Tanácsok közlönye, 1986 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1986 / 2. szám

2. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 71 Növelhetik a forrásokat a gazdálkodó szervezetek ilyen célú befizetései is. Az e célra fordítható források tervezésénél kell figyelembe venni a kölcsön formájában korábban folyósított helyi támogatások törlesztését. 2. A helyi támogatás a komplex tanácsi lakásgazdálkodás szerves része. Mértékét és formáit a lakásszükségletek összetételének elemzésével, az új lakásépítés konstrukció szerinti megoszlásának és költségeinek, valamint a családok tehervállalási lehetőségének vizsgálatával indokolt meghatározni a tervezés keretében. Támogatást azoknak a családoknak célszerű nyújtani, amelyek önhibájukon kívül létrejött vagyoni, jövedelmi, szociális helyzetük következtében, saját erejükből a központi jogszabályokban foglalt támogatások mellett nem képesek lakásgondjukat megoldani. Következetesen érvényesítendő az, hogy támogatás a családok lakásigénye felső határát meg nem haladó méretű lakás esetén adható, átlagos költségszintű lakás építésére, vásárlására, illetve egyéb építési munkáihoz. A lakás építéséhez vagy vásárlásához egyénileg nyújtható összeg mértékét az igények és források összevetése után célszerű -tói -ig határok között meghatározni és meghirdetni, hogy a családok ennek ismeretében dönthessenek a lakáshozjutás módjáról. A támogatási összegek meghatározásánál a rendelkezésre álló források és a várható igények mellett célszerű figyelembe venni a településre jellemző átlagos lakás építési költségét, eladási árát. A szociálpolitikai kedvezmény és az állami kölcsön kiegészítéseként a támogatás érdemi segítség legyen e költség vagy ár megfizetéséhez. A támogatás konkrét összegének a -tói -ig határokon belül történő megállapításánál differenciáló tényező lehet a család tényleges vagyoni, szociális, jövedelmi helyzete (ezen belül nemcsak az egy főre jutó, hanem az összes jövedelem is). 3. A tanácsok korlátozott támogatási lehetőségére tekintettel tanácsrendeletben indokolt meghatározni azokat a rászorulókat, akiket elsősorban szükséges támogatni. Alapvető a lakáshozjutás feltételeinek javítását szolgáló helyi programokban szereplő leginkább rászoruló fiatal házasok, illetve többgyermekes családok támogatása. E mellett indokolt esetben más rászoruló családok is részesülhetnek támogatásban. Közülük is kiemelt figyelmet érdemelnek a pályakezdő szakemberek, különösen a letelepülő pedagógusok, orvosok. Speciális támogatási szabályok alakíthatók ki — az előzőkön túlmenően — a sokgyermekes családból származó, vagy a volt állami gondozott fiatalokra, az egyedül élő, alacsony jövedelmű időskorúakra, a mozgáskorlátozottakra, a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolása során lakáshoz jutókra stb. Az önálló lakással nem rendelkező családok, különösen a fiatal házások előtakarékosságának ösztönzését szolgálhatja, ha azok a családok, amelyek rendszeres és jövedelmükhöz mérten jelentős előtakarékosságot vállalnak, helyi támogatást is kaphatnak — készpénzük kiegészítéseként — lakásépítésükhöz, vagy -vásárlásukhoz. Ennek mértékét az összegyűjtött saját erő és a lakásár készpénzben fizetendő részének különbözete alapján célszerú megállapítani. 4. Az alapvető szabályokat a 61 1985. (XII. 27.) MT számú rendelet 7. §-a rögzíti. E szerint a helyi tanácsok kamatmentes kölcsönt, illetőleg részben vagy egészben vissza nem térítendő támogatást nyújthatnak a rászoruló családok részére a lakótelek, az új vagy használt lakás megszerzéséhez, a lakás bővítéséhez, felújításához, fenntartásához, az állami- vagy bankkölcsön törlesztő részleteinek megfizetéséhez, vagy más, a lakással kapcsolatos költség viseléséhez. Sor kerülhet pl. a magánforgalomban lebonyolított lakáscserék helyi támogatására is. Az állami lakótelkek tartós használatbavételi díját a kialakítási költségek, illetve a helyben kialakult forgalmi érték figyelembevételével határozzák meg. Azoknak a családoknak, amelyek jövedelmi-vagyoni viszonyaik alapján támogatásra szer rulnak, a díj megfizetéséhez egyedileg meghatározott összegű, névre szóló támogatás adható, a társadalmi bizottság javaslata alapján. Támogatható a magánforgalomban való telekvásárlás is. A támogatás vissza nem térítendő összeg vagy kamatmentes kölcsön lehet. E formák esetenként az érintett családok tehervállalási lehetőségének mérlegelésével egyidejűleg is alkalmazhatók, tehát arra is lehetőség van, hogy egy családnak részben vissza nem térítendő támogatást, részben pedig kölcsönt nyújtsanak. A támogatás kölcsön vagy vissza nem térítendő formájának alkalmazásánál azt célszerű figyelembe venni, hogy a jövőben milyen terhet jelenthet a törlesztés a családnak. Vissza nem térítendő összeget annak indokolt adni, aki később sem lesz képes a törlesztésre, például rokkantak, sok gyermekes alacsony jövedelmű család. Az alacsony jövedelmű (pl. volt állami gondozott) fiatalok esetében célszerű a törlesztés megkezdésére több (például 3—6) éves haladékot adni, esetleg ekkor ismételten meg lehet vizsgálni az adós szociális helyzetét. A jövedelem, mint hozzájutási ismérv meghatározásánál figyelembe kell venni azt, hogy néhány száz forint egy főre eső jövedelem-többlet nem alkalmas százezer forintos nagyságrendű saját erő összegyűjtésére. Fiatalok esetében a magasabb jövedelem is ritkán nyújt lehetőséget — a takarékossági időszak rövidsége miatt — a megfelelő összeg előteremtésére. Ilyen esetekben is indokolt lehet a támogatás, rövidebb törlesztési idő meghatározásával. Rendelkezést igényel a kölcsön törlesztésének időtartama, a törlesztés módja, az esetleges törlesztési kedvezmény (pl. halasztás a törlesztés megkezdésére, fokozatosan növekvő törlesztőrészletek stb.). A támogatást szerződés alapján lehet folyósítani és ebbe célszerű felvenni azokat a tanácsrendeletben meghatározott eseteket, amikor a támogatást vissza kell fizetni.