Tanácsok közlönye, 1986 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1986 / 2. szám
2. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 55 18. § E rendeletnek a közterületekre és az egyéb szilárd hulladékra vonatkozó rendelkezéseit a közforgalmú közlekedési vállalatok pályaudvarai, állomásai, kikötői, repülőterei, alul- és felüljárói, továbbá az azok tömegközlekedést szolgáló járművei tekintetében is megfelelően alkalmazni kell. Hatálybaléptető rendelkezések 19. § Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba; egyidejűleg a 3141/1/1949. (IX. 20.) NM számú rendelet, a 9/1970. (IX. 5.) EüM—ÉVM számú és a 14/1975. (XII. 15.) EüM—ÉVM számú együttes rendelet hatályát veszti. Somogyi László s. k., Dr. Medve László s. k., építésügyi egészségügyi miniszter és városfejlesztési miniszter • Az igazságügyminiszter 3/1986. (II. 21.) IM számú rendelete az igazságügyi szakértők díjazásáról A büntető eljárásról szóló 1973. évi I. törvény 404. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, valamint a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 187. §-ában foglalt felhatalmazás alapján — az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, valamint a legfőbb ügyésszel egyetértésben — a következőket rendelem: \ I. Általános szabályok A szakértői díj 1. § (1) Az állandó igazságügyi szakértőt alkalmazó szervnek, a kijelölt igazságügyi szakértőnek, a szakértői vélemény végett megkeresett állami vagy más szervnek (Pp 183. §), a szakértői testületnek, továbbá a szakértőként alkalmazott más személynek, valamint a szaktanácsadónak (Be 79. §) (a továbbiakban együtt: szakértő) szakértői tevékenységéért munkadíj és költségtérítés (a továbbiakban együtt: szakértői díj) jár. (2) A szakértő a szakértői díjra, továbbá a szakközreműködő és a segédszemélyzet (7. §) munkadíjára, vonatkozó igényét szakvéleményének beterjesztésekor, legkésőbb azonban szakértői működésének befejezésétől számított 15 napon belül köteles a kirendelő szervnél díjjegyzékkel érvényesíteni. A díjjegyzékben külön kell részletezni a munkadíjat, költségeket, valamint a szakközreműködő és a segédszemélyzet munkadíját. (3) Ha a munkadíjat a vélemény elkészítésére fordított idő alapján kell megállapítani és a szakértő a vizsgálatot nem a kirendelő szerv előtt végzi, írásbeli véleményéhez jegyzéket kell csatolnia, amelyben feltünteti, hogy mely napokon hány órát töltött szakértői munkával, s ez idő alatt milyen tevékenységet fejtett ki. (4) A munkaviszonyban álló nem állandó szakértő a főállása szerinti törvényes napi munkaidején túl legfeljebb napi hat órai szakértői munkát számolhat el; ettől a kirendelő szerv előzetes engedélyével eltérhet. (5) Több szakértő együttes eljárása' esetén mindegyik szakértő külön-külön díjjegyzéket köteles benyújtani. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, amikor az állandó igazságügyi szakértőt alkalmazó szerv több szakértője ad együttes véleményt. (6) A kirendelő szerv a szakértői díj megállapítása előtt a szakértő által felszámított díj öszszegét, valamint indokoltságát, így különösen a szakértői vizsgálatra és a vélemény elkészítésére feltüntetett óraszámok megalapozottságát ellenőrzi. A munkadíj 2. § (1) A szakértő részére az I. számú mellékletben meghatározott munkadíjat kell megállapítani. (2) Kivételes esetben az I. számú mellékletben meghatározottnál magasabb összegű munkadíj is megállapítható, ha a szakértő tevékenysége, vagy a szakértői vélemények felülvizsgálatát ellátó testület működése hosszabb tudományos vizsgálódást igényel, a szakértő egyesített szakvéleményt ad,, vagy ha a munkadíj felemelése egyéb okból indokoltnak látszik. A kivételes munkadíj felső határa az alapdíj két és félszerese lehet. (3) Az utazással eltöltött időre munkadíj nem állapítható meg. (4) Ha az I. számú melléklet 61—65., 71—92. pontjaiban megjelölt munkadíj a szakértő által végzett munkával nem áll arányban, illetőleg a végzett munka díjazására nem alkalmas, a munkadíjat az elvégzett szakértői munka és a vélemény elkészítésére fordított idő alapján kell megállapítani. (5) Az orvosszakértőt minden külön laboratóriumi vizsgálatért (I. számú melléklet 9. pont) külön munkadíj illeti meg. Nem jár külön munkadíj ugyanannak a vizsgálatnak különböző módszerekkel, illetőleg különböző anyagokon történő elvégzéséért. (6) Gazdasági perben a bíróság a szakértő munkadíját — ha szakértőként a szakértői vélemény végett megkeresett állami vagy más szerv járt el — e rendeletben foglaltaktól eltérően, a szervre irányadó árképzési szabályok szerint állapítja meg.