Tanácsok közlönye, 1986 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1986 / 26. szám

1274 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 26. szám — a segélyezett (eltemetett) nevét, születési helyét, lakcímét, személyi számát; — a segély (temetési költség) összegét; — a határozat keltét és számát; — a segély jogcímét (szociális helyzet, elemi kár stb.). 10. § A községi közös tanács nem székhely társközségében, ahol elöljáróság működik, az esetenkénti segély (szociális, temetési, elemi károsultak segélye) iránti kérelem az elöljárósághoz nyújtható be. Illetékességi területén ezekben az ügyekben az elöljáróság jár el. 11. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a rendkívüli szociális segélyről, az elemi károsultak szociális segélyéről, valamint a temetési segélyről és a köztemetésről szóló 4/1933. (VII. 12.) EüM számú rendelet, az azt módosító 4/1971. (X. 6.) EüM számú rendelet, a végrehajtása tárgyában kiadott 37/1968. (Eü. K. 14.) EüM számú utasítás és az azt módosító 9/1982. (Eü. K. 4.) EüM számú utasítás a hatályát veszti. Dr. Medve László s. k., egészségügyi miniszter Az építésügyi és városfejlesztési miniszter 11/1986. (XII. 17.) ÉVM számú rendelete a Munka Törvénykönyvének az építésügyi ágazatban történő végrehajtásáról A Munka Törvénvkönyve végrehajtásról szóló 48 1979. (XII. 1.) MT számú rendelet 100. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján — az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel), a Szakszervezetek Országos Tanácsával, az érdekelt ágazati szakszervezetekkel, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, továbbá a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben — a következőket rendelem. A rendelet hatálya l.§ (1) E rendelet hatálya kiterjed: a) az építőipar népgazdasági ágba, az építőanyagipari ágazatba, az épületasztalos-ipari szakágazatba tartozó gazdálkodó szervezetekre [Ptk. 685. § c) pont]; ipari szövetkezetek esetében a munkaviszonyban álló dolgozókra vonatkozóan; b) az ingatlankezelő, ingatlanközvetítő, parképítő, kertészeti, településtisztasági, köztisztasági, város- és községgazdálkodási, kéményseprő és tüzeléstechnikai, temetkezési, takarító, díjbeszedő vállalatokra és jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásokra; c) az Országos Műemléki Felüpvelő?égre, az Építőipari Szolgáltató Vállalatra, az Építőipari Tájékoztatási Központra, az ÉVM Továbbképző Központra, az ÉVM Építőgépkezelőket Képző Központra; d) a tanácsi költségvetési üzemekre; (2) Az ágazati miniszter, illetőleg az ágazati miniszter rendelkezése alapján a kollektív szerződés (munkaügyi szabályzat) e rendelet alkalmazását az (1) bekezdésben nem említett gazdálkodó szervezetek építőipari és építőanyagipari részlegei tekintetében előírhatja. Munkaidő 2-§ (1) Az éves munkaidőalap egyenlőtlen elosztása (a továbbiakban: idénymunkarend) esetében a) a heti munkaidő 56 óránál több és 32 óránál kevesebb nem lehet, b) a heti öt munkanap helyett négy munkanap c^ak a téli hónapokra és csak akkor ütemezhető, ha a heti munkaidő 36 óránál kevesebb. (2) Az építési munkahelyeken és az azokat kiszolgáló egységeknél, részlegeknél december 24től 31-ig év végi termelési szünet tartható. Az év végi termelési szünetre jutó munkaidőt az (1) bekezdésben foglaltak szerinti idénymunkarend keretében, vagy előre meghatározott szabadnapokon (heti pihenőnapokon) kell ledolgozni. (3) Az év végi termelési szünet tartása nem érinti az előre nem látható körülmények miatt szükséges munkanap-áthelyezés lehetőségét [Mt. V. 41. § (5) bekezdés]. (4) Az (1)—(3) bekezdés alapján — a 17/1979. (XII. 1.) MüM sz. rendelet 25. §-át is figyelembe véve — kialakított munkaidőbeosztást a kollektív szerződésben (munkaügyi szabályzatban) kell előírni.