Tanácsok közlönye, 1986 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1986 / 10. szám

516 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 10. szám Tárgyi költségmentesség 2. § (1) A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül költségmentesség [tárgyi költségmentesség. Pp. 84. § (3) bekezdés] illeti meg az alábbi perekben: a) az apasági és a származás megállapítása iránti egyéb per; b) a szülői felügyelet megszüntetése, vagy visszaállítása iránti per; c) a gondnokság alá helyezés és a gondnokság alá helyezés megszüntetése iránti per; d) a gyermek elhelyezésével és átadásával kapcsolatos per; e) a törvényen alapuló tartással kapcsolatos per, ideértve a tartásdíjnak a kötelezett járandóságait folyósító szervtől vagy más személytől való behajtása, a tartásdíj megszüntetése vagy összegének megváltoztatása, továbbá a tartásdíjra irányuló végrehajtás megszüntetése, vagy korlátozása iránti pert is; f) a munkaviszonyból származó per; g) a szövetkezeti tagsági viszonyból származó, a munkavégzési kötelezettséggel összefüggésben keletkezett per; h) a fegyveres erők, a fegyveres testületek, valamint a rendészeti szervek és tagjaik között a szolgálati viszonnyal kapcsolatos kártérítési és megtérítési per. (2) E rendelet nem érinti a külön jogszabályban megállapított tárgyi költségmentességet. 3. § (1) Tárgyi költségmentesség esetén a feleket — a (2) és (3) bekezdésben felsorolt kivételekkel — a Pp. 84. §-ában meghatározott kedvezmények illetik meg. (2) A tárgyi költségmentesség a vértulajdonság vizsgálat és a származás megállapításához szükséges más orvosszakértői (élettani) vizsgálat költségének előlegezése és megfizetése alól, valamint a törvényen alapuló tartással kapcsolatos perekben a tartásra kötelezett jövedelmének megállapításához szükséges szakértői vizsgálat költségének megfizetése alól nem mentesít. . (3) A 2. § (1) bekezdés f}—h) pontjaiban felsorolt perekben pervesztessége arányában a pervesztés munkáltatót és a szövetkezetet kötelezni kell az állam által előlegezett költség és a meg nem fizetett illeték, a pervesztes fegyveres erőt. fegyveres testületet, vagy rendészeti szervet pedig az állam által előlegezett költség megfizetésére. E perekben, ha a kár bűncselekményből vagy szabálysértésből származott, — pervesztessége arányában — a pervesztes felet kell kötelezni az állam által előlegezett költség és a meg nem fizetett illeték megfizetésére. Kültségmentesség a nemperes eljárásban 4. § A Pp-nek, valamint e rendeletnek a költségmentességre vonatkozó rendelkezéseit — a végrehajtási eljárásra vonatkozó eltéréssel [Pp. 86. § (2) bekezdés], valamint az alábbi kivételekkel — a polgári nemperes eljárásokban is alkalmazni kell. Nem alkalmazhatók ezek a rendelkezések a) a cégeljárásban, b) a hagyatéki és egyéb közjegyzői eljárásban, kivéve az előzetes bizonyítást. II. A MENTESSÉG ENGEDÉLYEZÉSE ÉS MEGVONÁSA A személyes költségmentesség engedélyezése 5- § (1) Annak a félnek, aki a személyes költségmentesség engedélyezését kéri, jövedelmi és vagyoni viszonyait a külön jogszabályban meghatározott módon kell igazolnia.* (2) A költségmentesség engedélyezését a fél akár az eljárás megindítása előtt, vagy azzal egyidejűleg, illetve az eljárást befejező határozat meghozataláig bármikor kérheti. A kérelmet egy példányban kell előterjeszteni. (3) A per megindítása előtt előterjesztett kérelemben meg kell jelölni azt az igényt is, amelyet a fél érvényesíteni kíván. Ha a kérelmet a fél nem a perbíróságnál terjeszti elő, meg kell jelölnie azokat a körülményeket, amelyekből a perbíróság hatásköre, valamint illetékessége megállapítható és a kérelmet — elbírálás végett — ahhoz a bírósághoz kell megküldeni. (4) A bíróság a kérelem elbírálásakor a szükséghez képest az ellenfelet is meghallgatja. 6- § (1) Ha a fél jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, vagyona pedig — a szokásos életszükséglet! és berendezési tárgyakon felül — nincs, részére költségmentességet kell engedélyezni. Költségmentességben kell részesíteni — jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül — azt a felet is, aki rendszeres szociális segélyt kap. (2) Ha az (1) bekezdésben írt feltételek nem állnak fenn. a bíróság a fél körülményeinek vizsgálata alapján a méltányosságnak megfelelően állapítja meg, hogy van-e helye — kivételesen — költségmentesség engedélyezésének. * 2,1968. (I. 24.) IM számú rendelet.