Tanácsok közlönye, 1987 (36. évfolyam, 1-43. szám)

1987 / 33. szám

1056 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 33. szám — az állampolgárok lakás- és üdülőtulajdonának egyes kérdéseiről szóló jogszabályok alkalmazása a tanyai helyiségekre tárgyú 13/1972. (Ép. Ért. 11.) ÉVM—IM számú közleményt; — a jogellenesen külföldre távozott és a hazatérést megtagadó személyek telek-, lakás- és üdülőtulajdonának állami tulajdonba vételéről szóló 20/Í972. (Ép. Ért. 20.) ÉVM—IM számú közleményt, — az állampolgárok telek-, lakás- és üdülőtulajdonának egyes kérdéseiről szóló jogszabályok értelmezéséről kiadott 41/1972. (Ép. Ért. 39.) ÉVM—IM számú közleményt, — az állampolgárok mértéken felüli telek-, lakás- és üdülőtulajdonának elidegenítéséről, illetőleg tanácsi értékesítéséről szóló 6/1974. (Ép. Ért. 5.) ÉVM—IM számú közleményt, — az állampolgárok telek-, lakás- és üdülőtulajdonának egyes kérdéseiről szóló jogszabályok értelmezéséről kiadott 41/1972. (Ép. Ért. 39.) ÉVM —IM számú közlemény módosításáról tárgyú 35/1980. (Ép. Ért. 26.) ÉVM—IM számú közleményt, — a lakásügyi jogi iránymutatások felülvizsgálatáról szóló 8011/1982. (Ép. Ért. 29.) ÉVM— PM számú együttes tájékoztató I. 26—30. pontját és III. részét, továbbá — a hatályos lakásügyi jogi iránymutatásokról szóló 80Ó5/1983. (Ép. Ért. 12.) ÉVM számú tájékoztató mellékletének (a hatályos lakásügyi iránymutatások gyűjteményének) 26—30. pontját 1987. szeptember 1. napjától visszavonja, Dr. László Tivadar s. k., az Igazgatási és Jogi Főosztály vezetője Az ipari miniszter és az építésügyi és városfejlesztési miniszter 6001/1987. (Ip. K. 14.) IpM—ÉVM számú elvi állásfoglalása a régi lakóépületek fogyasztói vezetékhálózata korszerűsítésével kapcsolatos igényekről A tanácsi házkezelési szervek (ingatlankezelő, vállalat, város- és községgazdálkodási vállalat költségvetési üzem) által kezelt épületállomány egy része a múlt század végén és e század elején épült, elöregedett, felújításban nem részesült. Az épületek és az egyes lakások elektromos hálózata is többnyire egyidős a felépítményékkel kézenfekvő tehát, hogy az egyébként gyakran változó szabványoknak nem felel meg. Ez a körülmény azonban önmagában sem élet-, sem pedig balesetveszélyt nem jelent, hiszen a meghibásodások kijavításával üzemeltetésük biztosítható. Az utóbbi években megnőtt azoknak a lakáscserélőknek és új beköltözőknek a száma, akik azon a címen kívánják a lakásuk elektromos hálózatát az ingatlankezelő szerv költségén kicseréltetni, hogy az nem felel meg a jelenleg érvényben levő szabványoknak. A fenti probléma egységes rendezése érdekében a vonatkozó szabványok előírásai (MSZ—447 Lakóépületek villamos hálózatra kapcsolása; MSZ—04—105 Lakások és lakóépületek villamos felszereltsége; MSZ 172/1 Érintésvédelmi Szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések), valamint a 8/1981. (XII. 27.) IpM számú rendelettel kiadott „Kommunális és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzata" (KLÉSZ) előírásaira tekintettel a következő együttes állásfoglalást tesszük közzé: 1. Jelenleg a KLÉSZ (korábban az Érintésvédelmi Rendszabály) előírásai értelmében lakóépületek vezetékhálózatát is rendszeresen — jelenleg 6 évenként — az MSZ 172/1 szerinti szerelői ellenőrzésnek kell alávetni. Az ilyen ellenőrzés alkalmával feltárt hibákat — annak súlyosságától függő sürgősséggel (KLÉSZ 24. §) — ki kell javítani. Az előírás ez esetben is csak kijavítást, azaz az eredeti állapot helyreállítását teszi kötelezővé. Az új szabvány előírásnak megfelelő kivitel létesítését nem írja elő, de azt nem is tiltja meg. 2/a) A létesítési szabványok előírásait új létesítés esetén, valamint a meglevő épületek fogyasztói vezetékhálózatának teljes rekonstrukciója, illetőleg lakóház esetén a méretlen felszálló fővezetékrendszer rekonstrukciója (felújítása) esetén kötelező alkalmazni. A korábban létesített fogyasztói vezetékhálózat a létesítés időpontjában érvényben volt szabvány előírásoknak kell, hogy megfeleljen, következésképp csak a szabványmódosítások miatt azt átépíteni nem kell. 2/b) A KLÉSZ előírásai szerint két esetben köteles az ingatlankezelő szerv az épület meglevő fogyasztói vezetékhálózatán saját költségére korszerűsítést végeztetni, éspedig — a KLÉSZ 9. § (2) bekezdésében, valamint — a KLÉSZ 14. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben. A fentiekből egyértelműen következik, hogy egy régi lakóépület fogyasztói vezetékhálózatát csak azért, mert az nem felel meg a jelenlegi szabvány előírásainak, nem kell korszerűsíteni. Jogos a lakásba újonnan beköltöző bérlő azon kérése, hogy a lakásban levő fogyasztói vezetékhálózaton az MSZ 172/1 szerinti szerelői ellenőrzést elvégezzék és az ennek során tapasztalt hibákat kijavítsák. Amennyiben az új beköltöző bérlő vezetékes érintésvédelmet igénylő fogyasztóberendezéseket kíván üzemeltetni, ezek — már a jelenleg érvényes szabvány előírásoknak megfelelő— üzemeltetési feltételeiről a lakáson belül ő maga, míg az épület többi részében a KLÉSZ 9. § (2) bekezdése szerint több igénylő esetén, az ingatlankezelő köteles gondoskodni. Ipari Minisztérium Országos Energiagazdálkodási Hatóság Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium Fejlesztési Főosztály