Tanácsok közlönye, 1987 (36. évfolyam, 1-43. szám)

1987 / 36. szám

36. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1141 és vállalkozók fizetnek ki, az általánostól eltérő szabályt állapít meg. E szerint a kifizető nem adóelőleget, hanem adót von le, és ezek a jövedelmek nem kerülnek összevonásra más jövedelmekkel. Az adó alapja a kifizetés teljes összege (a bevétel), amely után egységesen 20%-os kulcs szerint kell az adót levonni. Az említett kifizetésekre - az összevonási tilalom miatt - nem terjed ki a magánszemély bevallási kötelezettsége sem. E rendelkezés azonban nem vonatkozik a tartós jogviszonyt létesítőkre, így nem alkalmazható a munkaviszonyból, illetve munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszonyból elért bármilyen összegű - jövedelmekre (kifizetésekre.) 13. A törvény 13. §-ához Az adót a jövedelem után kell megfizetni. A magánszemély azonban bevételt szerez, a bevétel pedig általában jelentős költségek ellenértékét is tartalmazza. A jövedelem megállapítása céljából a bevételből ezeket a költségeket le kell vonni. Ez a szabály csak az 5-12. §-okban nem szabályozott - 6. § (2) bekezdés kivételével - tehát egyéb jövedelmekre vonatkozik. A személyi jövedelemadó-rendszer jellegével ugyanis nehezen lenne összeegyeztethető a pontos költségelszámoláshoz szükséges nyilvántartási-könyvvezetési szabályok előírása. Ezért a Javaslat kettős megoldást tartalmaz. A végrehajtási rendeletben meghatározott költségek például a számlával igazolt anyag- és energiaköltségek vagy az útnyilvántartással igazolt szállítási és utazási költségek évi 12 000 forint összegig számolhatók el megfelelő bizonylatok alapján. Ha a felmerült költségek ezt a mértéket meghaladják, az elszámolásukra - előzetes bejelentés alapján - a vállalkozói adó szabályai szerint van lehetőség. Ezek a szabályok előírják az ellenőrzéshez, bizonylatoláshoz elengedhetetlen feltételeket, így a költségelszámolás lehetősége, a jövedelemszerző tevékenység jellegéhez, illetve nagyságához igazodik. A Javaslat szerint azonban minden esetben csak a bevétel megszerzése érdekében felmerült költségek számolhatók el. Ez azt jelenti, hogy csak a valóban szükséges kiadások vehetők figyelembe. További igen fontos tartalmi eleme ennek a rendelkezésnek, hogy a költségekkel mindig csak az adott forrásból származó bevételt lehet szembeállítani, az elszámolás csak a bevétel erejéig terjedhet. Az egyes bevételeket meghaladó kiadások más bevételekből nem egyenlíthetők ki, illetőleg nem vonhatók le. 14. A törvény 14. §-ához. A Javaslat 1. §-ában általánosan meghatározott adókötelezettséget e § rendelkezései részletezik. Az adót a megszerzett összes jövedelemből számított összeg - adóalap - után kell megfizetni. Az adóalap mindig egy-egy naptári év összjövedelméből számítandó ki. Ennek során a jövedelmek teljes körét csökkenteni kell a Javaslat 15-16. §-ában felsorolt adómentes jövedelmekkel. Ezt követően kell figyelembe venni a 17. §-ban meghatározott kedvezményeket. Fontos szabály, hogy az adóalap számításával a jövedelmeket a megtakarításból, a kisösszegü kifizetésből és a külföldről származók kivételével - egybe kell számítani. 15. A törvény 15. §-ához A Javaslat tételesen felsorolja a jövedelemadó alól mentes vagyoni értékeket. A személyi jövedelemadó-rendszer csak akkor töltheti be hivatását, ha mentességek csak szük körben, társadalmilag indokolt célok érdekében érvényesülnek. A mentességek legjelentősebb csoportja szociális, szociálpolitikai indíttatású. A társadalombiztosítás által nyújtott szolgáltatások jelentős részének mértéke ugyanis nem függ jövedelemtől, így a keresetek úgynevezett bruttósítása nem vonja maga után ezeknek az összegeknek az emelkedését is. Ebben a körben jelentősége miatt a családi pótlékot, a gyermekgondozási segélyt és a szociális segélyt kell kiemelni. A társadalom segítőkészségét fejezi ki az a szabály, hogy a súlyosan testi fogyatékosok jövedelméből - sajátos kiadásaikra figyelemmel - 12 000 forint adómentes. Közvetettebb eszközökkel, de szintén szociálpolitikai célt szolgál az, hogy például az ösztöndíj, a sorkatonai illetmény, a diákok pénzbeli támogatása, a volt állami nevelt részére megállapított önálló életkezdési támogatás is mentes az adó alól. Nem kell továbbá jövedelemadót fizetni az örökség, az ajándék, a nyeremény után sem, mivel ezek a jövedelmek vagy illetékfizetési kötelezettséggel járnak, és ezért adóztatásuk kettős elvonást jelentene, vagy olyan kis volumenűek, hogy az adórendszer szempontjából figyelmen kívül hagyhatók. A Javaslat mentesség adásával is segíti és támogatja a jövedelmek lakáscélú felhasználását és azt, ha a jövedelem valamilyen kiemelkedő tevékenységgel összefüggésben keletkezik. Ilyen például a kitüntetésekkel járó pénzjutalom, de adómentes a társadalmi munkáért kapott jutalom is, évi 2000 forint összegig. Mentes az adó alól a mezőgazdasági kistermelésből származó 500 000 forintot meg nem haladó árbevételből származó jövedelem, továbbá a földjáradék, a háztáji és az illetményföld megváltásának összege is. Ezek a mentességek a mezőgazdasági és az élelmiszer-termeléshez fűződő érdekeket szolgálják. A természetben nyújtott oktatási, egészségügyi és szociális ellátás, illetve - jogszabályban meghatározott - természetbeni juttatások mentesek az adó alól. Mivel a jövedelmek megszerzőiknél adóznak, ezeknek a juttatásoknak az adó alá vonása gyakorlatilag megszüntetné azok ingyenességét. A kiemelkedő műszaki alkotásnak minősülő találmány utáni díj részbeni adómentessége a műszaki fejlesztés meggyorsításához fűződő érdekeinket hivatott szolgálni. Egyes megtakarítási formák jövedelmei (KST-betét, iskola takarékbélyeg stb.) a kis volumen miatt adómentesek, de itt a kamatok sem emelkednek. A devizaszámlánál és az ifjúsági takarékbetétnél ösztönzési célból nincs adókötelezettség. A Javaslat a könnyebb alkalmazás érdekében felsorolja azokat a bevételeket is, például kártérítés, költségtérítés és hasonlók, amelyek valójában nem jövedelmek, hanem elvesztett jövedelmet (kárt), illetve ráfordítást pótolnak. 16. A törvény 16. §-ához Nemzetközi kötelezettségeinkre és kapcsolatainkra tekintettel mentes az adó alól a jövedelmek egy szűkebb csoportja. Ebben a körben a mentesség a magánszemélyhez (alanyi