Tanácsok közlönye, 1987 (36. évfolyam, 1-43. szám)

1987 / 15. szám

15. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 479 14. § (1) Érvénytelenítési per indítására az alábbi kivételekkel — bármelyik házastárs, to­vábbá az ügyész és az is jogosult, akinek a há­zasság érvénytelenné nyilvánításához jogi érdeke fűződik. (2) Ha az a jogosult, aki a pert megindította, meghal, a perben helyére bármely másik jogosult beléphet. 15. § (1) A nagykorúság elérése után — házas­ságkötési engedély hiányában — a kiskorúság miatt, illetőleg a gondnokság megszüntetése után a gondnokság alatt állás miatt kizárólag az a há­zastárs jogosult érvénytelenítési per indítására, akinek személyében az érvénytelenség oka fenn­állott. Ezt a pert a jogosult csak a nagykorúság elérésétől, illetőleg a gondnokság megszüntetésé­től számított hat hónap alatt indíthatja meg. (2) Teljes cselekvőképtelenség okából kizáró­lag az a házastárs indíthat érvénytelenítési pert, aki a házasságkötéskor teljesen cselekvőképtelen állapotban volt. A cselekvőképtelenség megszű­nése után ezt a pert hat hónap alatt lehet meg­indítani attól a naptól számítva, amelyen a há­zastárs cselekvőképességét visszanyerte. Ha a há­zastárs cselekvőképességének visszanyerése előtt meghalt, a házastárs halálától számított hat hó­nap alatt a házasság érvénytelenítése iránt az ügyész indíthat pert. (3) Ha az előbbi rendelkezések szerint kizáró­lagosan jogosult házastárs meghal, az általa meg­indított perben helyébe bárki beléphet, aki ér­vénytelenítési per indítására általában jogosult. 16. § A házasság érvénytelenítése iránt a pert a jogosultnak személyesen kell megindítania. Törvényes képviselőjének hozzájárulásával maga indíthat pert a korlátozottan cselekvőképes jo­gosult is; ha a jogosult a házastárs, a törvényes képviselő hozzájárulására nincs szükség. Ha a jogosult a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, a pert nevében a gyámhatóság hozzá­járulásával törvényes képviselője indíthatja meg. III. Fejezet A HÁZASSÁG MEGSZŰNÉSE 1. A házasság megszűnésének esetei 17. § (1) A házasság megszűnik: a) az egyik házastárs halálával, b) bírósági felbontással. (2) Arra, hogy a házasság a házastárs halála folytán megszűnt, halotti anyakönyvi bejegyzés vagy a bíróságnak a halál tényét megállapító, illetőleg holtnak nyilvánító jogerős határozata alapján lehet hivatkozni. A másik házastárs újabb házasságkötése esetén a korábbi házasságot ak­kor is megszűntnek kell tekinteni, ha az említett anyakönyvi bejegyzés, illetőleg bírósági határozat hatálya az újabb házasságkötést követően meg­dől. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az újabb házasságkötéskor bármelyik házasuló tud-? ta, hogy a halál nem következett be. 2. A házasság felbontása 18. § (1) A házasságot a bíróság bármelyik há­zastárs — illetőleg a házastársak közös — kérel-, mére felbontja, ha a házaséletük teljesen és hely­rehozhatatlanul megromlott. A házasság felbontá­sánál a közös kiskorú gyermek érdekét figyelem­be kell venni. (2) A házasélet teljes és helyrehozhatatlan meg­romlására utal a házastársaknak a házasság fel­bontására irányuló végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes, egyező akaratnyilvánítása. Végle­gesnek lehet tekinteni az elhatározást akkor, ha a) a házastársak a közös gyermek elhelyezése és tartása, a szülő és gyermek közötti kapcsolat­tartás, a házastársi tartás, a közös lakás használa­ta, valamint — az ingatlanon fennálló közös tu-, lajdon megszüntetése kivételével — a házastársi, közös vagyon megosztása kérdésében megegyez­tek és egyezségüket a bíróság jóváhagyta, vagy b) a házastársak között legalább három éve megszakadt az életközösség úgy, hogy külön la­kásban élnek és igazolják azt is, hogy a közös gyermek elhelyezését, valamint tartását a gyer­mek érdekeinek megfelelően rendezték. (3) A felek tartós jogviszonyát rendező egyez­ség megváltoztatását az egyezség jóváhagyásától számított két éven belül a bíróságtól — az egyéb törvényes feltételek megléte esetén is — csak akkor lehet kérni, ha a körülmények változása folytán a megállapodás valamelyik fél vagy gyer­mekük érdekét súlyosan sérti. 19. § A házasság felbontása iránt a házastárs­nak a pert személyesen kell megindítania. Tör­vényes képviselőjének hozzájárulása nélkül maga indíthat pert a korlátozottan cselekvőképes há­zastárs is. Ha azonban a házastárs a cselekvő-i képességet kizáró gondnokság alatt áll, nevében a per indítására a gyámhatóság hozzájárulásával a törvényes képviselő jogosult. 20. § Bírósági felbontás esetében a házasság a felbontást kimondó ítélet jogerőre emelkedésé-* nek napján szűnik meg. 21. § (1) A házasság felbontása esetén volt há­zastársától tartást követelhet az, aki arra hibá­ján kívül rászorul, kivéve, ha arra a házasság fennállása alatt tanúsított magatartása miatt ér­demtelenné vált. Tartást csak olyan mértékben lehet követelni, hogy az ne veszélyeztesse a volt házastársnak és annak megélhetését, akinek eltar­tására a volt házastárs a tartást igénylővel egy­sorban köteles.

Next

/
Oldalképek
Tartalom