Tanácsok közlönye, 1986 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1986 / 8. szám

8. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE '451' II. RÉSZ Az MvSZ tartalmi kialakításának jobb szempontjai 1. a). Az MvSZ területi hatályának meghatározásánál célszerű, ha az a gazdálkodó szervezet egészére kiterjed. A gazdálkodó szervezethez tartozó gyár, üzemegység, telephely stb. az MvSZ függelékét képező kiegészítő rendelkezéseket állapíthat meg. Különösen indokolt esetben a gazdálkodó szervezethez tartozó önálló gyár vagy részleg külön MvSZ-t készíthet; ezt-á tényt a területi hatály megfogalmazásánál figyelembe kell venni. b) Az MvSZ személyi hatálya összhangban az a) bekezdésben foglaltakkal—terjedjen ki a gazdálkodó szervezet valamennyi dolgozójára. Célszerű külön rendelkezni arról, hogy az MvSZ rendelkezései mely témakörökben terjednek ki a vállalati gazdasági munkaközösség tagjaira, a gazdálkodó szervezethez kirendelt, illetőleg átirányított dolgozókra, továbbá a szerződés alapján ott munkát végző, de más gazdálkodó szervezethez tartozó magyar vagy külföldi dolgozókra. c) Időbeli hatályát illetően az MvSZ határozott időre vagy a visszavonásig terjedő időre adható ki. Az MvSZ-t rendszeresen felül kell vizsgálni (pl: a rendelkezéseit érintő jogszabályok változásakor). Átfogó felülvizsgálat indokolt akkor, ha a gazdálkodó szervezetnél jelentős átszervezés, termékszerkezet-váltás következett be. Űj MvSZ kiadása indokolt, ha a módosítások, kiegészítések elérik annak 1/3-át. 2. A munkaalkalmassági orvosi vizsgálatok rendjénél azt célszerű meghatározni, hogy kinek a feladatá a dolgozók előzetes és időszakos, illetőleg a pályaalkalmassági vizsgálatok nyilvántartása, és munkakör-változás, vagy az időszakos orvosi vizsgálat lejárta előtt kinek a feladata a vizsgálatra küldés- Az érintett munkaköröket és: az ott megkövetelt vizsgálati gyakoriságot az MvSZ mellékletében célszerű felsorolni. 3. A munkavédelmi szakképzettségre vonatkozó előírásokat a gazdálkodó szervezetre vonatkozó ágazati rendelkezések alapján [pl. 3/1986. (II. 27f) IpM sz. rendelet 11. §, valamint 24. §j lehet meghatározni. Ennek alapján célszerű megjelölni azokat a munkaköröket, ahol munkavédelmi szakképzettség szükséges. Egyéb olyan szakképesítéshez kötött munkakörök felsorolása nem szükséges, amelyeket különböző jogszabályok szabályoznak (pl. darukezelő, targoncavezető, csőszerelő, lakatos, villanyszerelő). 4. Az iskolai tanulók közhasznú, illetőleg szünidei alkalmazásával, illetőleg a szakmunkástanulók, foglalkoztatásával kapcsolatban célszerű meghatározni, hogy ezeket a fiatalokat milyen»munka_ területen tiltott foglalkoztatni, illetőleg felügyeletüket ki és milyen formában köteles biztosítani. Ahol ilyen foglalkoztatásra nem kerül sor, ott ezeket a kérdéseket nem kell szabályozni. A-tanulók munkavégzésének egyéb kérdéseire (pl. orvosi vizsgálatok rendje, oktatás, vizsgáztatás) az MvSZbeii meghatározott általános szabályok vonatkoznak. 5. A bedolgozók alkalmazására vonatkozó rendelkezések körében elsősorban ,a bedolgozAk saját, vagy a gazdálkodó szervezet által biztosított gépek, berendezések munkavédelmi ellenőrzésének és karbantartásának rendjét — az időszakos biztonságtechnikai felügyelet alá vont termelőeszközök esetében az üzembehelyezés rendjét is — indokolt szabályozni. 6. A munkavédelmi oktatás és vizsgáztatás rendjének kialakításánál lényeges szempont a különböző munkakörökben szükséges munkavédelm* ismeretek pontos felmérése, időtartamának és gyakoriságának ennek megfelelő, differenciált meghatározása. Az indokolatlanul hosszú időtarts > vagy túlzott gyakoriság feleslegesen terheli a munkaidőalapot, ugyanakkor a szükségesnél kevesebb idő alatt nem lehet elsajátíttatni á biztonságos munkavégzéshez szükséges ismereteket. A munkavédelmi vizsgáztatások rendjének meghatározásánál is célszerű érvényesíteni a fenti szempontokat. A vizsgabizottság összetételénél és létszámánál a jogszabályi keretek az irányadók. E fejezetben csak az eljárási rendet célszerű szabályozni, az egyes munkaköröket, az oktatások időtartamát — új belépők és időszakos oktatás esetén — valamint azok gyakoriságát táblázatos formában az MvSZ mellékletében lehet meghatározni7. Az egyéni védőeszközök juttatásának szabályozásánál abból kell kiindulni, hogy a dolgozó részére olyan egyéni védőeszközt kell biztosítani, amely az adott munkahelyen fellépő ártalmakkal és veszélyekkel szemben védelmet nyújt. Ezért az egyéni védőeszközök megrendelésénél, beszerzésénél és kiadásánál a szakmai szempontok elsődlegesek. Ennek megfelelően célszerű meghatározni azt, hogy kinek a feladata a szakmai szempontok figyelembe vételével. megadni a beszerzendő egyéni védőeszközök típusát, és kinek a feladata ellenőrizni a beérkező egyéni védőeszközöket, hogy azok mely munkaterületen alkalmazhatók. Ugyancsak célszerű figyelembe venni, hogy az egyéni védőeszközök jelentős része a termékforgalmazás rendjébe illeszkedik és ezért megfelelő időben szükséges a rendeléseket megadni. Azokat a munkaköröket, munkatevékenységeket, ahol egyéni védőeszközt kell biztosíani a védőeszköz fajtájának és típusának megjelölésével az MvSZ mellékletében áblázatos formában célszerű megadni. A típuskiválasztáshoz segítséget ad az Egyéni Védőeszköz katalógus. 8. A védőital és tisztálkodási eszközök juttatásánál a 7. pontban leírt elveket célszerű érvényesíteni. E fejezet keretében célszerű szabályozni a