Tanácsok közlönye, 1987 (36. évfolyam, 1-43. szám)

1987 / 36. szám

1146 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 36. szám 31. A törvény 31. §-ához A jövedelemadót a Javaslat szabályai szerint a megszerzett jövedelmek után kell megfizetni. Következésképpen az adó összegének a jövedelem megszerzésekor feltétlenül a magánszemély rendelkezésére kell állnia. Ezért az adó megfizetésének a képessége a magánszemély jövedelmi helyzetétől elvileg független. Mégis előfordulhat, hogy a magánszemély jövedelmi helyzetében év közben olyan jelentős változások történnek, amelyek miatt az adó megfizetése a magánszemélynek vagy eltartott hozzátartozójának a megélhetését veszélyezteti. Az adó összege azonban a társadalom - közfogyasztásra rendelkezésre álló - anyagi erejének a része, így indokolt, hogy az adótartozások elengedésére csak egészen kivételesen kerüljön sor. A Javaslat az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökére ruházza az adótartozás, illetve a késedelmi pótlék kérelem alapján történő elengedésének, illetve mérséklésének a jogát. Az erről hozott határozat ellen az államigazgatási eljárás általános szabályai értelmében sem fellebbezésnek, sem felülvizsgálati kérelemnek nincs helye. A hatáskör gyakorlásának feltétele, hogy előzetesen az illetékes községi, nagyközségi, városi, fővárosi kerületi tanács szociális feladatot ellátó szakigazgatási szervének véleményét kikérjék. 32. A törvény 32-36. §-aihoz A Javaslat záró rendelkezései (32-36. §-ok) tartalmazzák a hatálybalépéssel, az egyes átmeneti intézkedésekkel, és a végrehajtással kapcsolatos felhatalmazó rendelkezéseket. A Javaslat előírása alapján az átmeneti rendelkezésekről külön törvényerejű rendeletben kell intézkedni. A Javaslat azonban tartalmazza a legfontosabb átmeneti szabályokat. Ezek szerint nem kell adót fizetni az 1987. december 31. napjáig kibocsátott értékpapírokból származó jövedelem után, és a törvény hatálybalépése előtt kötött egyedi szerződésekből származó jövedelmekre - egyes szellemi tevékenységek körében - kedvezményes lineáris kulcs érvényesül. Az 1988. évre vonatkozóan feltárt adóhiányra, szándékosság kivételével - az állampolgári gyakorlatlanságra való tekintettel - az adóbírság alacsonyabb mértékei vonatkoznak. A Javaslat a magánszemélyek jövedelemadó-fizetésének a kötelezettségét hosszabb távra kívánja meghatározni. A törvény meghatározza az adótábla sávjait és az ehhez rendelt adókulcsokat is. A fogyasztói árszínvonal emelkedésével párhuzamosan azonban az adótábla egyre fokozódó terheket róna az állampolgárra. így a Javaslat intézkedik arról is, hogy az állami költségvetésről szóló törvényjavaslatban a jövedelemadó következő évben érvényesülő sávjaira - összhangban az ár- és a jövedelemi viszonyok alakulásával javaslatot kell tenni. Ezáltal biztosítható, hogy a magánszemélyeket az adóból fakadó terhek ne érintsék egyre súlyosabban. A Javaslatnak ebből az előírásából azonban nem következik, hogy a sávhatárok minden évben követik az átlagbér összegének vagy az árszínvonal növekedésének az ütemét. A sávok változatatása során ugyanis a gazdaság mindenkori teherbíró képességére is figyelemmel kell lenni. A személyi jövedelemadó törvény végrehajtására a Javaslat a Minisztertanácsot hatalmazza fel. A Javaslat tételesen felsorolja, hogy a pénzügyminiszter a végrehajtás során milyen jogosítványokkal rendelkezik.