Tanácsok közlönye, 1987 (36. évfolyam, 1-43. szám)

1987 / 1. szám

11 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1. szám A Minisztertanács 1002 1987. (I. 15.) számú határozata az ünnepségek és rendezvények megtartásának rendjéről A Minisztertanács az ünnepségek és rendezvények miatt kieső munkaidő csökkentése érdekében a következő határozatot hozza: 1. A határozat hatálya kiterjed — a fegyveres erők kivételével — az állami költségvetési szervekre, a gazdálkodó szervezetekre [Ptk. 685. § c) pont] és az egyesületekre (a továbbiakban együtt: munkahely). 2. E határozat alkalmazásában a) ünnepség: az állami ünnephez, évfordulóhoz, társadalmi, mozgalmi eseményhez kapcsolódó munkahelyi megemlékezés; b) rendezvény: a kongresszus, a konferencia, az ankét, a szimpozion, a kiállítás, a vásár, a szakmai bemutató, a vándorgyűlés, valamint az ezekhez hasonló, a c) pontba nem tartozó összejövetel; c) munkahelyi tanácskozás: a munkahelyen, a saját dolgozók részvételével szervezett, a munkatevékenységgel közvetlenül összefüggő összejövetel. 3. a) Ünnepség csak munkaidőn kívül tartható. b) Rendezvényt általában szombaton vagy vasárnap kell tartani. A többnapos rendezvény időpontját úgy kell kijelölni, hogy legalább az egyik nap szombatra vagy vasárnapra essék. Háromnál több napos rendezvény megtartását, valamint rendezvénynek — kivételesen — munkanapra történő meghirdetését a rendezvényt szervező szerv felett felügyeletet ellátó — ennek hiányában az ágazati irányító — szerv vezetője engedélyezheti. c) A külföldiek részvételével szervezett rendez\'ény indokolt esetben munkaidőben is szervezhető. 4. A munkahelyi tanácskozás munkaidőben is megtartható. 5. Az országos egyesületek és azok szövetségei kötelesek az éves rendezvénynaptár-tervezetüket az ágazati miniszterrel egyeztetni. 6. A rendezvény és a munkahelyi tanácskozás időtartamát és helyét úgy kell meghatározni, hogy a szükségesnél nagyobb munkaidő-kieséssel és költségráfordítással ne járjon. 7. A rendezvényen való részvétel költségét a) teljes mértékben a munkahely viseli, ha a dolgozót kötelezi a részvételre; b) a rendező szerv fedezi, ha a rendezvényt az önkéntes társadalmi segítők (munkatársak) részére közérdekből szervezi; c) az a)—b) pontban nem említett esetben a dolgozó viseli. A munkahely ez esetben a költség legfeljebb 50%-át vállalhatja at. 8. A Minisztertanács felkéri a társadalmi szervezeteket és a szövetkezeti érdekképviseleti szerveket, hogy a határozatban foglaltak érvényesülését saját szervező tevékenységük megfelelő alakításával is segítsék elő. 9. Ez a határozat 1987. március 31-én lép hatályba. Dr. Maróthy László s. k. a Minisztertanács elnökhelyettese A Minisztertanács 1003/1987. (I. 15.) számú határozata az „IFJÚSÁGI DÍJ" alapításáról A Minisztertanács — az állami kitüntetésekről szóló 1976. évi 3. számú törvényerejű rendeletben foglalt felhatalmazás alapján — a következő határozatot hozza: 1. A Minisztertanács hatáskörébe tartozó kitüntetések szabályozásáról szóló 1006 1977. (II. 17.) Mt. h. számú határozat 1. számú melléklete az alábbi 13. ponttal egészül ki: ,,13. Az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnöke azoknak a magyar állampolgároknak és kollektíváknak, akik, illetve amelyek kiemelkedő szerepet vállaltak gyermekek és fiatalok szocialista nevelésében; hosszabb időn át eredményesen segítették a fiatalok társadalmi beilleszkedését, pályakezdésüket, termelőmunkájukat, otthont teremtő törekvéseiket; szervező, irányító, alkotó, közművelődési, pedagógiai és sportvezetői tevékenységükkel, művészeti alkotó munkájukkal hozzájárultak az if júságpolitikai célok megvalósításához, március 15-e alkalmából, a KISZ KB véleményének meghallgatásával évente általában 15 »IFJŰSÁGI DlJ«-at adományozhat. A díjhoz kollektívák esetében legfeljebb 100 ezer Ft jár." 2. Ez a határozat kihirdetése napján lép ha« tályba. Egyidejűleg hatályát veszti a 15.018/1978, (I. P. K. 10.) ÁIB számú határozat. Czinege Lajos s. k., a Minisztertanács elnökhelyettese