Tanácsok közlönye, 1987 (36. évfolyam, 1-43. szám)

1987 / 36. szám

36. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1157 12. Az alkalmazandó számlanyomtatványok és a nyom­tatványok nyilvántartása. A vállalkozók számla céljára az alábbi nyomtatványokat használhatják: a) gépírással kitöltött számla céljára a szabványosított számlanyomtatványokat, b) kézírással kitöltött számla céljára a szabvány számla­tömböt, c) az egyszerűsített számla céljára a szabvány „készpénz­fizetési számla"-tömböt. A számlatömb, illetve készpénzfizetési számlatömb nyom­tatványokat szigorú számadási kötelezettség alá vont nyom­tatványként kell kezelni és nyilvántartani. A számla számítógéppel is készíthető. A számítógéppel készített számla az a) alatti követelményeknek kell megfelel­jen. 13. A vállalkozásoknak a raktári készletekről - anyagok­ról, fogyóeszközökről, kész- és félkész termékekről - nyil­vántartást vezetniük nem kell. A vásárolt készletek értékét azok beszerzésekor kell költségként elszámolniuk. 14. Hitelbe vagy bizományba történő értékesítést nyilván­tartással kell igazolni. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból az adózáshoz szükséges adatok megállapíthatók legyenek. 15. A munkaviszony vagy egyéb jogviszony alapján fize­tett munkabérek és munkadíjak elszámolásánál a Munka Törvénykönyvében, illetve annak végrehajtási utasításaiban foglaltak szerint kell eljárni. 16. A társadalombiztosítással kapcsolatos elszámoláso­kat, nyilvántartásokat, bejelentéseket és bevallásokat a vo­natkozó jogszabályoknak megfelelően kell végrehajtani. 17. Az év végén, a december 31-i állapotnak megfelelően a vállalkozás vagyonáról vagyonkimutatást kell készíteni. A vagyonkimutatásban az eszközök értékét a követeléseket és a tartozásokat a naplófőkönyv, a leltárak és az analitikus nyilvántartások adatai alapján kell szerepeltetni. Vagyonkimutatást kell készíteniük a megszűnő vállalko­zásoknak a tevékenység megszüntetése időpontjában. 18. Az elszámolásokban szereplő bizonylatok kiállításá­ra, alaki és tartalmi kellékeire vonatkozóan a számvitel bizonylati rendjéről szóló, többször módosított 29/1978. (XI. 14.) PM számú rendelet 2. §-a (4) bekezdésének, vala­mint a 3. és 4. §-ának előírásait kell alkalmazni. A naplófő­könyvet, a leltárt, a vagyonkimutatást, a nyilvántartásokat és mindezek bizonylatait, valamint a tevékenységgel össze­függő iratokat, feljegyzéseket stb. az adó kivetéséhez való jog elévüléséig kell megőrizni. 4. számú melléklet a 49/1987. (X. 15.) PM számú rendelethez A befizetendő vállalkozói adó összegét mérséklő kedvez­mények a következők: 1. Kisszövetkezetnél, iskolaszövetkezetnél a hitel és köl­csönkamatok összegének alábbi hányada a következő hitel­céloknál: AdJ)7°ü Költség­eredmény- , . , J kent e , M elszámolt fizetett kamat esetében (a kamat százalékában) - a konvertálható export árualapok bővítését szolgáló fejlesztésekhez kapcsolódó közép- és hosszúlejáratú hitelek 50 17 - a víztakarékossági és vízminőség-védelmi beruházások 33 11 - középlejáratú exportfővállalkozási célhitel konvertálható export árualap bővítéssel összefüggő hitel része 38 12 - konvertibilis export követeléseket finanszírozó rövid lejáratú hitelek, csökkentve a lejárt külföldi követelések miatt fennálló hitel kamatával 38 12 - az exportképes árualapok bővítését szolgáló beruházásokhoz kapcsolódó középlejáratú hitelek 38 12 2. A lakosság részére nyújtott egyes ipari, építőipari, sze­mélyi fogyasztási szolgáltatások - számlában feltüntetett anyag- és alkatrészértékkel csökkentett - árbevétele 10%­ának megfelelő összeg. Az adókedvezmény mértéke 15%, ha a szolgáltatást 1500 lélekszám alatti községben végzik. Építőipari, fogyasztási szolgáltatásoknál - megrendelőtől függetlenül - lakosság részére végzett szolgáltatásként kell figyelembe venni a lakóépületeken, illetőleg a lakásokban végzett tevékenységet. Az adminisztráció egyszerűsítése érdekében az árbevétel előírt csökkentése végrehajtható az utókalkuláció szerinti tényleges anyagköltség alapulvételével is. A fogyasztási szolgáltatás fogalmát és körét a Központi Statisztikai Hivatal állapítja meg. Nem illeti meg adókedvezmény az adóalanyt a követke­zőkben felsorolt tevékenységek után: - ékszerjavítás, karbantartás (SZTJ 101-29-01); - a mérték utáni termékek készítése egyedi megrendelés­re, az ortopéd lábbeli kivételével (SZTJ 101-33, SZTJ 101-34); - lakástakarítás (SZTJ 711-21-02); - egyéb a lakosság részére végzett személyi szolgáltatá­sok, a családsegítő szolgálat kivételével (SZTJ 709-19, kivé­ve az SZTJ 709-19-02-01); - 405-23 taxiközlekedés. Az egészségügyi és az oktatási, kulturális szolgáltatást végző adóalanyt - ha e szolgáltatás végzésére az illetékes tanácsi szervvel megállapodást köt - az e szolgáltatásból származó árbevétel 10%-ának megfelelő adókedvezmény illeti meg. 3. A kutatási, műszaki-fejlesztési tevékenység árbevételé­nek az összes árbevételhez viszonyított arányában számított nyeresége után kalkulált adó 67%-a. Az adókedvezmény szempontjából a műszaki fejlesztéssel

Next

/
Oldalképek
Tartalom