Tanácsok közlönye, 1987 (36. évfolyam, 1-43. szám)
1987 / 17. szám
17. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 547 Az ingatlan vagyonnal kapcsolatos ügyek 60. § Ha a gondnokság alá helyezett személy tulajdonában olyan ingatlan van, amellyel kapcsolatosan az első fokú bíróság a Pp. 309. §-ának (2) bekezdése alapján nem intézkedett, a gyámhatóság az ingatlan adatainak és a bírósági határozat számának közlésével megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatalt, a gondnokság alá helyezésnek az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzése iránt. 61. § (1) A kiskorú, illetőleg a gondnokság alá helyezett személy tulajdonában levő ingatlan tulajdonjogának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozó jognyilatkozat érvényességéhez — értékhatártól függetlenül — a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. (2) A gyámhatóság az eset összes körülményeit mérlegelve azt vizsgálja, hogy a jognyilatkozat a kiskorú, illetőleg a gondnokság alá helyezett személy érdekeit szolgálja-e. A gyámhatósági jóváhagyás a jognyilatkozat érvényességéhez szükséges — jogszabályban előírt — egyéb feltételeket nem pótolja. (3) A jóváhagyás iránti kérelemhez mellékelni kell az ingatlanra vonatkozó szerződés egy eredeti és három 'másolati példányát, valamint az ingatlanközvetítő szerv által készített értékbecslést. (4) A közös tulajdon megállapodás alapján történő megszüntetésének jóváhagyása iránti kérelemhez az (1) bekezdésben foglaltak mellett mellékelni kell az elvi telekmegosztási engedélyt*, továbbá a megosztás után kialakításra kerülő ingatlanrészekre vonatkozó értékbecslést. 62. § (1) A tulajdonosváltozást, illetőleg a tulajdonközösség megszűnését az ingatlannyilvántartásba akkor lehet bejegyezni**, ha a szerződés jóváhagyását és a határozat jogerőre emelkedését a szerződésekre, illetőleg megosztás esetén a vázrajzra rávezették. (2) A gyámhatóság — eltérő rendelkezés hiányában — az okiratokat csak akkor láthatja el záradékkal, ha a szerződésben meghatározott vételárat betétben elhelyezték. (3) Ha a felek megállapodása szerint a vevő a vételárat több részletben fizetheti meg, a gyámhatóság a jognyilatkozatot akkor hagyja jóvá, ha * 29/1971. (XII. 29.) ÉVM számú rendelet 26. § (1) 1972. évi 31. számú tvr. 16. § (1) bek. a tulajdonjogot — a vételár utolsó részlete kifizetésének időpontjáig — fenntartással ruházzák át, vagy a kötelezettség biztosítására zálogszerződést kötnek, illetőleg a szerződés teljesítését készfizető kezes biztosítja. (4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a szerződés akkor látható el záradékkal, ha a kézi zálogról vagy az elzálogosított követelésről, jogról kiállított okiratot a gyámhatóságnál letétbe helyezték, továbbá kezesség esetén, ha a kezes igazolja, hogy a keresete, jövedelme a kielégítéshez megfelelő biztosítékul szolgál. Az ingó vagyonra vonatkozó jognyilatkozatok jóváhagyása 63. § (1) A törvényes képviselőnek a kiskorú vagy a gondnokság alá helyezett személy tulajdonában levő, az 56. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában, valamint (2) bekezdésében felsorolt ingó dolog elidegenítésére vagy megterhelésére vonatkozó nyilatkozatának érvényességéhez — értékhatárra tekintet nélkül — a gyámhatóság jóváhagyására van szükség. (2) A jóváhagyásra a 61. § (3) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az értéket számlával, a vagyontárgy értékesítésével hivatásszerűen foglalkozó szerv vagy személy igazolásával, illetőleg bármely más hitelt érdemlő módon igazolni lehet. A lakásbérleti ügyek 64. § (1) A kiskorú, illetve a gondnokság alá helyezett személy lakásbérleti jogáról történő lemondásához vagy lakáscseréjéhez előírt törvényes képviselői jognyilatkozat érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. (2) A gyámhatóság a jognyilatkozatot akkor hagyhatja jóvá, ha a kiskorú, illetőleg a gondnokság alá helyezett személy lakhatása megfelelően biztosítva van. 65. § (1) Ha az intézeti nevelésbe, illetőleg állami nevelésbe vett kiskorú ingatlan tulajdonosa, vagy lakás bérleti jogviszonya áll fenn, az intézeti gyám vagy a kijelölt vagyonkezelő gondoskodik az ingatlan, illetőleg a lakás hasznosításáról. (2) Az ingatlan, illetve a lakás fenntartásának költségeit elsősorban a hasznosításból eredő bevételekből kell fedezni. Ha az ingatlan, illetve a lakás hasznosítása akadályba ütközik, vagy a bevételek a fenntartás költségeit nem fedezik, a gyámhatóság kezdeményezi a szükséges összeg-