Tanácsok közlönye, 1988 (37. évfolyam, 1-33. szám)
1988 / 15. szám
15. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 433 is elsősorban a burkolat megerősítésre összpontosították az anyagi erőket. 585 km útszakaszon végeztek el ilyen jellegű munkát. Tovább folytatódott a kerékpárút^építési program. A közforgalmú repülőterek, a légi irányítás bevételei dinamikusan emelkedtek annak ellenére, hogy a légi áruszállítások jelentősen elmaradtak a tervezettől. A vízügyi ágazatban 1987-ben csak a kiemelt kormányprogramokra: a balatoni, a velencei-tavi fejlesztési programra, a Balaton vízminőségének javítására, a dél-alföldi települések egészséges vízellátására volt költségvetési többletforrás. Ahol az újonnan belépett beruházások üzemeltetési, fenntartási feladataihoz nem kapcsolódott állami támogatás, mint például a Kisbaláton védőrendszerénél nehézségeikbe ütközött e források más területről való előteremtése. Hasonló gondok jelenkeznek a tatai öreg-tó kotrásánál, a Holt-Tisza-ágak vízcseréj énéi, a védekezési szolgálat repülőgépeinek nagyjavításánál. A környezet- és természetvédelem 1987. évi feladatai a VII. ötéves tervben megfogalmazott prioritások alapján, a növekvő társadalmi követelmények szem előtt tartásával kerültek meghatározásra. Az e terület legfontosabb feladatának megoldására kidolgozott ágazatközi programok végrehajtása folytatódott. A veszélyes hulladékok ártalmatlanítására szolgáló program keretében épül a dorogi égetőmű és az aszódi lerakó. A szennyezett térségek levegőminőségének javítására kidolgozott program főbb fejlesztései Várpalotán, Kecskeméten és Romhányban a tervezettnek megfelelően valósulták meg. E két programra 1987-ben teljesített fejlesztési kiadás — állami kölcsön, állami alapjuttatás és a környezetvédelmi alap támogatása — 600 millió forint volt. Erősödött, a műszaki, a szabványosítási, a jogi és a hatósági tevékenység. A környezet- és természetvédelem tudományos alapjait biztosító kutatások bővültek. Ezekre a feladatokra a Hivatal mintegy 200 millió forintot fordított. A környezet- és természetvédelemre 1987Jben a költségvetési folyó és fejlesztési kiadások mintegy 1 milliárd forintot tettek ki, melyből az állami kölcsönök, illetőleg az állami alapjuttatás összege közel 300 millió forint volt. A jog- és rendbiztonsági feladatokra 1987-ben 20,3 milliárd forintot, az előző évinél 2,4 milliárd forinttal (13,2%-kal) többet fordítottak. Az igazságszolgáltatásban — beleértve a bírói, az ügyészi szerveken kívül a Legfelsőbb Bíróságot és a Legfőbb Ügyészséget is — a munkavégzés személyi és dologi feltételeit 1987-ben nem sikerült szinten tartani. A bírósági épületek oly mértékben elavultak, hogy azok felújításához beruházási pénzeszközöket is fel kellett használni, s így berendezésekre és felszerelésekre kevesebb forrás jutott. 6. A tanácsok költségvetése A népgazdaság helyzetének és ezen belül is különösen az állami költségvetés egyensúlyának javítására szolgáló központi intézkedések jelentősen módosították a tanácsok gazdálkodási feltételeit is. A feszes pénzügyi előirányzatok az eddiginél nagyobb szelektivitást, ésszerű takarékosságot és hatékonyabb gazdálkodást követeltek meg. A központilag számított 1987. évi előirányzatok azt feltételezték, hogy a szigorú körülmények közepette a tanácsok elsősorban a meglevő intézmények folyamatos működtetésére fordítják a rendelkezésre álló forrásokat, és a hosszabb távú lehetőségeket is mérlegelve szerény léptékű fejlesztési politikát folytatnák. Az egyensúlyviszonyok javulását a belföldi felhasználás mérséklésével elérni szándékozó intézkedések következtében csökkent a tanácsok állami támogatása. Nehezítette a tanácsok pénzügyi helyzetét az is, hogy a számítottnál kevesebb lett a vállalatoktól származó adóbevétel. A lakosságtól származó adók ugyanakkor 1,6 milliárd forinttal, az egyéb érdekeltségi bevételek pedig 11 milliárd forinttal haladták meg a központilag számított előirányzatokat. Ez a tanácsi költségvetések alakulásában új vonásként értékelhető. A tanácsok — élve törvényadta lehetőségeikkel — előirányzataik megálapításakor több ponton eltértek a központilag számított mértékektől. A saját terveiken alapuló pénzügyi helyzetük végül is azt tette lehetővé, hogy a kiadásokat a központilag számítotthoz képest 10 milliárd forinttal növeljék, ehhez azonban a korábban felhalmozott pénzmaradványokból 1,7 milliárd forintot is igénybe kellett venniük. A tanácsi költségvetés végrehajtásában a központilag számítotthoz viszonyítva a működési kiadások a terv szerint alakultak (bár ezen belül az egészségügyi és szociális kiadások 1,3 milliárd forinttal elmaradtak, míg az igazgatási, jog- és rendbiztonsági és az egyéb ágazatok kiadásai mintegy 2 milliárd forinttal haladták meg a központilag számított előirányzatot), a fejlesztési kiadások — az érdekeltségi bevételek tervezettet meghaladó növekedése miatt — több mint 20%kal felülmúlták azt. A működési és a fejlesztési kiadások tényleges teljesítése a tanácsok saját hatáskörében megállapított előirányzataitól nem tér el érdemlegesen. Általánosságban az állapítható meg, hogy a tanácsi gazdálkodást egymással ellentétes tendenciák jellemezték 1987-,ben. Számottevően szűkültek az állami eszközök, ugyanakkor nőtt a helyi lakosság és a gazdálkodó szervezetek tehervállalása. Ez együttesen arra volt elég, hogy az alapvető ellátást nyújtó intézményfejlesztések jobbára a tervnek megfelelően valósuljanak meg. A meglevő intézményhálózat működtetése során a pénzeszközök reálértékének csökkenése következtében az ellátás színvonalát néhány területen nem lehetett tartani. Előrelépés ott történt, ahol a lakosság — tanácsi fedezet hiányában — életkörülményeinek javítása érdekében saját pénzeszközeivel járult hozzá a víz-, a szennyvíz-, a