Tanácsok közlönye, 1986 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1986 / 11. szám

11. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 557 kintetében a tervezet kötelező előírásokat nem tartalmaz, a felekre bízza az ebben való megállapodást. Ha viszont megállapodás nem jön létre, tehát a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmet a bírósághoz beadják, úgy az egyeztetési eljárás költségei a felszámolási eljárás költségei között számolhatók el. A felszámolási eljárás megindítása A 7—8. §-okhoz A felszámolási eljárás minden esetben kérelem alapján indul meg. A tervezet szerint a felszámolási eljárás akkor folytatható le, ha a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnéséről határozatot hoztak, ideértve, amikor például a szövetkezet, gazdasági társulás maga dönt a megszüntetéséről — ebben az esetben a felszámolási eljárás iránti kérelem beadása kötelező —, valamint akkor, ha a gazdálkodó szervezet tartósan fizetésképtelen. Ez utóbbi címen a gazdálkodó szervezet felszámolását a hitelező, valamint maga a gazdálkodó szervezet kérheti. Az egyeztetésről felvett jegyzőkönyvet, valamint az állami szanálással kapcsolatos okiratokat csatolni kell a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelemhez. Az államigazgatási felügyelet alatt álló állami vállalat, az egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat, tartós fizetésképtelenség címén önmaga felszámolását csak az alapító, illetőleg létesítő szervének, a tröszti vállalat a trösztnek az előzetes egyetértésével kezdeményezheti. Ennek hiányában a bíróság a kérelmet hiánypótlásra visszaadia, és ha ezt követően sem pótolták az egyetértő nyilatkozatot, akkor a felszámolási eljárás iránti kérelmet elutasítja. Ha a felszámolási eljárás nem a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszüntetése miatt indul, a kérelemben valószínűsíteni kell a gazdálkodó szervezet fizetésképtelenségének tényét. Ez az eljárás megindításának alapvető feltétele. A tervezet ugyanakkor nem tartalmaz taxativ felsorolást arra nézve, hogy mikor kell egy gazdálkodó szervezetet tartósan fizetésképtelennek tekinteni. Csak példálózva említi meg azokat az eseteket, amikor tartósan fizetésképtelennek lehet minősíteni egy gazdálkodó szervezetet. Így például, ha hosszabb időn át a gazdálkodó szervezet tartozásai meghaladják a vagyonát, vagy pedig a hitelezők követelésének végrehajtása eredménytelen volt. A bíróságnak tehát minden esetben külön-külön alaposan kell megvizsgálnia a gazdálkodó szervezet pénzügyi, gazdasági helyzetét, fizetési készségét, szerződéses kapcsolatait, működésének körülményeit stb. Á gazdálkodó szervezet szempontjából nagy jelentőségű kérdés annak elhatározása, hogy kérje-e a bíróságtól tartós fizetésképtelensége címén a felszámolását. Ezért ebben a kérdésben a döntés, ott ahol az általános vezetést vállalati tanács, a dolgozók közgyűlése vagy küldöttgyűlése látja el, ennek a testületnek, szövetkezet esetében a közgyűlésnek, a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásnál pedig az igazgatótanácsnak a hatáskörébe tartozik. Egyéb gazdálkodó szervezet esetén az igazgató hozza meg a szükséges döntést. A döntés meghozatala előtt célszerű, ha a gazdálkodó szervezet vezető testületei, illetőleg az igazgató szakértők közreműködését is igénybe veszik, és ennek alapján alakítják ki a végleges álláspontot. A 9. §-hoz A tervezet szerint a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelemhez csatolni kell az előzetes egyeztetési eljárásról szóló jegyzőkönyvet, valamint az állami szanálással kapcsolatos nyilatkozatokat, vagy pedig, ha az állami szanálást elrendelték, de az nem vezetett eredményre, a szanáláts meghiúsulását igazoló okiratot. Ha ezeket az iratokat a hiánypótlásra való felhívást követően sem csatolja a kérelmező, vagy pedig a bíróság egyértelműen megállapította, hogy a tartós fizetésképtelenség nem áll fenn, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Az elutasító végzés ellen fellebezésnek van helye. Ha az elutasításra nem kerül sor, a bíróság a felszámolási eljárás megindításáról értesíti az állami szanálási eljárás elrendelésére jogosultat. Erre azért van szükség, hogy a szanálásra jogosult szervezetnek kellő idő álljon rendelkezésére a gazdálkodó szervezet pénzügyi, gazdasági stb. helyzetének megismerésére, és ennek alapján megalapozott állásfoglalást tudjon adni, ha majd az állami szanálásról nyilatkoznia kell. Tartós fizetésképtelenség megállapítása A 10—11. §-okhoz A bíróság a gazdálkodó szervezet tartós fizetésképtelenségének a megállapításánál széles körű bizonyítást folytat le, tekintettel arra, hogy csak a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetének, hitelképességének ismeretében lehet e kérdésben dönteni. Az eljárás gyorsabb befejezését segíti elo, ha a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelemhez a gazdálkodó szervezet pénzügyi helyzetét tükröző bizonyítékokat is csatolnak. A bizonyítás eszköze lehet például a gazdálkodó szervezet függőben levő, még nem teljesített szerződéseiről készített kimutatás. Az eljárás alapos előkészítése nemcsak a hitelezőknek, hanem a gazdálkodó szervezetnek is érdeke, mivel a bírósági eljárás során a bizonyítékok beszerzése, a szakértői vélemények elkészítése a költséget növelő eljárási cselekménv. Az eljárás költsége pedig a felszámolási eljárás befejezésekor elsődleges kielégítést