Tanácsok közlönye, 1988 (37. évfolyam, 1-33. szám)
1988 / 14. szám
14. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 391 b) a megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomás, illetőleg az Országos Borellenőrző Állomás esetén a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium. 7. § (1) Ez a rendelet 1988. július l-jén hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási intézményekről szóló 18 1973- (XII. 29.) MÉM rendelet, valamint az ezt módosító 26 1983. (XII. 29.) MÉM, a 9/1984. (XII. 29.) MÉM és a 14 1985. (X. 21.) MÉM rendeletek, az Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Szolgálat létesítéséről és feladatairól szóló 4 1987. (VII. 10.) MÉM rendelet, továbbá az Országos Borminősítő Intézetről szóló 4 1978. (MÉM. É. 9.) MÉM utasítás és az ezt kiegészítő 6, 1984. (MÉM- É. 14.) MÉM utasítás hatályát veszti. Váncsa Jenő s. k., mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és a szociális- és egészségügyi miniszter 10 1988. (VI. 30.) MÉM—SZEM együttes rendelete az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény* végrehajtásáról Az 1976. évi IV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 37. §-ában kapott felhatalmazás alapján — az érdekelt miniszterekkel, országos hatáskörű szervek vezetőivel és az érdekképviseleti szervekkel egyetértésben — a következőket rendeljük: (A Tv. 2. §-ához) 1. § A rendelet alkalmazása szempontjából a) nyers élelmiszer: az emberi fogyasztásra (evésre, ivásra) eredeti nyers állapotában alkalmas növényi, állati vagy ásványi eredetű termék; b) élelmiszer-nyersanyag: az élelmiszer előállítására szolgáló növényi, állati, vagy ásványi eredetű termék, beleértve az ivóvizet is; c) élelmiszer-adalékanyag: minden olyan természetes vagy mesterséges anyag, melyet élelmiszerként — tekintet nélkül tápértékére •— ön* Megjelent a Tanácsok Közlönye 1976. évá 32. számában. magában általában nem fogyasztanak és élelmiszer-nyersanyagként sem használnak, de amelyet élelmiszerhez, italhoz az előkészítés, a gyártás, a feldolgozás, a csomagolás, a szállítás vagy a tárolás folyamán abból a célból adnak hozzá, hogy az élelmiszer érzékszervi, kémiai, fizikai és mikrobiológiai tulajdonságait kedvezően befolyásolják; továbbá az az anyag, amelyet élelmiszer-nyersanyaghoz, az élelmiszerhez vagy annak alkotórészéhez, a gyártás vagy feldolgozás folyamán, az adott technológiai cél eléréséhez alkalmaznak, és amely elkerülhetetlenül maradékok vagy származékok jelenlétét okozza az élelmiszerben (technológiai segédanyag); d) élelmiszer: a növényi, az állati vagy ásványi eredetű élelmiszer-nyersanyagból és adalékanyagból emberi fogyasztásra előállított készítmény; e) ital: az ásványvíz, a palackozott ivóvíz, a szikvíz, a gyümölcslé (must, nektár, gyümölcsital), zöldséglé, gyümölcsbor, az alkoholmentes üdítőital, a gyengén alkoholos ital, a sör, a bor és az egyéb szeszes ital (pl. pálinka, likőr), a tej-alapú italok, valamint a kivonatokból készített italok (pl. kávé, tea); f) élelmiszer-előállító tevékenység: az előkészítési, a feldolgozási, a tartósítási, a csomagolási, a tárolási és a kezelési műveletek vagy ezek egyes részműveletei, illetőleg a felsorolt műveletek összessége, kivéve a vendéglátásban, a munkahelyi-, intézményi étkeztetőhelyen ételek, italok és cukrászati készítmények előállítását, valamint az élelmiszer-kereskedelemben alkalmazott, forgalmazást elősegítő csomagolást; g) élelmiszer-előállító hely: minden olyan létesítmény, ideértve az üzemeket, a telephelyet, és bármely termelőhelyet, ahol közfogyasztásra iparszerűen élelmiszert állítanak elő, csomagolnak, tárolnak.vagy bármely módon kezelnek; h) élelmiszer-melléktermék: az élelmiszer-előállításnál keletkező, továbbfeldolgozással emberi vagy állati fogyasztásra hasznosítható anyag; i) élelmiszer-hulladék: az élelmiszer-előállításnál visszamaradó, emberi fogyasztásra alkalmatlan anyag. (A Tv. 3. §-ához) 2. § A kisiparos élelmiszer-előállító tevékenységére a kisiparról szóló jogszabályokat is alkalmazni kell. 3. § (1) A mezőgazdasági kistermelő — családtagok közreműködésével — közfogyasztásra történő értékesítés céljából a) a magatermelte mezőgazdasági termék tisztítását, osztályozását, válogatását végezheti,