Tanácsok közlönye, 1986 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1986 / 22. szám
ím TANÁCSOK KÖZLÖNYE "22. szám •— harmadik évében a nyereségadó 10 százalékának megfelelő összegű nyereségadó-kedvezményben részesülhet. 9. Az 51 Belkereskedelem ágazatba tartozó gazdálkodó szervezetek a kistelepüléseken végzett kiskereskedelmi tevékenységük után a 7. sz. mellékletben előírt módon és mértékben nyereségadókedvezményben részesülnek. 10. Az 5152 Élelmiszer kiskereskedelem, az 5156 Vegyes kiskereskedelem szakágazatokba, valamint az 518 Vegyes tevékenységű kereskedelem alágazatba tartozó fogyasztási, beszerző és értékesítő szövetkezetek az élelmiszer kiskereskedelmi tevékenységet végző bérlemények után (beleértve a vegyesboltokat is) a bérleti díjak — változatlan bérelt állomány figyelembevételével számított — emelkedése miatt az előző évhez képest bekövetkezett költségnövekedés 50 százalékát, az 517 Vendéglátás alágazatba tartozó vállalatok, valamint a fogyasztási, beszerző és értékesítő szövetkezetek az egyéb kisekreskedelmi és vendéglátó tevékenység körébe tartozó bérlemények után pedig a 25 százalékát, 1986— 87—88-ban visszatarthatják a nyereségadóból. 11. Az 1/1982. (I. 16.) MM számú rendelet mellékletében felsorolt népi iparművészeti és hagyományos háziipari termékek gyártásából származó árbevétel 3,5 százalékának megfelelő összeg. 12. A rendelet hatálya alá tartozó vállalatokat — a KSH előírás szerinti — kész lakások darabszáma alapján lakásonként általában 20 ezer forint, Budapesten 50 ezer forint nyereségadó kedvezmény illeti meg. Nem illeti meg a nyereségadó kedvezmény a vállalatot azok után a lakások után, amelyeknél a szerződéses átadási határidő •— a rendelet megjelenésének időpontjában — 1987. január 1-je előtti. 13. Az idényjellegű élelmiszer és vegyes kiskereskedelmi üzletek az értékesítési árbevétel 3%ának megfelelő összeget visszatarthatják a nyereségadóbóL 14. Az a vállalat, amely érdekeltségi alapja terhére közérdekű célú kötelezettségvállalást (Ptk. 593—597. §-ai) teljesít, az ilyen címen elszámolt összeg 20°0-ának megfelelő összegű nyereségadó visszatartására jogosult. 15. A különböző címen igénybe vett nyereségadó-kedvezmények együttes összege — a melléklet 2. pontjában és a 7. számú melléklet f) pontjában foglaltak kivételével — a pénzügyminiszter eltérő rendelkezése hiányában nem haladhatja meg a tárgyévi befizetendő nyereségadó összegét." ?. számú melléklei a 40'1986. (X. 31.) PM számú rendelethez „2. számú melléklet a 32'1984. (XI. 5.) PM számú rendelethez I. A béradónak a 8. § (1) bekezdése alapján fizetendő részénél a következő eltérések érvényesülnek: 1. A 21. Kivitelező építőipar ágazatban a béradó mértéke a munkabér címén költségként elszámolt összeg 6 százaléka és a találmányi díjak, a találmányokkal kapcsolatos közreműködői díjak, valamint a vállalatot terhelő táppénz kivételével a bérjellegű egyéb költségek, továbbá a belföldi utazási és kiküldetési költségek együttes összegének 40 százaléka. 2. A béradó mértéke 1987-ben átmenetileg 7 százalék — az 5152 Élelmiszer-kiskereskedelem szakágazatban, — az 5156 Vegyes kiskereskedelem szakágazat-; ban, — az 5171 Kereskedelmi vendéglátás szakágazatban, — az 518 Vegyes tevékenységű kereskedelem alágazatban. 3. Nem kell béradót fizetni — a 411 Vasúti közlekedési alágazatban a sze-; mélyszállítás, — a 4141 Hajózás szakágazatban a személyszál-; lítás, — a 42 Posta és távközlés ágazatban a hagyományos postai szolgáltatások (posta, hírlapterjesztés, bankközvetítés, postai távíró) munkabére címén költségként elszámolt összeg után (az adómentesség kiszámításánák módját a Pénzügyminisztérium közvetlenül határozza meg), továbbá — az 1111 Szénbányászat szakágazatban és az 1119 Egyéb ércek és ásványok bányászata szakágazatba tartozó urán-bányászatban, -— a megváltozott munkaképességűek munkabére címén költségként elszámolt összeg után, — az idényjelleggel üzemelő élelmiszerboltokban a műszakpótlék, nyitvatartási pótlék és a túlóra-pótlék címén költségként elszámolt összeg, — a társadalmi munkában munkaidőn kívül végzett munkáért elszámolt munkabér összege, továbbá — a szerzői jogvédelem alatt álló alkotásokért; fizetett szerzői díjak után. II. A 8. § (2) bekezdése szerinti kifizetések után fizetendő béradó mértéke az 1/1—3. pontok szerinti esetekben is 10 százalék. Az egyéb személyi jövedelem kifizetések e szempontból a következők: