Tanácsok közlönye, 1988 (37. évfolyam, 1-33. szám)

1988 / 31. szám

31. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 937 B) A leltározás módja 1. A leltározás módjai: a) mennyiségi felvétel, b) egyeztetés. 2. A mennyiségi felvételt megszámlálással vagy méréssel a) a nyilvántartásoktól függetlenül, a nyilvántartással való utólagos összehasonlítással, vagy b) a nyilvántartások alapján, a felvétel alkalmával való összehasonlítással lehet végrehajtani. 3. Az egyeztetés a főkönyvi számláknak az analitikus nyilvántartásokkal vagy a könyvelés helyességét igazoló okmányokkal (bank-kivonatok, egyeztető levelek, számítások stb.) való összehasonlítását jelenti. 4. A leltározás elvégezhető folyamatosan vagy fordulónappal. 5. Folyamatos leltározás esetén a leltározási kötelezettség alá eső minden eszközt ennek a mellékletnek a megfelelő pontjában meghatározott időtartamon belül kell leltározni. 6. A folyamatos leltározás előfeltétele, hogy a vállalkozás a) előírásszerű, naprakész, a leltározás időpontjában a könyvvitellel egyező nyilvántartást vezessen, amelynek alapján a hiányok és többletek azonnal megállapíthatók és rögzíthetők; b) az azonos készletek (készletcsoportok) leltárfelvételét a vállalkozás egész területén, illetőleg egy-egy különálló egységben (telep, üzemegység, kereskedelmi egység, raktár stb.) előre megállapított azonos időtartamon belül hajtsa végre; c) megszervezze a folyamatos leltározás rendszeres ellenőrzését. 7. Fordulónapi leltározás esetén — a vállalkozás egészére, vagy a vállalkozáson belül a területileg teljesen különálló egységre (gyár, telep, raktár, bolt, üzlet, fiók, kirendeltség, pénzintézetnél igazgatóság, üzemegység stb.) — a leltározásra kijelölt eszközfajtákat a vonatkozó analitikus nyilvántartások lezárásával egyidejűleg előre meghatározott naptári nappal (ez a leltár fordulónapja) kell leltározni. 8. A vállalkozás vezetője a nyilvántartások megbízhatóságának és a tulajdon védelme biztosításának mérlegelése alapján a leltározási ütemtervben határozza meg, hogy a lehetséges (választható) leltározási módok, illetőleg időpontok közül melyiket választja. A leltárfelvétel módja évközben nem változtatható meg. 9. A leltározás alkalmával meg kell állapítani a csökkent értékűnek minősülő kés/leteket, és ezeket a leltárban a teljes értékű készletektől elkülönítve kell kimutatni. 10. A leltározás megtörténtét az analitikus nyilvántartásokon fel kell jegyezni. 11. Ha a leltározást bármely okból hiányosan végezték el, vagy annak adatai az ellenőrzés megállapítása szerint vitathatók, az érintett leltározási egységben (raktár, bolt, helyiség, terület stb.) levő eszközöket, részben vagy egészben újra kell leltározni. 12. Ha a kulturális és sportintézmények eszközeit a vállalkozás a szakszervezetnek átadta, a leltározásról az intézmények vezetői kötelesek gondoskodni. C) A leltári hiányok és többletek megállapítása 1. A leltározás adatait egyeztetni kell a könyvviteli nyilvántartásokkal és a jegyzőkönyvileg megállapított különbözetek okát a leltárfelvétel időpontjától számított 30 napon belül kivizsgálás útján tisztázni kell. 2. Leltárkülönbözetnek minősül a leltározás során megállapított mennyiség és a könyvviteli nyilvántartások szerinti mennyiség közötti különbözet. A leltárkülönbözet értéke a leltározás során megállapított mennyiségi különbözet nyilvántartási áron számított értéke. Ha az ágazati könyvviteli előírások szerint a leltározási egységben levő készletekről nem kell tételes mennyiségi nyilvántartást vezetni, úgy a leltárfelvétel alkalmával talált készlet értéke és az értékben vezetett nyilvántartás szerinti érték közötti különbözet összegét kell leltárkülönbözetnek tekinteni. 3. A leltárfelelősség szempontjából a kezelésre szabályszerűen átadott és átvett raktári készletekben ismeretlen okból keletkezett leltárkülönbözetnek a forgalmazási veszteség mértékét meghaladó része minősül leltárhiánynak. A leltárfelelősség érvényesítéséről a hatályos jogszabályok rendelkeznek. 4. A kompenzálható leltárkülönbözet nem minősül ismeretlen okból keletkezett leltárhiánynak. 5. A raktári készleteken kívüli eszközök (például állóeszközök) leltározása során megállapított leltárkülönbözetekről a kivizsgálás útján való tisztázást követően jegyzőkönyvet kell felvenni. Az eszközhiányok és a többletek miatt alkalmazott kártérítési felelősségrevonásról szóló jogerős határozatot — utólag — a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. 6. A vállalkozás mérlegébe csak a szabályszerű leltározással megállapított és kivizsgált leltárkülönbözetekkel módosított eszközérték vehető fel. 7. Az eszközök selejtezése a vállalkozás vezetőjének hatáskörébe tartozik. 8. A vállalkozás vezetője a selejtezést oly módon köteles szabályozni, hogy a vagyonvédelem követelményei érvényesüljenek.