Tanácsok közlönye, 1986 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1986 / 11. szám

552 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 11. szám 24. § (1) A felszámoló a gazdálkodó szervezet követeléseit behajtja, igényeit érvényesíti és vagyonát — a jogszabályok keretei között — értékesíti. Szövetkezet felszámolása esetén a felszámoló köteles megkísérelni a vagyonnak szövetkezet részére való értékesítését. (2) A vagyontárgyakat a forgalomban elérhető legmagasabb áron kell értékesíteni. (3) A felszámoló köteles megkísérelni — a jogszabályok keretei között — a beviteli kötelezettség alapján mezőgazdasági szövetkezet közös használatába került ingatlannak más gazdálkodó szervezet részére való átadását. 25. § (1) A felszámoló a felszámolási eljárás alatt köteles gondoskodni a gazdálkodó szervezet vagyonának megóvásáról, megőrzéséről, különösen a mezőgazdaságilag művelhető földek termőképességének fenntartásáról. (2) A felszámoló feladata gondoskodni a gazdálkodó szervezet — művelési kötelezettség alá eső — földjének megműveléséről. (3) A felszámoló a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, illetőleg tagsági viszonyban álló dolgozókkal kapcsolatos intézkedések megtételére a külön jogszabályok rendelkezései szerint köteles. A szakszervezetnek a Munka Törvénykönyvében meghatározott jogai a felszámoló intézkedéseivel kapcsolatban is irányadók. 26. § (1) A hitelezők érdekeik védelme céljából maguk közül képviselőt választhatnak. (2) A hitelezők képviselője figyelemmel kíséri a felszámoló tevékenységét, kérelmére a felszámoló az eljárásról a képviselőt köteles tájékoztatni. Érdeksérelem, jogsérelem esetén a hitelezők — elsősorban képviselőjük útján — kifogással élhetnek a bíróságnál. Ez a jog a gazdálkodó szervezetet is megilleti. 27. § (1) A bíróság a kifogást a beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles elbírálni; az erre vonatkozó végzés ellen a közléstől számított nyolc napon belül a hitelezők (képviselőjük), illetőleg a gazdálkodó szervezet fellebbezéssel élhetnek. (2) A bíróság a hitelezők (képviselőjük), illetőleg a gazdálkodó szervezet kifogására vagy hivatalból új eljárást is elrendelhet, az eredeti állapotot helyreállíthatja, valamint a sérelmes helyzetet más módon orvosolhatja. 28. § (1) A felszámolás befejezésekor a felszámoló a bíróság részére felszámolási zárómérleget és vagyonfelosztási javaslatot készít. (2) A felszámolási zárómérleg tartalmazza: a) a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet adósai által fizetett összegeket, b) a gazdálkodó szervezet vagyontárgyainak értékesítéséből befolyt összeget, c) a gazdálkodó szervezet megmaradt vagyontárgyainak, valamint harmadik személlyel szemben fennálló követeléseinek értékét d) a gazdálkodó szervezettel szemben támasztott követeléseket, e) a folyamatban levő választottbírósági eljárásban érvényesített követeléseket, f) a felszámolási eljárás során felmerült költségeket. A felszámolási eljárás befejezése 29. § (1) A bíróság a zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat kézhezvételétől számított nyolc napon belül tárgyalást tűz ki. A tárgyalásra megidézi a hitelezőket, a felszámolót és az eljárásban érdekelt más jogi személyeket, illetőleg magánszemélyeket, továbbá a gazdálkodó szervezetet, és részükre kézbesíti a zárómérleget, valamint a vagyonfelosztási javaslatot. (2) Ha a felszámolási eljárásban résztvevők közül bármelyik fél a zárómérlegben foglaltakat, illetőleg a vagyonfelosztási jogorvoslatot kifogásolja, a bíróság további bizonyítást rendelhet el. 30. § (1) A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a következő sorrend figyelembevételével kell kielégíteni: a) a felszámolási eljárás során felmerült költségek, valamint a felszámolási eljárás közzététele után nyújtott hitel (a továbbiakban együtt: költség); b) a gazdálkodó szervezetet terhelő munkabér, illetőleg munkadíj, tartásdíj, életjáradék, baleseti járadék, táppénz, a mezőgazdasági szövetkezetet terhelő társadalombiztosítási ellátás és földjáradék, továbbá a mezőgazdasági szövetkezet tagja részére a háztáji föld vagy termény helyett adott pénzbeli juttatás, amely a jogosultat élete végéig megilleti; c) magánszemély nem gazdasági tevékenységéből eredő más követelése, így különösen a hibás teljesítésből, a kártérítésből eredő, a kötvényen alapuló követelések; d) zálogjoggal, óvadékkal biztosított követelések a zálogtárgy (óvadék) értékének erejéig, feltéve, hogy a biztosítékot a felszámolási eljárást megelőző egyeztetés befejezése előtt hat hónappal, ha pedig egyeztetésnek nem volt helye, a felszámolási eljárás megindítása előtt hat hónappal kikötötték; e) egyéb követelések. (2) Ha a vagyon a költség és valamennyi más tartozás kielégítésére nem elegendő, a költség kielégítését követően az (1) bekezdés b)—c) pontja szerinti hitelezőket követeléseik arányában kell kielégíteni. (3) Ha az (1) bekezdés d), illetőleg e) pontjában szereplő követelések kielégítésére elegendő fedezet nincs, az egyes csoportokba tartozó hitelezőket — először a d), majd a fennmaradó összegből az e) pontban szereplőket —- követeléseik arányában kell kielégíteni.