Tanácsok közlönye, 1987 (36. évfolyam, 1-43. szám)

1987 / 2. szám

2. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 65 tozik oldalára könyvelt adatokból töltik ki. A szak­feladatonkénti, illetve költségheiyenkénti tartozik forgalom adataiból csak a sztornó és a helyesbítő jellegű adatokat szabad figyelmen kívül hagyni, így a 6. számlaosztály költséghelyenként közölt adatainak a társüzemi szolgáltatások átvezetése előtti adatokat kell tartalma?nia, amelyben a 662 főkönyvi számlára Tartozik oldalára pénzforgalom nélküli körben költségként könyvelt állóeszköz­fenntartási (karbantartási-kisjavítási) költség is a társüzemi szolgáltatások elszámolása (átvezetése) előtti költségként jelenik meg. A 21—16 és a 2l—13 sz. űrlapokon — most már a saját kivitelezés kimutatása után is a költ­ságelemenkénti összes költségnek változatlanul egyeznie kell az 5. számlaosztályban elszámolt költségelemenkénti összes költséggel. 2. A Számlakeret (illetőleg a számlarend) elő­írásai szerint előfordulhat, hogy olyan pénzellátá­si vagy pénzforgalom nélküli bevételt kell a 9. számlaosztályban elkönyvelni, amelyet szakfel­adatra (közvetlenül) nem lehet elszámolni. Ezeket a tételeket a 999 13—1 Szakfeladatra el nem s-zámolható pénz­forgalom nélküli bevételi előírások, 999 14—2 Szakfeladatra el nem számolható egyéb bevételek előírása szakfeladatokon kell szerepeltetni. 3. A 21—22. sz. űrlap (Éves bérköltség alakulá­sa) csak tényleges létszám- és bérköltség adatokat tartalmaz. A foglalkozási formákra jutó I—XII. havi — folyósítási — költségadatokat a bérszám­fejtés adataiból statisztikai módszerrel kell össze­állítani. Az űrlap tehát a tárgyév (1—12 hónap) átlag­létszámát és bérköltségét — foglalkoztatási for­mák szerint tagolva és a-bérköltséget folyósítási jogcímenként is részletezve — tartalmazza. Az űrlapon kimutatott bérköltségnek (08. sor 10. oszlop) egyeznie kell az 5. számlaosztályban (51. számla) elszámolt bérköltséggel, valamint a 21—23. és a 21—24 számú, illetőleg a 21—16 és a 21—18 számú űrlapokon kimutatott bérköltség együttes összegével. A TAKEH illetményszámfejtésbe bekapcsolt ta­nácsi költségvetési szerveknél az űrlap adatainak meg kell egyezniök a havi ,.könyvelési értesítő" azonos tagolású és részletezettségű adatainak I— XII havi összesített adataival. Az űrlap adataiban nem szerepelhet az 1985. év december hónapra vonatkozó és tárgyévben csak kiadásként elszámolt bér összege. Az űrlap 4. oszlopában „éves átlaglétszámaként a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott „Egy­séges munkaügyi statisztikai utasítások" c. 1986 évi kiadványban meghatározott „átlagos statisztikai állományi létszámot" (az űrlap 01—03 és a 05 sorában kimutatott átlaglét­szám összesen) kell feltüntetni. ÁTLAGOS STATISZTIKAI ÁLLOMÁNYI LÉTSZÁM Az átlagos statisztikai állományi létszám vala­mennyi állománycsoportban a foglalkoztatottak folyamatosan vezetett létszámnyilvántartása alap­ján számított létszám. A havi átlagos statisztikai állományi létszám számításának módja a következő: a hónap minden naptári napjára megállapított (nyilvántartott) sta­tisztikai állományi létszámot és a részmunkaidő­sök létszámát is függetlenül a napi munkaidő hosz szától, — a tárgyhó elsejétől a hónap utolsó nap­jáig — összegezni kell és el kell osztani a naptári napok számával. A munkarend szerinti munkana­pokon a foglalkoztatottak statisztikai állományi létszámát a folyamatosan vezetett létszámnyilván­tartásból kell megállapítani. A munkaszüneti na­pokon, a munkarend szerinti pihenőnapokon és a munkarend szerinti szabadnapokon a statisztikai állományi létszámot azonosnak kell venni a mun­karend szerinti előző munkanapokon nyilvántar­tott statisztikai állományi létszámmal vagy ha a vasárnapot megelőzően szabadszombat volt, mind a vasárnapi, mind a szombati létszám azonos lesz a pénteki statisztikai állományi létszámmal stb. Az állami mezőgazdaságban és erdőgazdálko­dásban a részesművelésben foglalkoztatottak átla­gos statisztikai állományi létszámát úgy ke1! ki­számítani, hogy a részükre elszámolt munkaidő el kell osztani az időszak munkarend szerinti munkaidejével. A negyedéves és az éves átlagos statisztikai lét­szám a havi statisztikai állományi létszámok egy­szerű számtani átlaga. A foglalkoztatott nyugdíjasok statisztikai állo­mányi létszámát a betöltött munkakörükre (mun­kahelyükre) érvényes munkarend szerint kötelező munkaidő alapján redukálni kell úgy, hogy a munkáltatónál teljesített (fizetett szabadságukat is tartalmazó) havi munkaóráik összegét el kell osztani a munkakörükre érvényes munkarend sze­rint kötelező munkaidővel. (Amennyiben az így számított létszám tört számot ad, azt a szokásos kerekítési szabályok szerint egész számmá kell alakítani.) Ha a nyugdíjas a tárgyhóban változó munkakörökben, többféle munkarend szerinti munkaidőben dolgozik, akkor az átszámításkor azt a munkakört kell figyelembe venni, amelyben a munkaórák nagyobb részét teljesítette. Amennyi­ben valamely nyugdíjast több munkáltatónál is foglalkoztatnak, minden munkáltatónak csak a nála teljesített munkaórákat kell számításba ven­nie, abban az esetben is, ha a nyugdíjas nyilván­tartó lapját vezető munkáltatónak rendelkezésére áll a nyugdíjas által más munkáltatónál teljesített munkaórák adata. A bedolgozó nyugdíjasok teljesített havi munka­óráinak számát úgy kell meghatározni, hogy a részükre folyósított havi munkabér összegét — a Minisztertanács 66/1982. (XII. 4.) rendeletével összhangban — el kell osztani 50,— Ft-tal. Az állományba nem tartozó munkavállalók (az űrlap 04, 06 sora) „Éves átlaglétszám" rovatit nem kell kitölteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom