Tanácsok közlönye, 1987 (36. évfolyam, 1-43. szám)
1987 / 36. szám
36. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1135 (4) Az adóhatóság határozattal állapítja meg az adót abban az esetben is, ha a magánszemély a 18. § (2) és (4) bekezdése, továbbá a 21. § (2) bekezdése szerint megállapított adót vitatja. 26. § (1) A belföldi állandó lakóhellyel rendelkező magánszemély - teljes vagyonáról vagy egyes vagyontárgyairól - a Minisztertanács rendeletében háromévenként, az adóhatóság határozatával pedig legfeljebb évente egy alkalommal vagyonnyilatkozat tételére kötelezhető. Az adóhatóság ilyen határozata ellen - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1981. évi I. törvény 62. §-ának (3) bekezdése alapján - jogorvoslatnak nincs helye. (2) Az adóhatóság abban az esetben kötelezheti a magánszemélyt vagyonnyilatkozat tételére, ha az adóhatóság rendelkezésére álló adatok alapján feltehető, hogy a magánszemély vagyona jelentős mértékben gyarapodott, és ez a bevallott összjövedelmét számottevően meghaladja. (3) A nyilatkozattételi kötelezettség az ingatlanok és a nagy értékű ingóságok felsorolására terjedhet ki. Nem terjedhet ki a kötelezettség a takarékbetétben levő vagyonra. Ha azonban a magánszemély erről nyilatkozatot tesz, és meglétét a végrehajtási rendeletben meghatározott módon igazolja, az adóhatóságnak azt el kell fogadnia. (4) A vagyonnyilatkozatban nem szereplő vagyontárgyat az adózás szempontjából - az ellenkező bizonyításáig - úgy kell tekinteni, mintha azt a magánszemély az utolsó vagyonnyilatkozatot követően szerezte volna. (A Tv. 26. §-ához) 25. § A Minisztertanács külön rendeletében, továbbá az adóhatóság határozatával elrendelt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget a 26-28. §-ban foglaltak szerint kell teljesíteni. 26. § (1) A vagyonnyilatkozatot az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak a magánszemély állandó lakóhelye szerint, illetékes megyei (fővárosi) adófelügyelőségénél kell benyújtani, a pénzügyminiszter által rendszeresített nyomtatványon. (2) A házastársi életközösség fennállása alatt a házastársak együttesen tesznek nyilatkozatot a házastársi vagyonközösségbe tartozó vagyontárgyakról. A különvagyonról ugyanabban a nyilatkozatban a tulajdonos elkülönítetten nyilatkozik. Ha lakóhelyük alapján a nyilatkozatot eltérő adófelügyelőséghez kellene benyújtaniuk, azt bármelyikük lakóhelye szerint illetékes adófelügyelőséghez benyújthatják. (3) A kiskorú vagyonát a szülői felügyelet jogát gyakorló szülő (törvényes képviselő) saját nyilatkozatában, de attól elkülönítve tünteti fel. 27. § (1)A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség kiterjed a magánszemély következő vagyontárgyainak felsorolására: a) az ingatlantulajdonra - ideértve a lakásépítő és lakásfenntartó szövetkezet tulajdonában álló lakást is, ha arra a szövetkezet tagját állandó használati jog illeti meg , üdülő használati jogára, föld (lakó- és üdülőtelek) tartós használatára; b) a nagyértékü ingóságokra. (2) A Tv. és e rendelet alkalmazásában nagyértékü ingóság: az a gépjármű, amely Uián gépjármű adót kell fizetni, a védett műalkotás és a védett gyűjtemény, továbbá minden olyan ingóság, amely értéke darabenként vagy készletenként (gyűjteményenként, stb.) meghaladja a 100 000 forintot. 28. § (1) A 27. §-ban fel nem sorolt vagyontárgyak is feltüntethetők a vagyonnyilatkozatban. (2) Ha a magánszemély nyilatkozata az (1) bekezdésben foglaltakról az ingóságok azonosítására alkalmas részletezést nem tartalmaz: a) a háztartási felszerelés, a szokásos berendezési és a személyes használati tárgyak értékeként legfeljebb 100 000 forint fogadható el. b) az a) pontba nem tartozó minden egyéb vagyontárgyat pedig figyelmen kívül kell hagyni. (3) A takarékbetétben elhelyezett megtakarításra vonatkozó vagyonnyilatkozat akkor fogadható el, ha abban a tulajdonos a betétkönyv számát és a kiállító pénzintézetet feltünteti. Az így azonosított takarékbetétben elhelyezett összegről csatolni kell a pénzintézet igazolását. 27. § (1) Az adóhatóság a határozatát az adóbevallással, az ellenőrzés során, illetve más módon tudomására jutott adatoknak és más bizonyítékoknak a mérlegelésével bozza meg. (2) Ha az adó alapja másképp nem állapítható meg - ideértve azt az esetet, ha a magánszemély kiadásai meghaladják adómentes és bevallott jövedelmeinek az összegét - a jövedelmet becsléssel kell megállapítani. Önellenőrzési pótlék, késedelmi pótlék, bírság 28. § (1) A magánszemély az adóhatóság eljárásának megkezdése előtt adóbevallását helyesbítheti (önellenőrzés). Az így feltárt adóhiány után havi 2% - de legfeljebb 20% önellenőrzési pótlékot kell fizetni. (2) Késedelmesen teljesített adófizetés vagy az adókülönbözet késedelmes visszatérítése esetén minden megkezdett hónap után havi 2% késedelmi pótlékot kell fizetni. A helytelen adóbevallás miatti adótöbblet esetén az adóbevallás helyesbítéséig késedelmi pótlék nem jár. (3) Ha az adóhatóság a határozatában adóhiányt állapít meg, a magánszemélyt legalább az adóhiány 50%-ának megfelelő összegű bírság megfizetésére kötelezi. A bírság mértéke - az eset összes körülményeire tekintettel - gondatlanság esetén 100%-ig, súlyos gondatlanság esetén 150%-ig, szándékosság esetén 200%-ig terjedhet. (4) Az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke a bírság fizetésére kötelezettet különös méltánylást érdemlő esetben a szándékosság kivételével - mentesítheti a bírság megfizetése alól.
