Tanácsok közlönye, 1987 (36. évfolyam, 1-43. szám)

1987 / 15. szám

496 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 15. szám az érdekeltségi, rendelkezési vagy más hasonló alap (a továbbiakban együtt: érdekeltségi alap) terhére kifizetett egyéb juttatása (részesedés, prémium, jutalom stb.). (3) Ha a (2) bekezdés szerint megállapítható összeg — a gyermeket gondozó szülő jövedelmi viszonyait is figyelembe véve — a gyermek szükségletét nem fedezi, a tartásdíj megállapításához a más, munkaviszonyból, illetőleg a nem munkaviszonyból származó rendszeres jövedelmet (pl. újítási díj, táppénz, nyugdíj, elhelyezkedési támogatás stb.) is alapul kell venni. (4) A tartásdíj alapjául szolgáló jövedelmet általában a keresetlevél beadását megelőző egy évi összes munkabér, juttatás és egyéb jövedelem figyelembevételével kell kiszámítani. (5) Tartós külföldi szolgálatot teljesítő, külföldön magyar hatósági engedéllyel munkát vállaló, valamint ösztöndíjasként külföldön tartózkodó kötelezett esetében a tartásdíj alapja a kötelezett belföldi munkaviszonyára megállapított munkabér és juttatás, ennek hiányában a nem munkaviszonyból származó jövedelem. A (3) bekezdést ebben az esetben is megfelelően alkalmazni kell. A tartásdíj megállapításánál, valamint kifizetésénél a jövedelmet terhelő adó és nyugdíjjárulék levonása után fennmaradó összeget kell alapul venni. 12. §' (1) A gyermektartásdíj százalékos arányban történő megállapítása esetén a bíróságnak külön meg kell határoznia, hogy a) a bérköltség terhére és b) az érdekeltségi alap terhére kifizetett összeg hány százaléka illeti meg a jogosultat tartásdíjként. (2) A tartásdíj alapösszege a bérköltség terhére kifizetett minden rendszeres díjazásnak a bíróság által meghatározott százaléka, amelyet a bíróság forintösszegben is megjelöl. 13. § A százalékos arányban, valamint a határozott összegben és bizonyos juttatások százalékában megállapított tartásdíj esetében az alapösszegen, illetőleg a határozott összegen felül az érdekeltségi alap terhére kifizetett díjazásoknak és az egyéb juttatásoknak olyan százalékát kell tartásdíjként meghatározni, hogy azok együttesen feleljenek meg a Csjt. 69, C. § (1) bekezdésében fogdáit mértéknek. 14. § (1) A sorkatonai szolgálat időtartama alatt a sorkatona tartásdíjfizetési kötelezettségének teljesítése családi segély útján történik. (2) A családi segélyt a külön jogszabályban megjelölt szerv állapítja meg, illetőleg folyósítja. (3) Ha a kötelezett a tartásdíj megállapításakor sorkatonai szolgálatot teljesít, a bíróság a tartásdíjat megállapító határozatát a kötelezett sorkatona állandó lakóhelye szerint illetékes községi, nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének, a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének, illetőleg a megyei városi hivatalnak is megküldi. (4) A sorkatonai szolgálat alatt esedékes tartásdíjat, illetőleg annak a családi segélyt meghaladó hányadát hátralékként nyilvántartani nem lehet. 15. § A bíróság a gyermektartásdíj végrehajtását megszünteti és erről — közvetlen bírósági letiltás vagy felhívás alapján történő végrehajtás esetén — a munkáltatót is értesíti, ha a gyámhatóság arról tájékoztatja, hogy a tartásdíj fizetésére kötelezettet gondozási díj fizetésére kötelezte. 16. §' i Á kiskorút illető tartásdíjat a szülői felügyeletet gyakorló szülő (gyám) — indokolt esetben a gyermeket gondozó más személy — részére kell kifizetni, aki azt köteles a gyermek szükségleteire fordítani. 17. §' (1) A munkáltató, a szövetkezet, illetőleg a járandóságot folyósító más szerv (a továbbiakban együtt: munkáltató) a letiltásra vonatkozó határozat kézhezvételétől kezdődően a jogosult részére rendszeresen folyósítja a megítélt tartásdíjat. Ha a tartásdíjat a bíróság százalékosan állapította meg, a munkáltató a kiutalásra kerülő öszszeget esetenként e százalék alapján számítja ki, akkor is, ha a munkabér, illetőleg a juttatás öszszege emelkedik. A munkabér csökkenése esetében sem lehet azonban újabb bírósági határozat nélkül kevesebb tartásdíjat folyósítani, mint amennyit a bíróság a százalékos megállapítás mellett alapösszegként megállapított. (2) Ha a kifizetett díjazás olyan összegű, hogy — a tartásdíj levonására vonatkozó szabályok alapján — még az alapösszeg levonása sem lehetséges, azt, illetőleg annak le nem vont részét a munkáltató hátralékként nyilvántartja és—amint erre lehetőség nyílik •— a hátralékot folyamatosan levonja.