Tanácsok közlönye, 1988 (37. évfolyam, 1-33. szám)

1988 / 12. szám

360 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 12. szám (2) Az a)—c) pontban meghatározott forrásból akkor kell érdekeltségi alapot képezni, ha az adóalany az alap forrásául szolgáló, határozattal előírt adót (illetéket) — az ehhez kapcsolódó bírsággal, felemelt adóval együtt — teljes összegében befizette. Az érdekeltségi alapból történő kifizetések jogcímei Adóbeszedési jutalék 3- § (1) Az 1. § (2) bekezdésében említett adóügyi dolgozókat adóbeszedési jutalék akkor illeti meg, ha az adóhatóság kezelésében lévő együttesen kezelt adókból, illetékekből és az illetékek módjára kezelt díjakból elszámolt adóibevétel eléri az adóhatóságnál nyilvántartott folyó évi fizetési kötelezettség (folyó évi helyesbített előírás) 97%át. A folyó évi helyesbített előírás kiszámításakor a visszatérítés címén előírt összegeket figyelmen kívül kell hagyni. (2) Ha az adóhatóság az (1) bekezdésben meghatározott jogcímek alapján együttesen jogosult bevétel elszámolásra, akkor minden jutalékra jogosult dolgozónál az összevont helyesbített előírás és bevétel arányában kell a teljesítést megállapítani. (3) Az első fokú adóigazgatási feladatokat ellátó adóhatóságoknál — a megyei (fővárosi) illetékhivatalok kivételével — a beszedési jutalék számításakor a helyesbített előírás összegét az általános jövedelemadó címén nyilvántartott hátralék *33^egének 20%-ával emelt mértékben kell .^ctmitásba venni, mindaddig — le legfeljebb öt éven át --, amíg e címen hátralékot tartanak nyilván. (4) A megyei irányításban résztvevő városi és városi jogú nagyközségi tanácsok dolgozóinál az adóbeszedési jutalékra való jogosultságot a város, illetőleg városi jogú nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának adóügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve folyó évi helyesbített előírása alapján kell megállapítani. (5) A megyei tanács vb pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének vezetője és adóügyi dolgozóinak adóbeszedési jutalékra való jogosultságát a megye összevont helyesbített előírása és adóbevétele arányában kell megállapítani. 4. § (1) Az adóbeszedési jutalékot a folyó évi helyesbített előírás és adóbevétel arányának 100%os teljesítése esetén az adóügyi dolgozónak — a teljesítés évének december havi besorolása szerinti — havi személyi alapbérével azonos összegben kell kifizetni. (2) Az (1) bekezdés szerint megállapított jutalékot a 97—100% közötti adóbevétel elérése esetén annyiszor 20%-kal kell csökkenteni, ahány százalékponttal elmarad a teljesítés a 100%-tól, a 100° 0-ot meghaladó adóbevétel elérése esetén pedig az adóbeszedési jutalékot annyiszor 10%-kal emelten kell megállapítani, ahány százalékponttal az adóbevétel meghaladja a folyó évi előírást. (3) A teljesítést egy tizedes pontossággal a kerekítés általános szabályai szerint kell kiszámítani és a jutalék megállapításánál alapul venni. (4) Az adóbeszedési jutalékot a teljesítés évében munkában töltött idő arányában kell kifizetni. Munkában töltött időnek azokat a munkanapokat kell tekinteni, amelyen a dolgozót munkabér illeti meg. Ha a naptári éven belül a munkabér folyósítása 30 napnál rövidebb ideig szünetel (betegállomány, fizetésnélküli szabadság stb.), akkor ezt munkában töltött időnek kell tekinteni. Adóalap-kimunkálási jutalék 5 § (1) Az adóellenőrzési, a felderítői, illetőleg az adatszerzői és adatszolgáltatói munka alapján az 1. § (2) bekezdésében meghatározott dolgozó közvetlen adóalapkimunkálási jutalékban részesül, illetőleg közvetett adóalapkimunkálási jutalékban részesülhet. (2) Az adóhiányra teljesített befizetés esetén a) a megállapított adóhiány eredménye öt évre számított bevételi többletének 15%-a, b) vagyonszerzési ügyekben a helyszíni értékfelülvizsgálat eredményeként megállapított többletilleték 10%-a közvetlenül megilleti az adó-, illetékellenőrzésben és az adó-, illetékhiány kimunkálásában résztvett, illetőleg ennek felderítéséhez konkrét ada| tot szolgáltató adóügyi dolgozót. i (3) Ha az adó-, illetékhiány felderítésében többen vettek részt, a közvetlenül járó adóalapkimunkálási jutalékot közöttük egyenlő arányban kell megosztani, de az egy ellenőrnek járó, egy vizsgálatra eső jutalék összege ez esetben nem lehet kevesebb, mint 50 Ft. (4) A közvetlenül már ki nem fizethető jutalékból, illetőleg a fennmaradó 10% összegből képzett és központosított érdekeltségi alapból közvetett adóalapkimunkálási jutalék jogcímén azok az adóügyi dolgozók részesülhetnek, akik az adó-, illetéktöbblet megállapításában közvetlenül nem vesznek részt, de munkájukkal jelentős mértékben hozzájárulnak a helyi adóztatási, adóellenőrzési feladatok színvonalas ellátásához. (5) A közvetett adóalapkimunkálási jutalékban részesülők körét, és az e címen kiutalható jutalék összegét a megyei tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének vezetője félévenként határozza meg.