Tanácsok közlönye, 1988 (37. évfolyam, 1-33. szám)

1988 / 31. szám

31. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 919 között csak elismert és egyeztetett követelések szerepelhetnek. A felszámolási eljárás során, az egyeztetés következtében a vitás és peresített követeléseket a kétes követelések közé kell átvezetni, a behajthatatlan követeléseket pedig veszteségként kell leírni. A 02—04. sorok „d" rovata a be nem folyt (például nem esedékes külföldi) követeléseket tartalmazza. A mérleg 05. sora a dolgozók ki nem egyenlített tartozásait (lakásépítési tartozás, kártérítési kötelezettség miatti tartozás, kilépett munkavállalók tartozásai stb.) tartalmazza. A záró- és a nyitóállomány különbözete a tartozások teljesítésére befolyt (befizetett) összeget mutatja. A mérleg 06. sora az értékpapírokat és az egyéb eszközöket (a kötvényeket, részvényeket és egyéb értékpapírokat, az egyéb aktív pénzügyi elszámolásokat, a befektetett eszközöket) tartalmazza. Itt kell kimutatni továbbá minden olyan peresített követelést, amelyben a bíróság jogerős határozatot még nem hozott. A 06. sor „d" rovata a felszámolási eljárás végén nem értékesített értékpapírokat és befektetett eszközöket foglalja magában. A mérleg 07. sorának „c" rovata a felszámoló által átvett állóeszközök nettó értékét és a befejezetlen beruházások könyv szerinti értékét, a 07. sor „d" rovata a felszámolási eljárás végén nem értékesített és nem selejtezett állóeszközök, illetve beruházások nettó értékét, illetve könyv szerinti értékét tartalmazza. A mérleg 08. sorának „c" rovata a felszámolási eljárás kezdetén meglévő vásárolt, a 09. sor „c" rovata pedig a saját előállítású készletek könyv szerinti értékét, a 08. és 09. sorok „d" rovatai a felszámolási eljárás befejezésekor nem értékesített és nem selejtezett vásárolt és saját termelésű készletek könyv szerinti értékét mutatja. A be nem folyt kétes követelések, a nem értékesített állóeszközök, készletek és egyéb eszközök, pénzügyileg nem rendezett elszámolások (például dolgozók tartozása) sorsáról a bíróság határoz. Ezeket az eszközöket a bíróság döntése alapján az átvevő s/.ervezet (például alapító szerv, Pénzintézeti Központ) köteles felvenni eszközei közé. A mérleg 11. sora „d" rovata az elszámolási betétszámláról ki nem egyenlített felszámolási költségeket foglalja magában, a 49/1988. (XII. 22.) PM rendelettel módosított 20/1986. (VII. 16.) PM rendeletben meghatározott tartalommal. A ki nem egyenlített felszámolási költségekről részletező kimutatást kell készíteni, amely a felszámolási zárómérleg 11. sora „d" rovatában lévő összeget alátámasztó bizonylat. Ezeket a ki nem egyenlített felszámolási költségeket a 15—18. sorokba felvett összegek nem tartalmazhatják. A „c" rovatba adat nem írható be. A 12. sor „c" rovata a jövedelemelszámolás és a fel nem vett járandóságok számlák követel egyenlegét tartalmazza. A 12. sor „d" rovata a munkavállalókkal és a tagokkal szembeni összes ki nem egyenlített tartozást foglalja magában. Ilyenek lehetnek a munkavállalók, tagok és alkalmazottak járadékjellegű követeléseinek (például életjáradék, baleseti járadék, földjáradék, háztáji föld helyett adott pénzbeli juttatás) egy összegben való megváltása miatti tartozások. A felszámolási eljárás befejezésekor munkabér, munkadíj és táppénz miatti kielégítetlen tartozás nem lehet. A 13. sor „c" és „d" rovataiba a magánszemélyek nem gazdasági tevékenységből (hibás teljesítésből, jótállásból és kártérítésből stb.) eredő követelése miatti és a felszámolási eljárás során ki nem egyenlített kötelezettségeket kell beállítani. A kötelezettségek értéke az igénybejelentések alapján állapítható meg. A zálogjoggal, óvadékkal biztosított követelések miatti tartozások összegét a 44. számlacsoportból kell kigyűjteni, és ezt az összeget a mérleg 14. sorába kell beállítani. A mérleg 15. sora a szállítókkal és hitelezőkkel szembeni tartozásokat mutatja a felszámolási eljárás kezdetén és végén, csökkentve a mérleg 14. sorában lévő összeggel. A „d" rovat a felszámolási eljárás során bejelentett, elismert, de még ki nem egyenlített új hitelezői igények összegével meghaladja a „c" rovat értékét. A mérleg 16. sora a pénzintézetekkel, a 17. sora pedig a költségvetéssel szemben pénzügyileg nem rendezett tartozásokat mutatja. A 18. sor az egyéb tartozásokat tartalmazza. A „c" rovatba kell felvenni a társadalombiztosítási kötelezettséget, a kötvénytulajdonosokkal szembeni tartozásokat, és az egyéb passzív pénzügyi elszámolásokat. Az állami alapjuttatás miatt még hátralevő járadékfizetési kötelezettséget a 477. számlára kell könyvelni és a 18. sor „d" rovatába kell felvenni. A saját források értéke a 19. sor „c" rovatába az összevont 41—43. számlacsoportok, a 475, és 476 számlák követel egyenlegének összeadásával (csökkentve a 478. számla tartozik egyenlegével) írható be. A19. sor „d" rovata az összes eszköz (mérleg 10. sor) és az összes kötelezettség (mérleg 11—18. sorok összege) különbözeteként állapítható meg, előjelétől függően mint saját vagyon, illetve veszteség (vagyonhiány). A 19. sor „c" rovatában lévő saját vagyont a 49. számlacsoport terhére elszámolt költségek és egyéb ráfordítások csökkentik, illetve a számlacsoport javára elszámolt árbevételek és egyéb bevételek növelik. A 49. számlacsoport egyenlege a vagyonváltozás irányát és mértékét (összegét) mutatja. A 49. számlacsoport forgalmáról olyan részletező kimutatást kell készíteni, amelyből a vagyonváltozás legalább a következő jogcímek szerint vizsgálható és ellenőrizhető: a) a gazdasági tevékenység folytatásával és befejezésével, a vagyontárgyak megóvásával és fenntartásával kapcsolatos árbevételek és költségek különbözetének pozitív vagy negatív eredménye; b) a vagyontárgyak eladásával kapcsolatban az árbevétel és a könyv szerinti érték különbözetének pozitív vagy negatív eredménye; c) vagyontárgyak selejtezése és leírása miatti veszteség; d) a munkavállalók járadékjellegű követeléseinek egy összegben való megváltása miatti tartozások; e) jótállásból, kártérítésből eredő bejelentett és elismert kötelezettségek;