Tanácsok közlönye, 1986 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1986 / 22. szám

ím TANÁCSOK KÖZLÖNYE "22. szám •— harmadik évében a nyereségadó 10 százalé­kának megfelelő összegű nyereségadó-kedvez­ményben részesülhet. 9. Az 51 Belkereskedelem ágazatba tartozó gaz­dálkodó szervezetek a kistelepüléseken végzett kiskereskedelmi tevékenységük után a 7. sz. mel­lékletben előírt módon és mértékben nyereségadó­kedvezményben részesülnek. 10. Az 5152 Élelmiszer kiskereskedelem, az 5156 Vegyes kiskereskedelem szakágazatokba, valamint az 518 Vegyes tevékenységű kereskedelem alága­zatba tartozó fogyasztási, beszerző és értékesítő szövetkezetek az élelmiszer kiskereskedelmi tevé­kenységet végző bérlemények után (beleértve a vegyesboltokat is) a bérleti díjak — változatlan bérelt állomány figyelembevételével számított — emelkedése miatt az előző évhez képest be­következett költségnövekedés 50 százalékát, az 517 Vendéglátás alágazatba tartozó vállalatok, valamint a fogyasztási, beszerző és értéke­sítő szövetkezetek az egyéb kisekreskedelmi és vendéglátó tevékenység körébe tartozó bér­lemények után pedig a 25 százalékát, 1986— 87—88-ban visszatarthatják a nyereségadóból. 11. Az 1/1982. (I. 16.) MM számú rendelet mel­lékletében felsorolt népi iparművészeti és hagyo­mányos háziipari termékek gyártásából származó árbevétel 3,5 százalékának megfelelő összeg. 12. A rendelet hatálya alá tartozó vállalatokat — a KSH előírás szerinti — kész lakások darab­száma alapján lakásonként általában 20 ezer fo­rint, Budapesten 50 ezer forint nyereségadó ked­vezmény illeti meg. Nem illeti meg a nyereség­adó kedvezmény a vállalatot azok után a lakások után, amelyeknél a szerződéses átadási határidő •— a rendelet megjelenésének időpontjában — 1987. január 1-je előtti. 13. Az idényjellegű élelmiszer és vegyes kiske­reskedelmi üzletek az értékesítési árbevétel 3%­ának megfelelő összeget visszatarthatják a nyere­ségadóbóL 14. Az a vállalat, amely érdekeltségi alapja ter­hére közérdekű célú kötelezettségvállalást (Ptk. 593—597. §-ai) teljesít, az ilyen címen elszámolt összeg 20°0-ának megfelelő összegű nyereségadó visszatartására jogosult. 15. A különböző címen igénybe vett nyereség­adó-kedvezmények együttes összege — a melléklet 2. pontjában és a 7. számú melléklet f) pontjában foglaltak kivételével — a pénzügyminiszter eltérő rendelkezése hiányában nem haladhatja meg a tárgyévi befizetendő nyereségadó összegét." ?. számú melléklei a 40'1986. (X. 31.) PM számú rendelethez „2. számú melléklet a 32'1984. (XI. 5.) PM számú rendelethez I. A béradónak a 8. § (1) bekezdése alapján fi­zetendő részénél a következő eltérések érvénye­sülnek: 1. A 21. Kivitelező építőipar ágazatban a bér­adó mértéke a munkabér címén költségként elszá­molt összeg 6 százaléka és a találmányi díjak, a találmányokkal kapcsolatos közreműködői díjak, valamint a vállalatot terhelő táppénz kivételével a bérjellegű egyéb költségek, továbbá a belföldi utazási és kiküldetési költségek együttes összegé­nek 40 százaléka. 2. A béradó mértéke 1987-ben átmenetileg 7 százalék — az 5152 Élelmiszer-kiskereskedelem szakága­zatban, — az 5156 Vegyes kiskereskedelem szakágazat-; ban, — az 5171 Kereskedelmi vendéglátás szakága­zatban, — az 518 Vegyes tevékenységű kereskedelem alágazatban. 3. Nem kell béradót fizetni — a 411 Vasúti közlekedési alágazatban a sze-; mélyszállítás, — a 4141 Hajózás szakágazatban a személyszál-; lítás, — a 42 Posta és távközlés ágazatban a hagyo­mányos postai szolgáltatások (posta, hírlapterjesz­tés, bankközvetítés, postai távíró) munkabére címén költségként elszámolt összeg után (az adómentesség kiszámításánák módját a Pénzügyminisztérium közvetlenül határozza meg), továbbá — az 1111 Szénbányászat szakágazatban és az 1119 Egyéb ércek és ásványok bányászata szak­ágazatba tartozó urán-bányászatban, -— a megváltozott munkaképességűek munka­bére címén költségként elszámolt összeg után, — az idényjelleggel üzemelő élelmiszerboltok­ban a műszakpótlék, nyitvatartási pótlék és a túl­óra-pótlék címén költségként elszámolt összeg, — a társadalmi munkában munkaidőn kívül végzett munkáért elszámolt munkabér összege, to­vábbá — a szerzői jogvédelem alatt álló alkotásokért; fizetett szerzői díjak után. II. A 8. § (2) bekezdése szerinti kifizetések után fizetendő béradó mértéke az 1/1—3. pontok szerin­ti esetekben is 10 százalék. Az egyéb személyi jö­vedelem kifizetések e szempontból a következők:

Next

/
Oldalképek
Tartalom