az Szvt. és a végrehajtására kiadott 30/1971. (X. 2.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. 10. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; a rendelkezései szerint alapított szövetkezet azonban tevékenységét csak 1989. január hó 1. napjával kezdheti meg. (2) A leányvállalatról szóló 65/1984. (XII. 29.) MT rendelet 1. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Leányvállalatot) ,,b) szövetkezet — a lakásszövetkezet, a kisszövetkezet és a kistermelők szövetkezete kivételével —" (hozhat létre.) Grósz Károly s. k., a Minisztertanács elnöke