Tanácsok közlönye, 1988 (37. évfolyam, 1-33. szám)

1988 / 15. szám

15. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 433 is elsősorban a burkolat megerősítésre összpon­tosították az anyagi erőket. 585 km útszakaszon végeztek el ilyen jellegű munkát. Tovább folyta­tódott a kerékpárút^építési program. A közfor­galmú repülőterek, a légi irányítás bevételei di­namikusan emelkedtek annak ellenére, hogy a légi áruszállítások jelentősen elmaradtak a terve­zettől. A vízügyi ágazatban 1987-ben csak a kiemelt kormányprogramokra: a balatoni, a velencei-tavi fejlesztési programra, a Balaton vízminőségének javítására, a dél-alföldi települések egészséges vízellátására volt költségvetési többletforrás. Ahol az újonnan belépett beruházások üzemel­tetési, fenntartási feladataihoz nem kapcsolódott állami támogatás, mint például a Kisbaláton vé­dőrendszerénél nehézségeikbe ütközött e források más területről való előteremtése. Hasonló gon­dok jelenkeznek a tatai öreg-tó kotrásánál, a Holt-Tisza-ágak vízcseréj énéi, a védekezési szol­gálat repülőgépeinek nagyjavításánál. A környezet- és természetvédelem 1987. évi feladatai a VII. ötéves tervben megfogalmazott prioritások alapján, a növekvő társadalmi köve­telmények szem előtt tartásával kerültek meg­határozásra. Az e terület legfontosabb feladatá­nak megoldására kidolgozott ágazatközi progra­mok végrehajtása folytatódott. A veszélyes hul­ladékok ártalmatlanítására szolgáló program ke­retében épül a dorogi égetőmű és az aszódi lera­kó. A szennyezett térségek levegőminőségének javítására kidolgozott program főbb fejlesztései Várpalotán, Kecskeméten és Romhányban a ter­vezettnek megfelelően valósulták meg. E két programra 1987-ben teljesített fejlesztési kiadás — állami kölcsön, állami alapjuttatás és a kör­nyezetvédelmi alap támogatása — 600 millió fo­rint volt. Erősödött, a műszaki, a szabványosítási, a jogi és a hatósági tevékenység. A környezet- és természetvédelem tudományos alapjait biztosító kutatások bővültek. Ezekre a feladatokra a Hi­vatal mintegy 200 millió forintot fordított. A környezet- és természetvédelemre 1987Jben a költségvetési folyó és fejlesztési kiadások mint­egy 1 milliárd forintot tettek ki, melyből az ál­lami kölcsönök, illetőleg az állami alapjuttatás összege közel 300 millió forint volt. A jog- és rendbiztonsági feladatokra 1987-ben 20,3 milliárd forintot, az előző évinél 2,4 milliárd forinttal (13,2%-kal) többet fordítottak. Az igazságszolgáltatásban — beleértve a bírói, az ügyészi szerveken kívül a Legfelsőbb Bírósá­got és a Legfőbb Ügyészséget is — a munkavég­zés személyi és dologi feltételeit 1987-ben nem sikerült szinten tartani. A bírósági épületek oly mértékben elavultak, hogy azok felújításához be­ruházási pénzeszközöket is fel kellett használni, s így berendezésekre és felszerelésekre kevesebb forrás jutott. 6. A tanácsok költségvetése A népgazdaság helyzetének és ezen belül is különösen az állami költségvetés egyensúlyának javítására szolgáló központi intézkedések jelentő­sen módosították a tanácsok gazdálkodási felté­teleit is. A feszes pénzügyi előirányzatok az ed­diginél nagyobb szelektivitást, ésszerű takarékos­ságot és hatékonyabb gazdálkodást követeltek meg. A központilag számított 1987. évi előirány­zatok azt feltételezték, hogy a szigorú körülmé­nyek közepette a tanácsok elsősorban a meglevő intézmények folyamatos működtetésére fordítják a rendelkezésre álló forrásokat, és a hosszabb tá­vú lehetőségeket is mérlegelve szerény léptékű fejlesztési politikát folytatnák. Az egyensúlyviszonyok javulását a belföldi fel­használás mérséklésével elérni szándékozó intéz­kedések következtében csökkent a tanácsok álla­mi támogatása. Nehezítette a tanácsok pénzügyi helyzetét az is, hogy a számítottnál kevesebb lett a vállalatoktól származó adóbevétel. A lakosság­tól származó adók ugyanakkor 1,6 milliárd fo­rinttal, az egyéb érdekeltségi bevételek pedig 11 milliárd forinttal haladták meg a központilag számított előirányzatokat. Ez a tanácsi költségve­tések alakulásában új vonásként értékelhető. A tanácsok — élve törvényadta lehetőségeik­kel — előirányzataik megálapításakor több pon­ton eltértek a központilag számított mértékek­től. A saját terveiken alapuló pénzügyi helyzetük végül is azt tette lehetővé, hogy a kiadásokat a központilag számítotthoz képest 10 milliárd fo­rinttal növeljék, ehhez azonban a korábban fel­halmozott pénzmaradványokból 1,7 milliárd fo­rintot is igénybe kellett venniük. A tanácsi költségvetés végrehajtásában a köz­pontilag számítotthoz viszonyítva a működési ki­adások a terv szerint alakultak (bár ezen belül az egészségügyi és szociális kiadások 1,3 milliárd forinttal elmaradtak, míg az igazgatási, jog- és rendbiztonsági és az egyéb ágazatok kiadásai mintegy 2 milliárd forinttal haladták meg a köz­pontilag számított előirányzatot), a fejlesztési ki­adások — az érdekeltségi bevételek tervezettet meghaladó növekedése miatt — több mint 20%­kal felülmúlták azt. A működési és a fejlesztési kiadások tényleges teljesítése a tanácsok saját hatáskörében megállapított előirányzataitól nem tér el érdemlegesen. Általánosságban az állapítható meg, hogy a ta­nácsi gazdálkodást egymással ellentétes tenden­ciák jellemezték 1987-,ben. Számottevően szűkül­tek az állami eszközök, ugyanakkor nőtt a helyi lakosság és a gazdálkodó szervezetek teherválla­lása. Ez együttesen arra volt elég, hogy az alap­vető ellátást nyújtó intézményfejlesztések jobbá­ra a tervnek megfelelően valósuljanak meg. A meglevő intézményhálózat működtetése során a pénzeszközök reálértékének csökkenése következ­tében az ellátás színvonalát néhány területen nem lehetett tartani. Előrelépés ott történt, ahol a lakosság — tanácsi fedezet hiányában — élet­körülményeinek javítása érdekében saját pénz­eszközeivel járult hozzá a víz-, a szennyvíz-, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom