Tanácsok közlönye, 1988 (37. évfolyam, 1-33. szám)

1988 / 31. szám

928 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 31. szám sát csak akkor tartalmazhatja, ha az munkateljesítmény­hez kapcsolódóan teljesítményarányosan kerül elszámo­lásra. (A segédszerkezetek közvetlen önköltsége csak el­használódási költséget nem tartalmazhat.) A teljesítményarányosan elszámolásra kerülő állvány­anyagok, gyártóeszközök, ideiglenesen beépített és kibon­tásra kerülő anyagok elhasználódásának megállapítását, az építményre elszámolható összeg alapját képező teljesít­mény számbavételét a vállalkozás határozza meg, s rögzíti a Szabályzatban. b) Építmény- és időarányos gépköltség Ezen költségtényezőnél kell kimutatni az építmény ki­vitelezéséhez az építmény egyedi jellegéből következően felmerülő, az építmény egészéhez rendelhető — állóesz­köznek minősülő — gépek (belső) gépbérleti díjakkal és az építési folyamat műszakilag indokolt átfutási időtarta­ma figyelembevételével elszámolt költségeit. Ide tartoznak az anyagmozgatási gépeknek (szállítószalagok, emelőgé­pek, felvonók stb.), az energiatermelő és átalakítógépek­nek stb. a gépidőszükséglet függvényében (belső) gépbér­leti díjakkal elszámolt költségei. (Azoknak az építőipari gépeknek a költségeit kell itt kimutatni, amelyek az építé­si munkahelyen az építőipari tevékenység folyamatosságát biztosítják, amelyek az építményszerkezetek megvalósítá­sával közvetlenül nem függnek össze.) Ezen költségtényezőnél kimutathatók az építőipari gé­pek telepítésének a költségei is, ha azokat a (belső) gép­bérleti díjak nem foglalják magukban. Az építményarányosan, illetve időarányosan elszámo­lásra kerülő építőipari gépek közé tartozó gépek, beren­dezések, felszerelések és járművek felsorlását külön jegy­zékben rögzíteni kell a gépbérleti díjakkal együtt. Amennyiben egy adott gép költsége teljesítményarányo­san is elszámolható, a gépet mindkét jegyzékben szerepel­tetni kell. A Szabályzathoz kapcsolódó, külön jegyzékekbe nem tartozó, továbbá az állóeszköznek nem minősülő gépek költségei elszámolására, valamint a (belső) gépbérleti dí­jak kialakítására, a gépköltség (belső) gépbérleti díjakkal elszámolt értéke és a ténylegesen számlázott, illetve a sa­ját gépek közvetlen önköltségen számított értéke közötti különbözet elszámolására az 5. költségtényezőnél leírtak érvényesek. Nem lehet építmény- és időarányos gépköltségként ki­mutatni a gépek kihasználatlansága miatt felmerülő költ­ségeket, továbbá a megrendelő által térítésmentesen át­adott és építmény-, illetve időarányosan használt gépek bérleti díját. c) Építménytől függő szállítási és rakodási költség Az építmény szállítási és rakodási költségeként kell ki­mutatni a fuvarigényes közvetlen anyagoknak, félkész és késztermékeknek a központi telephelyről, az ipari üze­mekből az építési és szerelési munkahelyig történő továb­bításával, s ez esetben a munkahelyi (a második) depónia kialakításával, a közvetlen anyagok belső mozgatásával kapcsolatos költségeket, továbbá a — vállalkozásnál önál­ló kalkulációs egységnek nem tekintett — föld, bontási anyag és törmelék elszállításának költségeit. A szállítási és rakodási költségeket itt is az árutovábbí­tási tarifákkal, díjtételekkel vagy a vállalkozás saját terve­zésű — fedezetet is tartalmazó — díjtételeivel célszerű el­számolni. A szállítási és rakodási költségek díjtételekkel elszámolt értéke és a ténylegesen számlázott, illetve a sa­ját szállítási és rakodási tevékenység közvetlen önköltsé­gen számított értéke közötti különbözetet értékkülönbö­zetként lehet kimutatni. Nem mutathatók ki itt azok a szállítási és rakodási költ­ségek, amelyek a 2. költségtényező szerinti szállítási és ra­kodási költségek közé tartoznak, továbbá a megrendelő ál­tal térítésmentesen adott — az előbbiek szerinti — anyag­szállítási és rakodási szolgáltatás értékét. d) Utalványozott munkásellátási költség Itt lehet kimutatni az építményen foglalkoztatott mun­kavállalók (ideértve a rendelkezésre bocsátott munkaerő­ket is) elszállásolásával, naponkénti, hétvégi munkábajá­rásával, különélésével, kiküldetésével kapcsolatos költsé­gek közül azokat, amelyek már a felmerüléskor az épít­ményre utalványozhatók. Ide sorolhatók: —r az építményt közvetlenül kiszolgálóan létesített, ideiglenes építményekben vagy bérelt helyiségekben kiala­kított, saját üzemeltetésű ideiglenes szállások létesítésé­vel, fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatos — köz­vetlen önköltségbe tartozó — költségek, a megrendelő ál­tal térítésmentesen nyújtott szállásolási szolgáltatás kivé­telével; — a vállalkozás munkavállalóinak — az építmény kö­zelében — idegen üzemeltetésű szállásokon történő elhe­lyezéséért fizetett összegek; — az építményen foglalkoztatott munkavállalóknak kifizetett havi, heti hazautazás, továbbá a napi munkába­járás vállalkozást terhelő összegei; — a csoportos személyszállítás tényleges teljesítmény alapján elszámolt számlázott, illetve közvetlen önköltsé­gen számított költségei; — az építményen foglalkoztatott munkavállalóknak kifizetett különélési pótlékok, kiküldetési költségek. e) Ideiglenes melléképítmények közvetlen önköltsége Itt lehet kimutatni az építmény kivitelezéséhez szüksé­ges — és önálló kalkulációs egységnek nem minősített — ideiglenes melléképítmények kivitelezésének — közvetlen önköltségbe tartozó — költségeit, az 1—6. költségténye­zők szerinti megbontásban, a visszanyerhetőként aktivá­landó anyagok nyilvántartásba vételi értékével csökken­tett összegben, továbbá a visszanyerhetőként aktivált anyagok mennyiségi és értékveszteségét, az ideiglenes mel­léképítményt szolgáló és állóeszköznek minősülő építmé­nyek bérleti díját, valamint az önálló kalkulációs egység­nek minősített ideiglenes melléképítmények közvetlen önköltségének arányos részét, a megrendelő által meg nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom