Tanácsok közlönye, 1988 (37. évfolyam, 1-33. szám)

1988 / 15. szám

426 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 15. szám A társasági adó hatálya alá tartozó szervezetek költségvetési befizetési kötelezettsége 1987ben meghaladta a 9 milliárd forintot; ez mintegy 30%-kal több az előző évi befizetési kötelezettségnél. A befizetések túlnyomó részét (97%-át) a kisvállalkozók teljesítik. A társas vállalkozások növekedése 1987-ben tovább polarizálódott. A termelési érték 5%-os (az előző évekénél kisebb) növekedése differenciált fejlődést takar. A vállalati gazdasági munkaközösségek és a szakcsoportok száma, teljesítménye csökkent. Az előző évihez közelálló ütemben nőtt a létszám és a termelés az önálló gazdasági munkaközösségek és a polgári jogi társaságok körében. A társaságok számában, a termelési érték alakulásában jól tükröződnek a jövedelem növelésének lehetőségében és az adóviselőképességben meglevő különbségek. A társasági adó kulcsának 4 százalékpontnyi megemelése következtében a számításoknak megfelelően jelentős ütemben nőtt a társasági adó befizetése. A teljesített 3,3 milliárd forintnyi befizetés 47%-kal 'haladta meg az 1986. évit. Az átlagnál nagydbb arányú a növekedés az önálló (71%) és a vállalati gazdasági munkaközösségeknél (60%). Az átlagosnál kisebb volt a növekedési ütem a szakcsoportoknál. A társaságok egy főre jutó átlagos jövedelme 1987-ben 7%-kal (körülbelül évi 7000 forinttal) nőtt. Ez természetesen jelentős szóródás mellett alakült ki. A tagok jövedelme növekedésének tudható be az általános jövedelemadó-befizetések igen dinamikus növekedése is, ugyanis 1987-ben az általános jövedelemadó kulcsa nem emelkedett. 3. Felhalmozási kiadások Az 1987. évi államháztartási mérleg szerint felhalmozási kiadásokra a központi és a tanácsi költségvetésből, valamint az elkülönített állami pénzalapokból összesen 99,9 milliárd forintot fordítottak. Ez a teljes államháztartási kiadások 12,6%-a. A felhalmozási kiadások aránya közel 1,5 százalékponttal több lett a tervezettnél. Ennek az oka alapvetően az, hogy a tanácsok a központilag számítottnál többet használtak fel beruházásokra, beruházási célú alapátadásra és egyéb fejlesztési kiadások finanszírozására. Valamelyest növelte a felhalmozási kiadások arányát az is, hogy a központi költségvetés felhalmozási célú támogatásai is — mintegy 4 milliárd forinttal — meghaladták a tervezettet. Az állami költségvetés felhalmozási célokra összesen 39,4 milliárd forintot irányzott elő, amiből a beruházások közvetlen támogatása (tartalékkal együtt) 31,3 milliárd forint összeget képviselt. A költségvetési előirányzatok egészét és célonkénti megoszlását a népgazdasági terv beruházáspolitikai követelményrendszere határozta meg. A tervezés számolt azzal, hogy új központi beruházás nem kezdhető el, a rendelkezésre álló forrásokat a termelőszférában az exportkapacitások bővítésére, a nem termelő területeken a lakásépítésre, valamint a tudományos kutatás és az oktatás fejlesztéseire kell koncentrálni. A belföldi felhasználás, ezen belül is a beruházások mérséklésére év közben hozott intézkedések ellenére a szocialista szektor beruházásai igen jelentős mértékben emelkedtek. A gyors növekedés elsősorban a vállalati és a tanácsi beruházásokra volt jellemző, és nem vagy alig érintette azokat a beruházásokat, ahol a közvetlen állami költségvetési finanszírozás volt a meghatározó. Így végül is a költségvetési források aránya a beruházások finanszírozásában a tervezettnél valamelyest kevesebb. A költségvetés felhalmozási kiadásainak tényleges összege 43,5 milliárd forint, amiből a beruházások támogatása 34,1 milliárd forint. A költségvetés felhalmozási kiadásai túlnyomórészt az egyes célokhoz automatikusan kapcsolódó támogatási többletek miatt haladták meg a tervezettet. Nagyberuházásokra a népgazdasági terv szerint összesen 14,2 milliárd forintot lehetett fordítani, amiből 2,7 milliárd forint volt a költségvetési támogatás. Évközi döntések következtében a folyósítható támogatás 300 millió forinttal csökkent. Ez a mérséklés két folyamatban lévő fejlesztést (Ferihegyi repülőtér, Budavári Palota), valamint egyes előkészítési és tervezési előirányzatokat (recski bányászati kutatás, Pénzjegynyomda) érintett. 1987-ben nem indult új nagyberuházás, a folyamatban lévők éves üteme lényegében teljesült. A néhány fejlesztésnél mutatkozó, összesen 300 millió forint lemaradást (ebből a Paksi Atomerőmű I. ütemének végleges megtakarítása 130 millió forint) más beruházások kisebb túlteljesítése ellensúlyozta. Tervszerűen valósult meg — 4,3 milliárd forint ráfordítással — a Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer 1987. évi üteme, összességében az állami nagyberuházások 1987. évi színvonala és forrásmegoszlása tervszerűen alakult, a költségvetési támogatásból az évközi intézkedések nyomán előírt megtakarítás realizálódott. Célcsoportos beruházásokra a terv 27,5 milliárd forint összegű felhasználást irányzott elő. A célcsoportos beruházások 1987. évi teljesítése során fontos naturális célkitűzések valósultak meg. * így megteremtődött 7 milliárd köbméter földgáz és 2 millió tonna kőolaj termelésének feltétele, .kiépült több mint 1400 km villamoshálózat, megvalósult 8000 hektár erdőtelepítés, villamosítottak 70 km hosszú vasúti vonalat, a telefon-főállomások száma 43 ezerrel gyarapodott, kiépült 60 km csatorna és 8000 köbméter/nap kapacitású szennyvíztisztító berendezés. Ebben a beruházási kategóriában a közvetlen költségvetési támogatási előirányzat 8,9 milliárd forint volt. A támogatást a költségvetés pozíciójának javítását célzó évközi intézkedések 700 millió forinttal mérsékelték. A beruházási