Tanácsok közlönye, 1987 (36. évfolyam, 1-43. szám)

1987 / 10. szám

390 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 10. szám 20. cikk A magánkocsi megsérülésének vagy a kocsialkatrészek elveszésének megállapítása 1. § Ha a vasút a magánkocsi megsérülést vagy kocsialkatrészek elveszését állapítja meg vagy gyanítja, vagy azt a jogosult állítja, a vasút köteles az Egységes Szabályok 52. cikkében foglaltaknak megfelelően késedelem nélkül tényállást megállapító jegyzőkönyvet felvenni, abban a sérülés vagy elveszés mibenlétét és ha lehetséges, a sérülés okát és keletkezésének időpontját megállapítani. A tényállást megállapító jegyzőkönyvet haladéktalanul meg kell küldeni a beállító vasútnak, amely annak másolatát átadja a beállítónak. Olyan kocsi esetében, amelyre a bérlő nevét a beállító vasút hozzájárulásával felírták, a tényállást megállapító jegyzőkönyv egy másolati példányát ennek a bérlőnek közvetlenül meg kell küldeni. 2. § Ha a magánkocsi rakott, az árura adott esetben külön tényállást megállapító jegyzőkönyvet kell az Egységes Szabályok 52. cikkében foglaltaknak megfelelően felvenni. 11. cikk TI agánkocsinak a fuvarozás folytatását akadályozó megsérülése 1. § Ha egy üres magánkocsi olyan mértékben sérül meg, hogy annak továbbfuvarozása már nem lehetséges, vagy az egy rakomány fuvarozására már nem alkalmas, akkor a sérülést megállapító állomás köteles a feladót és a beállítót táviratilag vagy távgépíró útján erről haladéktalanul értesíteni, és amennyiben lehet a sérülés mibenlétét közölni. 2. § A vasút köteles minden kisorozott üres magánkocsit ismét futóképessé tenni, kivéve, ha a kocsi annyira sérült, hogy azt egy másik kocsira kell felrakni. Annak érdekében, hogy egy kocsit fuvarozásra ismét alkalmassá tegyenek, a vasút a beállítási szerződésben megállapított összeg erejéig hivatalból elvégezheti a javítást. Ezek a határozmányok a felelősség kérdését nem érintik. 3. § Ha a vasút a 2. §-ban foglaltaknak megfelelően elvégzi a javításokat, és a munka előreláthatólag négy napnál tovább tart, akkor a vasút a feladótól táviratilag vagy távgépírón utasítást kér, hogy a munka elvégzése után a fuvarozási szerződés végrehajtását folytassák-e, vagy módosítsák-e a fuvarozási szerződést. Ha a feladó a munka befejezése előtt nem ad utasítást, akkor a vasút a fuvarozási szerződés végrehajtását folytatja. 4. § Ha a vasút a javítást hivatalból nem végzi el, akkor a sérülést megállapító állomás köteles a feladótól táviratilag vagy tévgépíró útján haladéktalanul utasítást kérni. Ha a feladó egyidejűleg nem azonos a beállítóval, akkor ennek a megkeresésnek a szövegét táviratilag vagy távgépíró útján haladéktalanul el kell küldeni a beállítónak is. Ha a vasút a távirat vagy telex elküldését követő nyolc napon belül a feladótól nem kap utasítást, akkor a vasút, miután a kocsit adott esetben futóképessé tette, jogosult azt a beállító nevére és címére kiállított fuvarlevéllel a honállomásra hivatalból visszaküldeni. A kocsi visszaküldésének okát a fuvarlevélbe a „P-kocsi, üres" szavak után be kell írni. 5. § Ha egy rakott kocsi annyira megsérült, hogy a fuvarozás folytatása már nem lehetséges és azt ki kell rakni, akkor ezt a cikket a kirakott kocsid ra kell alkalmazni. Ha egy kocsit az áru kirakása nélkül meg lehet javítani, akkor e cikk 1., 2., 3., 6. és 7. §-ai érvényesek. 6. § A fuvarköltségek és a feltartóztató állomá-1 sig felmerülő egyéb költségek, a feladó és a beállító értesítésével járó költségek, valamint esetleg az utasítás végrehajtásának költségei vagy a magánkocsinak hivatalból a honállomásra történő visszaküldésének költségei a küldeményt terhelik. 7. § A bérlő, akinek nevét a beállító vasút hoz-< zájárulásával a magánkocsira felírták, e cikk alkalmazása szempontjából a beállító jogaiba lép. 12. cikk A vasút felelőssége a maqánkocsi vagy alkatrészeinek elveszése vagy megsérülése esetén. A beállító felelőssége a maaánkocsi által okozott károkért 1. § A vasút felel a fuvarozásra felvételtől a kiszolgáltatásig a magánkocsi vagy alkatrészeinek elveszése vagy megsérülése esetén, hacsak nem bizonyítja, hogy a kár nem hibájából keletkezett. 2. § A magánkocsi elveszése esetén a kártérítés felső határa a kocsi értéke, amit a beállítási szer^ ződésben foglaltak alapján állapítanak meg. 3. § Az ingó kocsitartozékok elveszése vagy sérülése esetén a vasút csak akkor felel, ha ezeket a tartozékokat a kocsi két oldalára felírták. A vasút az ingó alkatrészek elveszéséért vagy sérülésé-f ért nem felel. 4. § Ha a jogosult nem bizonyítja, hogy a kár a vasút hibájából keletkezett, a vasút csak akkor felel, ha — az agyagból, üvegből, terrakottából stb. készült tartályokon keletkezett sérülések a magánkocsi más olyan sérülésével függnek össze, ame-f