Tanácsok közlönye, 1987 (36. évfolyam, 1-43. szám)

1987 / 14. szám

472 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 14. szám továbbá az 1937—88. évi ifjúsági parlamentekről szóló 1035 1987. (V. 31.) Mt. számú határozat végrehajtása érdekében — az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnökének feladatáról és hatásköréről szóló 1042/1986. (VII. 1.) Mt. számú határozat 1. f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, egyetértésben a KISZ Központi Bizottságával, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, valamint az országos szövetkezeti érdekképviseleti szervekkel :— a következőkről rendelkezem: 1. § Az ifjúsági parlament, illetőleg diákparlament (továbbiakban együtt: ifjúsági parlament) hatásköre : a) Értékeli az Itv., valamint az előző ifjúsági parlament határozatainak munkahelyi, intézményi illetőleg felsőbb szintű végrehajtását, továbbá az ifjúságpolitikai célú pénzeszközök felhasználását. Ezekben a kérdésekben állást foglal, szükség szerint intézkedést kezdeményez az illetékes állami szerveknél. b) Egyetértési jogot gyakorol az Itv. következő időszakra szóló végrehajtása munkahelyi, intézményi, illetőleg felsőbb szintű ifjúságpolitikai programjának, továbbá az ifjúságpolitikai pénzeszközök felhasználása elveinek, főbb területeinek meghatározásában. Dönt felsőbb szintű intézkedésekre vonatkozó, javaslatok továbbításáról. c) Döntéseinek végrehajtásában való közreműködésre létrehozhat munkabizottságokat, felkérhet ifjúsági közösségeket. d) Kezdeményezheti területi, országos ágazati (alágazati) ifjúsági parlament megrendezését. e) Dönt jogszabály vagy munkahelyi, intézményi előírás által a hatáskörébe utalt kérdésekben. 2. § Az ifjúsági parlament megrendezése az illetékes állami, gazdasági vezető feladata, így különösen a szükséges dokumentumok elkészítése, a személyi, tárgyi és egyéb szervezési feltételek biztosítása. 3- § A munkahelyi, intézményi ifjúsági parlamentet soron kívül meg kell rendezni, ha azt az érintett fiatalok munkahelyi, intézményi előírás szerint meghatározott hányada, vagy az illetékes KISZ, szakszervezeti, illetőleg szövetkezeti érdekképviseleti szerv kezdeményezi. 4. § (1) Diákparlamenten jogosult részt venni a középfokú nevelési-oktatási intézmény tanulója. (2) Ifjúsági parlamenten jogosult részt venni: a) a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, b) az állami szervnél vagy gazdálkodó szervezetnél munkaviszonyban álló fiatal a 30. életévének betöltéséig. (3) A (2) b) pontjában megjelölt korhatártól a munkahelyi, intézményi szabályozásban két évvel el lehet térni. 5. § A munkahelyi, intézményi ifjúsági parlament megrendezéséről a tanácskozás napja előtt legalább 15 nappal értesíteni kell az irányító, illetőleg a törvényességi felügyeletet ellátó állami szervet, valamint az illetékes felsőbb szintű KISZ, szakszervezeti, illetőleg szövetkezeti érdekképviseleti szervet, amelyek képviselői az ifjúsági parlamenten tanácskozási joggal részt vehetnek. 6. § (1) Az ifjúsági parlamentekkel összefüggő kérdéseket munkahelyi, intézményi szinten — az illetékes KISZ, szakszervezeti, illetőleg szövetkezeti érdekképviseleti szervekkel egyetértésben — szabályozni kell. (2) A szabályozásnak meg kell határoznia: a) az ifjúsági parlamenten a 4. § alapján szavazati joggal részt vevő fiatalok körét, b) a valamennyi fiatal közvetlen részvételét biztosító szervezési kérdéseket (egy vagy több lépcsős rendszer, összevont tanácskozás, küldöttválasztás szabályai stb.). ezzel összefüggésben az 1. §-ban megjelölt hatáskör szintenkénti differenciálását, c) a beszámolási és válaszadási kötelezettséggel részt vevő vezetők (felelős dolgozók) továbbá az 5. §-ban megjelölteken kívül tanácskozási joggal résztvevők körét, d) azokat az írásbeli dokumentumokat, amelyek tartalmazzák az Itv. végrehajtásának helyi ifjúságpolitika programját (pl. vállalati intézményi intézkedések, más vállalati, intézményi tervek, programok), illetőleg a végrehajtásról szóló beszámolót, e) a tanácskozás összehívásának módját, az ezzel összefüggő határidőket, f) a javaslatokra, kérdésekre való válaszadás szabályait, g) a határozatok végrehajtása folyamatos ellenőrzésének és a fiatalok tájékoztatásának módját. (3) A szabályozás előírhat egyéb szervezési és ügyrendi követelményeket is. így megjelölheti azt a nevelési-oktatási intézményi ifjúsági fórumot (pl. diákközgyűlés, évfolyamgyűlés), amely — az ifjúsági parlamentekre vonatkozó szabá-