Tanácsok közlönye, 1987 (36. évfolyam, 1-43. szám)

1987 / 33. szám

1052 ~" TANÁCSOK KÖZLÖNYE 33. szám költséget, amelyet a vállalat a tevékenység (ter­melés) költségében nem szerepeltethet. Ilyenek: — az üzemi általános költségek, a központi irányítás költségei, — az elkülönített költségek, — a saját termelésű készletek leltárkülönbö­zetei, leértékelési, selejtezési veszteségei, — mindazok a tételek, amelyeket az ágazati számlakeretek előírásai szerint ilyen címen kell elszámolni. 89. KÜLÖNFÉLE RÁFORDÍTÁSOK A számlacsoportban kell kimutatni — az ága­zati számlakeretekben előírt tartalommal és kö­telező bontás szerint — mindazokat a ráfordítá­sokat, amelyek felmerülésük időszakában, a vál­lalat eredményét csökkentik. Ebben a s-.zámlacsoportban kell nyilvántartani: — a termelési típusú adókat, — a vállalatot terhelő általános forgalmi adót, — állóeszközök és vásárolt készletek selejte­zési, leértékelési veszteségét, hiányát, — a hitelezési veszteséget, — a gazdasági társulások és érdekeltségek veszteségét, — a káresemények miatti veszteségeket, a központi műszaki fejlesztési hozzájárulást, — a bírságokat, büntetéseket stb. 9. SZÁMLAOSZTÁLY 'ÁRBEVÉTELEK ÉS KÜLÖNFÉLE BEVÉTELEK A számlaosztály számláin kell kimutatni az időszak értékesítési árbevételét (ideértve mind az alaptevékenység, mind az alaptevékenységen kí­vüli tevékenység árbevételét, valamint a válla­laton belüli szolgáltatások előírások szerint meg­határozott árbevételét), az árbevétel részét ké­pező fogyasztói árkiegészítés összegeit, az érté­kesítés után fizetendő fogyasztási adót, továbbá az időszak eredményét növelő különféle bevéte­leket. Az árbevétel minden hasznos tevékenység el­lenértékének pénzben kifejezett összege. Árbevételként kell elszámolni a teljesítés idő­szakában, a vevőknek kiállított (elküldött) szám­lákkal vagy a kapott — általános forgalmi adót nem tartalmazó — ellenértékkel egyezően az ér­tékesített termékek, termények, állatok, áruk, állóeszközök, beruházások, anyagok, fogyó- és gyártóeszközök, göngyölegek, továbbá a teljesí­tett szolgáltatások érvényes árképzési előírások szerint kialakított áron számított értékét. Telje­sítés alatt a szállítási szerződésben meghatáro­zott feltételek szerinti teljesítést kell érteni, füg­getlenül attól, hogy a vevő a termék vagy szol­gáltatás ellenértékét kiegyenlítette-e vagy sem. Árbevételként kell elszámolni belső számla alapján az adóköteles értékesítést folytató válla­latnál: a) a vállalaton belüli adómentes szolgáltatáshoz felhasznált saját előállítású termékek forgalmi értékét ennek hiányában kalkulált áron számí­tott értékét, igénybe vett belső szolgáltatások for­galmi értékét, ennek hiányában az árképzési sza­bályok szerint kalkulált árát. b) a munkavállalók (alkalmazottak, tagok) részére természetbeni juttatásként adott továbbá a reprezentációra felhasznált saját előállítású termékek, igénybe vett szolgáltatások forgalmi ér­tékét, ennek hiányában az árképzési szabályok szerint kalkulált árat, illetve vásárolt és készlete vett termékek és szolgáltatások forgalmi értékét, ennek hiányában tényleges beszerzési árát; c) a saját vállalkozásban végzett beruházások, a kutatási-kísérleti fejlesztés eredményeként lét­rehozott állóeszközök számított, a vonatkozó jog­szabályok szerint meghatározott teljesítményér­tékét. Árbevételként kell elszámolni a szolgáltatást teljesítőnél egyenlő értékek cseréje esetén a köl­csönös szolgáltatások forgalmi értékét, ennek hiá­nyában az árképzési szabályok szerint kalkulált árát, az erről készült külön számla szerinti ösz­szegben. Általános forgalmi adót is magában foglaló el­adási áron történő kiskereskedelmi, vendéglátó­ipari értékesítés esetén először a készpénzbevé­telt (az' eladási áron számított összeget) kell ár­bevételként könyvelni, majd az így elszámo't összeget elszámolási időszakonként csökkenteni kell az eladási árban érvényesített általános for­galmi adó összegével. A fogyasztói árkiegészítést külön főkönyvi számlán abban a számlacsoportban kell elszámol­ni, amelvben az annak alapját képező árbevételt könyvelik. Az árbevételként számításba veendő egyéb tételeket az ágazati számlakeretek határoz­zák meg. Nem szabad árbevételként elszámolni a vevő által adott előlegeket, hacsak jogszabályi előírás ez alól kivételt nem tesz. Az elszámolt árbevétel összegét az értékesítést követően minőségi kifogás vagy egyéb ok miatt utólag adott és számlázott engedménnyel csök­kenteni, a pótlólagosan számlázott felár összegé­vel növelni kell. Az elszámolt árbevétel helyes­bítését mindig az érvényesítés időszakában, a he­lyesbítésről készült új számla alapján, azon a fő­könyvi számlán kell könyvelni, amelyiken a vál­lalat a helyesbítendő árbevételt eredetileg elszá­molta. Az árbevétel csoportosításánál, a számlaosz­tályhoz, illetőleg az egyes számlacsoportokhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartás kialakításá­nál az ágazati számlakeretek előírásait kell fi­gyelembe venni. A számlaosztálv számláinak egyenlegét az év végén az Evi eredményszámlára kell átvezetni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom