Tanácsok közlönye, 1987 (36. évfolyam, 1-43. szám)

1987 / 2. szám

2. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 99 1. 2 3. 4. 5. 6. 7. K 422 37 25/6 33 11/6 Ha = S 1291 K 423 37 28/6 r= 33 12/6 Ha = S 1291 K 424 37 31/6 12 04/6 Ha = S 1254 K 425 40 09/3 = 01—62/4 Ha = S 1051, 1251 K 42^ 40 10/3 x= 01 + 35/4 —67/4 Ha^S 1051, 1091, 1291 K 427 40 11/3 Ma 01 + 38/4 —70/4 K 42S ,40 12/3 ma 01 + 39/4 '—71/4 K 429 40 14/3 • ma 01—79/ Ha^S 1091, 1291 K 430 40 14/3 ma 01—81/4 Ha = S 1091, 1291 K 431 40 15/3 BS 01—87/4 Ha = S 1051, 1251 K 432 40 16/3 3= 01—85/4 Ha = S 1051, 1251, 1254 K 433 40. 17/3 r= 01—88/4 Ha = S 1251, 1254 K 434 40 18/3 = 01—89/4 Ha = S 1091, 1051 K 433 44 04/5 = 01—48/4 + 97/4 , 6001/1986. (PK 11.) PM IV. számú elvi állásfoglalás a nem belkereskedelem által kezdeményezett nem hatósági árváltozásokból eredő készletérték különbözetek pénzügyi rendezéséről A nem belkereskedelem által kezdeményezett nem hatósági árváltozásokból eredő készletérték különbözetek pénzügyi rendezéséről szóló 58/ 1985. (XII. 28.) PM számú rendelet egységes végrehajtása érdekében — az Országos Anyag- és Árhivatallal és a Belkereskedelmi Minisztériummal egyetértésben — a következő állásfoglalást adjuk ki. 1. A rendelet 2. § (1) bekezdése szerint a készletérték különbözet elszámolására a beszerzési árváltozás eladási árakban történő érvényesítésekor, de legkorábban az új áron történő tényleges beszerzéskor kerülhet sor. Ezt az eljárást kell alkalmazni akkor is, ha az eladási árak változtatása a tényleges beszerzést megelőzi. A készletérték különbözet elszámolására' ilyenkor is csak akkor kerülhet sor, ha új áron már tényleges beszerzés megvalósult. Ha a vállalat a beszerzési árváltozást az eladási árban késleltetve (az új áron ,való első beszerzést követő időben) érvényesíti, a készletérték különbözetet a vállalati számlarendben rögzített választása szerinti időpontban — vagy az eladási ár változtatásakor vagy az első tényleges beszerzés időpontjában meglevő kjészlet mennyiségre — számolhatja el. 2. Űj áron történő tényleges beszerzés időpontjának a teljesítést igázoló okmány szerinti beérkezés, vagy a raktári bevét élezési jegy kiállításának napja tekintendő. Amennyiben a vállalat valamelyik szervezeti egységénél (telep, raktár, boh stb.) az első új áron történő beszerzés megvajósult, akk^r az a termék vállalati'szinten beszerzettnek ,tekintendő. Ennek alapján minden, azonos készleten levő termékre el lehet a készletérték különböze tet számolni. A készletnyilvántartás rendszerére figyi lemmel nem kifogásolható az a gyakorlat sem, ha a vállalat a készletérték különbözetet nem a tényleges új beszerzés időpontjában meglevő készleteire, hanem az első tényleges beszerzés hónapjának zárókészletére számolja el. Ebben az esetben a készletérték különbözet alatt a szállító által számlázott új egységár és az azonos áruk korábbi beszerzési ára közötti különbözet értendő. 3. A kiskereskedelmi készleteknél a készletnyilvántartási rendszer sajátosságai miatt a készletérték különbözetet a tényleges beszerzés időpontjától függetlenül az eladási ár változtatásakor meglevő készlet után lehet elszámolni. 4. A vállalatoknak számlarendjükben kell rögzíteniük, hogy az 1—3. pont szerinti elszámolási módok közül az adott évben melyiket alkalmazzák. Év közben a választott módtól nem lehet eltérni. ' Vállalati Főosztály