Tanácsok közlönye, 1987 (36. évfolyam, 1-43. szám)

1987 / 17. szám

17. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 543 (3) A rendkívüli segély összege — a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel — gyermekenként egy alkalommal az ötezer forintot, egy naptári évben a tízezer forintot nem haladhatja meg. (4) Ha a kiskorú bölcsődei, óvodai, iskolai napköziotthoni, tanulószobai, illetve diákotthoni, kollégiumi, externátusi ellátásáért megállapított térítési díj fizetéséhez, továbbá az intézeti elhelyezett, illetőleg az állami nevelésbe vett kiskorú ingatlana vagy bérleménye fenntartásához állapítanak meg rendkívüli segélyt, a segély éves összege a tízezer forintot is meghaladhatja. (5) A rendkívüli segély felvételére a törvényes képviselőn kívül a kiskorú gondozója, pártfogója, a nevelési-oktatási intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse, illetve a tizennegyedik életévét betöltött kiskorú is feljogosítható. A pénz felvételére jogosult személy kötelezhető arra, hogy a határozatban megadott időn belül a segély felhasználásáról számoljon el. 39. § (1) A rendszeres nevelési segély gyermekenként havi ötszáz-ezerötszáz forint közötti összeg lehet. (2) A szülő és a családban élő más tartásra köteles hozzátartozó egy főre jutó jövedelmének megállapításakor* [Ágr. 3. § (2) bek.] minden rendszeres, illetőleg esetenkénti jövedelmet figyelembe kell venni függetlenül attól, hogy az milyen jogviszonyból származik. (3) A szülő és a családban élő más tartásra köteles hozzátartozó köteles a jövedelmi viszonyait tanúsító igazolást évenként benyújtani, továbbá a jövedelmi viszonyaiban bekövetkezett lényeges változást tizenöt napon belül bejelenteni. A gyámhatóság a rendszeres nevelési segélyre jogosultság feltételeit három évenként felülvizsgálja. A rendszeres nevelési segélyben részesített körülményeiben bekövetkezett változás esetén a rendszeres nevelési segély összege módosítható, illetve a segélyezés megszüntethető. 40. § (1) A rendszeres nevelési segélyt — ha a gyámhatóság másképp nem rendelkezik — a határozat jogerőre emelkedését követő hónap első napjától kezdve, havonta egy alkalommal kell folyósítani. (2) A rendszeres nevelési segély a nagykorúság elérése után is folyósítható addig az időpontig, ameddig a segélyezett tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban áll. (3) Ha a segélyezett tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnt, illetve a kiskorú segélyezett házasságot kötött, a rendszeres nevelési segély ' • 17/1973. (VI. 14.) MT számú rendelet 185. § (1) bek., I. rokkantsági csoport. folyósítását meg kell szüntetni. A törvényes képviselő, illetve a nagykorú segélyezett e körülményeket a gyámhatóságnak köteles bejelenteni. (4) Ha a törvényes képviselő vagy a segélyezett a rendszeres nevelési segély folyósításához szükséges feltételek megváltozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a gyámhatóság kötelezi a jogtalanul felvett segély visszafizetésére. A kiskorú intézeti elhelyezése 41. § (1) Az intézeti elhelyezéssel kapcsolatosan hozott határozat rendelkező részének az Ae. 43. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, valamint a 12. §-ban meghatározottak mellett tartalmazni kell: a) a gyermeket fogadó gyermek- és ifjúságvédő intézet megjelölését, a bevitel időpontját és mód-* ját, b) az a) pontban megjelölt időpont elmulasztása esetére azt a legkésőbbi időpontot, ameddig a kiskorú a gyermek- és .ifjúságvédő intézetbe bevihető. (2) A kiskorú elhelyezésének módját — a törvényes képviselő javaslatának figyelembevételével — a gyermek- és ifjúságvédő intézet igazgatója határozza meg, s erről — a bevitelétől számított tizenöt napon belül — értesíti a törvényes képviselet és a gyámhatóságot. (3) Az intézetben elhelyezett kiskorú szülője a gyermekével való érintkezés során a nevelő intézmény rendjét köteles betartani. A kiskorú intézeti nevelésbe vétele 42. § (1) Ha a kiskorút intézeti nevelésbe kell venni [Csjt. 92/A. § (1) bek. c) pont], a gyámhatóság aj a kiskorú tartózkodási helyén környezettanulmányt készít, beszerzi a kiskorú születési anyakönyvi másolatát, egészségi állapotáról készített orvosi igazolást, szükség esetén a kiskorú személyiségére vonatkozó szakértői véleményt, valamint a tartásra köteles személy jövedelmi, vagyoni viszonyait tanúsító igazolásokat, b) megvizsgálja a szülői felügyelet körébe tartozó egyes jogok gyakorlása szünetelésének elrendelése [Csjt. 92/A. § (2) bek.] szükségességét. (2) Az intézeti nevelésbevétellel kapcsolatos ha-> tározat rendelkező részének az Áe. 43. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, valamint a 12. §-ban foglaltakon kívül tartalmaznia kell a) a kiskorúnak a gyermek- és ifjúságvédő in-; tézetbe történő bevitele időpontját és módját, b) a kiskorú és a szülő kapcsolattartására v(W natkozó rendelkezéseket.