Tanácsok közlönye, 1987 (36. évfolyam, 1-43. szám)

1987 / 13. szám

TANÁCSOK KÖZLÖNYE 13. szám Aki a TÜK iratot tartalmazó küldeményt vesz át, köteles ellenőrizni, hogy — a címzés alapján jogosult-e átvenni a küldeményt, — az átadási okmányban és a küldeményen feltüntetett nyilvántartási szám megegyezik-e. Az átvevő az átadási okmányon aláírással, az átvétel idejének feltüntetésével és bélyegző lenyomatával igazolja a küldemény átvételét. Ha az átvevő a küldeményen olyan sérülést észlel, amely arra utal, hogy azt felbontották, vagy megkísérelték felbontani, a kézbesítő jelenlétében a küldeményt felbontja, a tartálmát ellenőrzi, és az eseményről két példányban jegyzökönyvet készít. A jegyzőkönyvet mindketten aláívják, majd a küldő szerv minősítőjének az egyik példányt átadják, aki intézkedik a sérülés körülményeinek tisztázása iránt. Téves címzés vagy helytelen kézbesítés esetén a küldeményt vissza kell küldeni a küldő szervnek. Sürgős küldemény esetén távbeszélőn, vagy más módon kell tisztázni a szükséges intézkedést. M. 11. A TÜK iratot tartalmazó küldeményt — a névreszóló „sajátkezű felbontásra" jelzéssel ellátott küldemény kivételével — a TÜK dolgozója bontja fel. A névreszóló '„sajátkezű felbontásra" jelzéssel ellátott küldeményt csak a címzett — akadályoztatása esetén a helyettese — bonthatja fel. Ha az irat tartalma alapján a TÜK ügymenetben nem kezelhető, az iktatáshoz szükséges adatokat a címzett köteles közölni a TÜK-kel. A nyilvántartás megjegyzési rovatában fel kell tüntetni, hogy az irat kezeléséről és őrzéséről a továbbiakban a címzett gondoskodik. Ha a küldeményt a TÜK-ben tévedésből bontották fel, ezt a borítékon keltezéssel és aláírással kell feltüntetni. A TÜK küldemény felbontásakor ellenőrizni kell, hogy az iratok hiánytalanul megvannak-e. Hiány esetén — ha az rövid úton nem tisztázható — három példányban jegyzőkönyvet kell felvenni, és annak, eredeti példányát a küldő szerv részére meg kell küldeni; a továbbiakban a R. 8. §-ának (4) bekezdése szerint kell eljárni. M. 12. A TÜK a más szervtől érkezett TÜK iratot érkezteti, nyilvántartásba veszi, és a címzettnek továbbítja. A TÜK irat készítője. a közvetlen elkészítés után gondoskodik annak a TÜK állal váló nyilvántartásba vételéről. Az iktatáshoz használt nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból az érkezett, készített, továb-' bított, illetve irattárba helyezett iratok nyilvántartási száma, lapjainak száma, példányainak sofszáma, az irat tárgya és az egyes példányok holléte megállapítható legyen. Az egy ügyben kelelkezelt iratokat, ideértve a nem minősített iratokat is, együtt lehet nyilvántartani és a lehetőség szerint kezelni. A titkot nem tartalmazó iraton a minősítési jelölés nem alkalmazható. Belekintés államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó iratba M. 13. Államtitkot tartalmazó iratba betekintés csak hivatalos feladat ellátása érdekében engedélyezhető. Államtitkot tartalmazó iratba az tekinthet be, akit a szerv vezetője vagy az általa minősítői joggal felhatalmazott személy erre feljogosít. A betekintésre jogosító engedély megadása történhet az ennek nyilvántartására szolgáló eszközön, tételes felsorolással, vagy az adott iraton névre szólóan. A betekintési engedély adható az államtitok tárgykör szerint meghatározott csoportjára, vagy egyes iratra, állandó, ideiglenes vagy eseti jelleggel. Az ideiglenes engedély esetén meg kell határozni a feltételt, amelynek bekövetkezésével a jogosultság megszűnik. Az államtitkot tartalmazó iratba történő betekintést a betekintő keltezéssel és aláírásával az iraton és a nyilvántartásra szolgáló más eszközön igazolja. A szolgálati titkot tartalmazó iratba az tekinthet be, akit erre a szerv vezetője feljogosít, illetve a feladatáról készült munkaköri leírásban vagy más okmányban erre felhatalmazást kapott. E dolgozók névjegyzékét — a betekintői jogkörük terjedelmi feltüntetésével — az iratok kezelését és nyilvántartását végző szervezeti egység (általános ügyiratkezelés) részére meg kell küldeni. A betekintő felelős azért, hogy a rendelkezésére bocsátott irat tartalmáról illetéktelen személy ne szerezzen tudomást. Államtitok és szolgálati titok nyilvánosságra hozatala R. 1. § (1) Az államtitok nyilvánosságra hozatalára vonatkozó írásbeli engedélyben meg kell határozni a nyilvánosságra hozatal módját, állást kell foglalni a nyilvánosságra nem hozott rész tekintetében és a minősítés megszüntetéséről. (2) Más állam, illetve nemzetközi szervezet álltai államtitoknak minősített és magyar szerv írendelkezésére bocsátott irat tartalmának nyilvánosságra hozatalához az érintett állam, illetve a nemzetközi szervezet hozzájárulása szükséges. (3) Szolgálati titkot a Tvr. 10. §-ának (2) bekezdésben meghatározott személy írásbeli engedélyével lehet nyilvánosságra hozni.