Tanácsok közlönye, 1986 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1986 / 26. szám

1282 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 26. szám első fokú építésügyi hatóság az építtető kérelmére a helyszínrajznak és a műszaki terveknek azokat a további példányait is ellátja engedélyezési záradékkal, amelyeket az építtető e célból nyújtott be. (3) Az első fokú építésügyi hatóság az építési engedély megtagadása esetén a helyszínrajz es a műszaki tervek egy példányát visszatartja, a további példányait pedig az építtetőnek kiadja. Az építési engedély érvénye és alkalmazása 20. § (1) Az építési engedély a jogerőre emelkedésének napjától számított két év elteltével érvényét veszti, kivéve, ha az építési munkát ez alatt az idő alatt megkezdték és folyamatosan végzik. Az első fokú építésügyi hatóság az építési engedély érvényét a) — az engedély megadására vonatkozó határozatában — két évnél rövidebb vagy hosszabb időtartamban is megállapíthatja; b) az építtető kérelmére mindaddig, amíg az engedély megadásakor fennálló szabályok vagy körülmények időközben nem változtak meg, egyegy évre ismételten meghosszabbíthatja. (2) Az építtető csak a jogerős építési engedély és az ahhoz tartozó — engedélyezési záradékkal ellátott — helyszínrajz és műszaki tervek alapján, az engedély érvényességének időtartama alatt, továbbá a saját felelősségére és veszélyére építkezhet. (3) Az építési engedélyt az építtető jogutódja is felhasználhatja, köteles azonban a jogutódlást az első fokú építésügyi hatóságnak írásban előzetesen bejelenteni. A jogutód magánszemély az építési engedélyt — lakás, illetőleg üdülő létesítése esetén — csak akkor használhatja fel, ha a bejelentés során a tulajdonszerzési jogosultságát is igazolja. (4) Az érdekeltek — külön jogszabályban meghatározott esetekben — kötelesek tűrni a jogerős építési engedélynek és az ahhoz tartozó helyszínrajznak, továbbá műszaki terveknek megfelelő építési munkák elvégzését. Ilyen esetben az építésügyi hatóság — az építtető kérelmére — azt. aki a munkálatok elvégzését akadályozza, tűrésre kötelezi és bírság kiszabásával a teljesítésre szorítja. Az elvi építési engedély 21. § (1) Területfelhasználási engedélyt nem igénylő építési munka esetében a város- (község-) rendezés, a városkép és a műszaki tervezés szempontjából lényeges kérdésekben (pl. a földrészlet beépíthetősége, az alkalmazandó beépítési mód, az építhető épület nagysága, homlokzatmagassága; homlokzatának és tetőzetének kialakítása) az építési engedély megszerzése előtt elvi építési engedély kérhető. (2) Az elvi építési engedély iránti kérelem elbírálásához a tervezett építési munka jellegétől függően nélkülözhetetlen — az első fokú építésügyi hatóság által esetileg előírt — iratokat és más mellékleteket (pl. helyszínrajzot, 1 : 200 méretarányú műszaki tervet) kell csatolni. A kérelmező építési jogosultságának igazolása nem szükséges. (3) Az elvi építési engedély szakhatósági állásfoglalást igénylő kérdésben csak az érdekelt szakhatóság véleményének figyelembevételével rendelkezhet. (4) Az elvi építési engedély alapján építési munka nem végezhető. (5) Az elvi építési engedély az építési engedély megadását illetően a 18. § (2) bekezdés keretei között köti az építésügyi hatóságot azokban a kérdésekben, amelyekről az elvi építési engedélyben kifejezetten rendelkezett. (6) Az elvi építési engedély érvényét veszti, ha a jogerőre emelkedésétől számított egy év alatt nem kérnek építési engedélyt az építési munkára. Az engedély érvénye azonban egy ízben legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha az általános érvényű kötelező hatósági előírások vagy a helyi településrendezési tervek és szabályok időközben nem változtak meg. Az építési engedélytől való eltérés engedélyezése 22. § (1) Az építési engedélytől és az ahhoz tartozó helyszínrajztól ós műszaki tervektől csak újabb építésügyi hatósági határozat (engedély) alapján szabad eltérni, kivéve az olyan eltéréseket, amelyek a) nem érintik az építmény helyszínrajzi elhelyezését, rendeltetését, alaprajzi elrendezését, teherhordó szerkezeti rendszerét, tetőzetét és közte; üleíröl látható homlokzatát. b) nem veszélyezetik az állékonyságot, az egészséget, az élet- vagy közbiztonságot, továbbá c) nem sértik a szomszédok jogos érdekeit. (2) Az eltérés engedélyezése iránti kérelemhez az eltérés jellegétől függően a) — a helyszínrajzi elhelyezés változása esetén — módosított helyszínrajzot, b) az alaprajzi elrendezés változásá esetén — az érintett épületszint módosított alaprajzát — a magasság, a teherhordó szerkezeti rendszer vagy a közterületről látható homlokzat és tetőzet módosítása esetében — módosított metszet-, illetőleg homlokzati rajzokat. c) — az eredeti szilárdsátgani méretezés változása esetén — módosított szilárdságtani számításokat,